|
 2015.03.13.
A
munkaerő-igényes ágazatokat támogatjuk
Megszüntettük a szocialista kormányok által kialakított túlbürokratizált
eljárási rendszert
Kis Miklós
Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős
államtitkára: ha újra versenyképes lesz a magyar vidék és
az agrártevékenység biztos jövedelmet, megélhetést kínál,
az ifjú gazdák nem kényszerülnek arra, hogy lakóhelyüket
elhagyva a nagyvárosokba vagy külföldre költözzenek, s ott
keressenek boldogulási lehetőséget.
A kormány milyen intézkedésekkel képes javítani a
magyar vidék életminőségen, és növelni a munkahelyek számát?
– A vidék bázisa a mezőgazdaság, az agrárium alapjai
pedig a kis és közepes családi gazdaságok, ezért az Agrár-vidékfejlesztésért
Felelős Államtitkárság legfontosabb feladata a következő években
a rendelkezésre álló uniós források hatékonyabb, egyszerűbb,
átláthatóbb, a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások
számára kézzelfoghatóbb felhasználása lesz. A kormányzat célja,
hogy az agráriumban dolgozóknak tisztes megélhetést biztosítson,
valamint az intézkedések következtében új, versenyképes béreket
nyújtó munkahelyeket teremtsen. Ez pedig úgy valósulhat meg
leginkább, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a kis és közepes méretű
családi gazdaságokra, a fiatal gazdálkodókra. Átláthatóbb,
egyszerűbb és hatékonyabb pályázati rendszerrel, új, hatékonyabb
forráselosztást és -felhasználást biztosító eljárásrenddel,
a munkaerő-igényes ágazatok, valamint a családi gazdaságok
intenzívebb támogatásával fogjuk mindezt megvalósítani.
A Miniszterelnökség milyen új eljárásrendet
dolgozott ki a vidékfejlesztési források elosztására?
– A most érvényben lévő, 2006–2007-ben az akkori
szocialista kormány által kialakított, túlszankcionáló és túlbürokratizált
eljárásrenddel szemben az új programozási időszakra teljesen
új rendszer bevezetése történik meg. A változás egyik legfőbb
eleme, hogy a gazdálkodó és a támogatást kezelő szervezet
partneri jogviszonyban áll majd egymással, ezzel az alá-fölérendeltségi
viszonyokat alakítjuk át, csökkentve az előbbiek kiszolgáltatottságát.
A határozatokat – várhatóan leginkább a beruházási jogcímek
esetében – felváltják a szerződések. Ezzel az alá-fölérendeltségi
viszonyokat alakítjuk át a gazdálkodók és a támogatásokat
kezelő szervezet között, csökkentve az előbbiek kiszolgáltatottságát.
Kiemelt cél, hogy
a jövőben a lehető legkevesebb adminisztrációs teher és fék
kerüljön a források kihelyezésének útjába. A pályázati
rendszer átalakításával az a célunk, hogy szakítsunk a bürokráciával,
munkahelyeket teremtsünk, valamint a kis és közepes méretű
gazdaságokat fejlesszük. Mindezek megvalósításához pedig
megfelelő feltételeket biztosít, hogy a források egy helyen, a
Miniszterelnökségen összpontosulnak.
Melyek azok az ágazatok, melyeket elsősorban szeretnének
támogatni?
– Főként az olyan munkaerő-igényes ágazatokat kívánjuk
támogatni, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek
és komoly munkahelyteremtő hatással bírnak, mint a kertészet,
a zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés vagy
az élelmiszer-feldolgozás. Ezek mind-mind olyan ágazatok, ahol
nélkülözhetetlen az emberi munkaerő. Ezen ágazatokra a korábbiaknál
lényegesen nagyobb figyelmet és jelentősebb forrásokat biztosítunk.
Az élelmiszeripar számára a következő időszakban mind a Vidékfejlesztési
Programból, mind pedig egy másik operatív programból, a
GINOP-ból forrásokat teszünk elérhetővé. Ahhoz ugyanis, hogy
az alapanyag előállításából elindulhassunk a feldolgozás irányába,
jelentős forrásokra van szükségünk.
Főleg a kis és közepes családi gazdaságok kerülnek
az agrárium fókuszába?
– Pontosan így van. Az elmúlt ciklusban megfigyelhető
erőteljes forráskoncentráció erősítette a vidéki térségekben
zajló negatív társadalmi folyamatokat. A mostani döntések
arra irányulnak, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások
elosztása igazságosabbá váljon. Ezzel a kormány azt is el
akarja érni, hogy az agráriumból még többen tudjanak megélni,
vagyis a vidék népességmegtartó és munkahelyteremtő képessége
javuljon. Ezért fókuszálunk elsősorban a kis és közepes családi
gazdálkodókra, valamint a fiatal gazdákra. Közben, persze, a
nagyokat sem zárjuk ki a támogatásokból, de nem a korábbiakban
tapasztalható mértékben és módokon kívánunk támogatásokat
nyújtani számukra. Nem tartjuk járható útnak, hogy a nagy területen,
alacsony foglalkoztatás mellett csak növénytermesztéssel
foglalkozó óriáscégek koncentrálják a lehívható források
döntő hányadát, ezért a kormány tartja magát a kisüzemek
és nagyüzemek közötti 80-20 százalékos arány kialakításához,
ehhez igazítva támogatáspolitikáját is.
Amennyiben sikeresek lesznek ezek az intézkedések, elérhető,
hogy kevesebben költöznek a vidéki településekről a megyeszékhelyekre
vagy a fővárosba?
– Ha újra versenyképes lesz a magyar vidék és az agrártevékenység
biztos jövedelmet, megélhetést kínál, az ifjú gazdák nem kényszerülnek
arra, hogy lakóhelyüket elhagyva a nagyvárosokba vagy külföldre
költözzenek, s ott keressenek boldogulási lehetőséget.
Koncentráltabban
odafigyelnek a keleti térségre, ahová kevesebb beruházó érkezik?
– Arra törekszünk, hogy a források minél egyenletesebb
elosztása mellett azokban a térségekben történjenek beruházások,
korszerűsítések, ahol leginkább szükség van azokra. Persze,
látjuk és a gazdálkodóktól is megkapjuk a visszacsatolást:
új beruházásra, fejlesztésre majd’ mindenütt szükség van.
Az előttünk álló időszak kiemelt feladata, hogy úgy bánjunk
a fejlesztésre szánt pénzekkel, hogy a gazdatársadalom és a
vidéki lakosság a lehető legnagyobb mértékben elégedett
legyen.
A 2007–13 évben rendelkezésre álló agrárfejlesztési
támogatásokat száz százalékban fