vissza a főoldalra

 

 

 2015.03.06. 

A Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő program indul

A közösségi hálózatok kiépítése hosszútávon megállíthatja a magyarság számarányának csökkenését

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár: a program az egykori monarchia területére terjed majd ki, érintve Csángóföldet, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát, Dél-Lengyelországot egyaránt. Ezzel a projekttel alapvetően nem az emigráció magyarságát, hanem a Kárpát-medencében élőket szeretnék megcélozni.

 Miért döntött úgy a kormány, hogy elindítja a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő programot?

 –A program alapvető célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, segítse a már meglévő kinti közösségek munkáját. Célunk továbbá, hogy amennyiben nincsenek ilyen helyben működő közösségek, az ösztöndíjasok a helyi magyarsággal közösen létrehozzák azokat. Így elkezdődhet a közösségi hálózatok kiépítése, amely első körben lassíthatja, hosszútávon pedig megállíthatja és visszafordíthatja a magyarság számarányának csökkenését.

 Miben különbözik ez a program a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselőtől? Mely területekre terjed ki?

 –A Kőrösi Csoma Sándor Program 2013-ban indult 47, tavaly 100 fővel. Idén szintén 100 főt tudunk kiküldeni a diaszpóra magyarságához. Ez a program elsősorban az emigrációs magyarsággal foglalkozik, célja, hogy a nyugati országokban segítse megőrizni a magyar identitást, valamint erősítse a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatokat. A szórványprogram ezzel szemben elsősorban az egykori Monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot. Ez esetben a szórványban élők közösségeire próbáljuk ráirányítani a figyelmet, hiszen az asszimiláció szempontjából rendkívül fontos bástyáját képviselik a külhoni magyarságnak.

 A program segítségével megállíthatók az asszimilációs folyamatok?

 –Nagyon reméljük, hogy ezzel a programmal segíthetjük a magyar közösségek megerősödését, az asszimiláció csökkenését, illetve olyan eszköz lehet, amellyel könnyebbé tehetjük a külhoni magyar tanárok, tanítók, papok munkáját. Bízunk benne, hogy az ösztöndíjasok szervesen tudnak majd együttműködni a helyi közösségszervező erőkkel.

 A program megindítása előtt konzultálnak –e a szórványmagyarság szervezeteinek képviselőivel?

 –Természetesen felvettük a kapcsolatot a külhoni szervezetekkel, akik segítettek a megfelelő helyszínek kiválasztásában. Emellett meglátásaikat, észrevételeiket is beépítettük a programba. Csak közösen tudunk sikeres munkát végezni. A közeljövőben a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottsága is ülésezni fog a programmal kapcsolatban.

 Pályázatokat, ösztöndíjakat is meghirdetnek a program keretén belül?

 –A program alapvetően az 50 ösztöndíjas kiküldésére vonatkozik, ezért annak keretén belül más pályázatra, illetve ösztöndíjra nem lesz lehetőség. A szórványközösségeket azonban számos más módon is támogatjuk, így pl. a Bethlen Gábor Alap pályázati konstrukcióiban, a nemzeti jelentőségű intézmények és programok között.

 Mi lesz a feladata annak az ötven fiatalnak, akiket kiküldenek a magyar közösségekhez?

 –Egy kisközösség életében számos feladat adódik: meg kell szervezni a magyar oktatást, a hitoktatást, a gyerekek délutáni foglalkozását, az ünnepségeket a nemzeti ünnepeken. Az ilyen közösségek esetében a rendszeres találkozóknak nagy szerepe van. Ezek lesznek az ösztöndíjasok legfontosabb feladatai a mentorok útmutatásai alapján.

 Ezek a fiatalok külön képzésben is részesülnek? S gondolom lényeges, hogy ismerjék az adott ország nyelvét.

 –Az egy hónapos pályázati időszakot követően, a kiválasztott ösztöndíjasok ugyanúgy, mint a Kőrösi Csoma Sándor Program esetében, magyarországi képzésen vesznek részt, hogy minél felkészültebben vághassanak bele ebbe az embert próbáló feladatba. Emellett valóban fontos, hogy ismerjék a fogadó ország nyelvét, hiszen a szórványban a magyar nyelv ismerete  nem minden esetben elegendő.

 Elképzelhető, hogy magyar tannyelvű iskolák is létrejönnek a program keretén belül?

 –A programnak nem az elsődleges célja, hogy magyar nyelvű iskolákat hozzunk létre, ugyanakkor az ösztöndíjasok vállalhatják magyar nyelvórák megtartását a szórvány közösségek tagjainak. Reméljük, hogy lesznek olyan kisközösségek is, amelyekben újraindul a magyar nyelvű iskolai oktatás az ösztöndíjasaink munkája nyomán.

 Mekkora költséget rendel a kormány ehhez a programhoz?

 –A program körülbelül 350 millió forintból kerül megvalósításra.

 Mennyire volt tavaly sikeres a Kőrösi Csoma Sándor Program?

 –A Kőrösi Csoma Sándor Program mind a visszajelzések, mind az ösztöndíjasok beszámolói alapján rendkívül sikeres volt. A kinti szervezetek egyértelműen jelezték, hogy továbbra is szükség van erre a programra, hiszen ennek köszönhetően elindult egy közösségszervező folyamat. A program idén is folytatódik.

 

Medveczky Attila