vissza a főoldalra

 2015.03.06. 

Inkubátorház Békésen a vállalkozásbarát településért

Felháborító, hogy az ellenzék az óvoda bezárását követeli

Jó döntésnek bizonyult 2009-ben, hogy békési kezdő vállalkozások részére inkubátorházat hozott létre az önkormányzat. Az ötvenszázalékos uniós támogatással megvalósult beruházás 2010-ben kezdte meg működését. Izsó Gábor, Békés város polgármestere: az önkormányzat a továbbiakban is célul tűzte ki, hogy hasonló beruházásokkal újabb vállalkozásokat vonz a településre.

 Mi jellemezte a rendszerváltás után Békés városának gazdasági életét?

 –A rendszerváltást követő években Békés városa elég nehéz helyzetbe került – nem egyedüli településként Magyarországon. A vadprivatizáció és a főleg fővárosi székhelyű intézmények megszűnése miatt Békésben nagyon sokan elveszítették állásukat. Bezártak a nagyüzemek, kisebb kft-kre bomlottak, amelyek közül több idővel beszüntette működését. A békési kosárfonó üzem, ami több mint 1500 embernek adott megélhetést, a cukorkaüzem, és a sportszergyártó szövetkezet is bezárta kapuját. Békéscsabán is sorozatban szűntek meg az élelmiszeripari üzemek, a malom, a hűtőház – s akik tőlünk ingáztak Csabára, az 1990-es évek elején munkanélküliek lettek. Az alacsony iskolai végzettségűeket korábban segédmunkásként, betanított munkásként alkalmazták, s a gépesítés következtében rájuk már alig volt szükség. Később az ügyesebb vállalkozások talpra álltak, de mégis sokan váltak kényszervállalkozóvá. Próbáltunk a mezőgazdaság irányába nyitni, de a termelőszövetkezetek felbomlása után nehéz volt rávenni arra az embereket, hogy egy új, nem szocialista típusú szövetkezetbe tömörüljenek – ezért mindenki egyénileg termelt.

 Miért tartották lényegesnek hat évvel ezelőtt az inkubátorház létrehozását?

 –Az előbb elmondottak miatt próbálta a békési városvezetés megtalálni azokat a lehetőségeket, melyek egy önkormányzatnak adottak, hogy az infrastruktúrát fejlesszük, hogy azáltal a vállalkozók új munkahelyeket teremtsenek. Maga az inkubátorház is ezért kezdte el a működését 2010-ben. Még azt megelőzően a megyei közgyűlés akkori elnökével, Domokos Lászlóval – az Állami Számvevőszék jelenlegi elnökével – kint jártunk Belgiumban, ahol bemutatták nekünk az inkubátorházak működését. Aminek az a lényege, hogy a piacai árnál alacsonyabban lehet bérelni irodákat, csarnokokat, raktárakat, műhelyeket. S emellett a kezdő vállalkozások egyéb segítséget is kapnak, így a könyvelés, az irodai szolgálat területén. Az épület kihasználtsága évről-évre emelkedett. Van olyan bérlő, aki három alkalmazottal kezdte a munkát, és jelenleg már 30 főt foglalkoztat két műhelyben. Mára százszázalékos kihasználtsággal működő épületkomplexum húsz vállalkozásnak ad otthont.

 Változott-e a bérleti díj összege az elmúlt években?

 –Változott, de nem emelkedett, hanem csökkent a bérleti díj összege. 2010-ben, a gazdasági válság miatt még a piaci ár alatt sem tudtuk kiadni a csarnokokat. 2011-ben az iroda csak 80%-os kihasználtsággal működött, 2013-ra érte el a 100%-ot. A 12 műhely kihasználtsága 60%-ról indult, s ez 2012-ben lecsökkent 50%-ra, majd 65%-os lett, s 2014-re végre a 100%-ot érte el. Elképzelhető, hogy a közeljövőben emeljük a bérleti díj összegét. Hiszen az inkubátorház megalapításakor azt a célt tűztük ki, hogy az itt eltöltött öt év után a vállalkozások saját telephelyen működjenek.

 A vállalkozóktól beszedett adóforintokat vissza tudják-e forgatni olyan beruházások létesítésére, melyek által újabb vállalkozások telepednek meg a városban?

 – Az önkormányzat a továbbiakban is célul tűzte ki, hogy hasonló beruházásokkal újabb vállalkozásokat vonz a településre. Az iparűzési és a most bevezetett építményadó – a hajdani kommunális adó – a városnak az a forrása, amelyből fejlesztéseket tud végrehajtani, vagy önerőt képezni a pályázatokhoz. Az iparűzési adóból beérkezett összeg egy részét arra fordítjuk, hogy a vállalkozók számára megfelelő infrastruktúrát építsünk ki – szeretnénk csarnoképítésre és az üzemekhez vezető külterületi utak kiépítésére pályázni –, a másikat pedig a nem kötelező feladatok végrehajtására. Az utóbbiakhoz tartozik az uszoda, a termálfürdő, a sport-és civilszervezetek támogatása.

 A város internetes oldalán felhívást tettek közzé Alakítsuk ki együtt Békés új jövőképét! címmel. Céljuk, hogy a stratégiában meghatározott jövőkép ne csak a fizikai élettér, és az életkörülményeink fejlesztését jelentse, hanem a település közösségének fejlődésével is járjon. A hosszú távú tervezéshez kérik a lakosság véleményét?

 –A következő öt évre gazdasági programot kell készítenie az önkormányzatnak, mely helyzetelemzést, és a városvezetés jövőbeni elképzelését tartalmazza. Ezzel kapcsolatban kértük ki a lakosság véleményét, s az optimális javaslatokat beépítjük a dokumentumba.

 Az idegenforgalom-turizmus fejlesztésével, és a szociális szövetkezet megalakításával sikerült –e további munkahelyeket teremteniük?

 –Sajnos még most is elég jelentős a településen a munkanélküliek aránya. Ezért jelent számunkra nagy segítséget a közmunkaprogram. Tudjuk, Békés városa és a megye sem a legkedvezőbb gazdasági környezetben fekszik. Délkelet-Magyarországon jóval kevesebbek a nagy a beruházások, mint a Dunántúlon, vagy Bács-Kiskun megyében. Az útviszonyok is nagymértékben megakadályozzák azt, hogy komolyabb beruházások érkezzenek a térségbe. Ezért nekünk kell arról gondoskodunk, hogy saját erőnkből milyen munkahelyeket tudunk fejleszteni. A termálfürdőben és az uszodában összesen 19 fő dolgozik, és ezen intézményeket egyre többen keresik fel. A városba a helyi gasztronómiai különlegességek miatt is sok turista érkezik. A szociális szövetkezet még kezdeti stádiumban van; a Start-programban részvevőknek szeretnénk ott értékteremtő munkát biztosítani. A szövetkezetben kézműves-termékeket, savanyúságot, mezőgazdasági árukat hoznának létre.

 Milyen fejlesztésekre szeretnének pályázni a 2014-2020-as ciklusban?

 –Önkormányzati építési vállalkozásra pályázunk; tehát mi magunk is szeretnénk részt venni a fejlesztésekben. Ezen kívül mezőgazdasági szövet kialakítására, vágópont, hűtőház létesítésére, strandfejlesztésre, öntözőrendszerre, kerékpárút építésére, a közétkeztetés infrastrukturális korszerűsítésére, akadálymentesítésre is szeretnénk pályázni.  

Óvodai férőhelyet nem szükséges bővíteni?

 –A fiatalok a munkanélküliség miatt elköltöznek a városból, ezért sajnos nincs szükség óvodai férőhely bővítésére. Felháborító, hogy az ellenzék veti a szemünkre, hogy miért nem zárunk be egy óvodát, mert a csoportok létszáma igen alacsony. Elég nagy területen fekszik a város, ezért a megközelítés szempontját is figyelembe véve nem zárjuk be az óvodát, s azért sem, mert tudjuk, hogy az óvónők sokkal jobban tudnak foglalkozni a gyermekkel a kis létszámú csoportokban. Járási székhelyként nem akarjuk, hogy a lakosságszám fogyása miatt a szolgáltatások színvonala csökkenjen, vagy lakatot tegyünk könyvárunkra és múzeumunkra. Ez felelőtlenség lenne részünkről.

Medveczky Attila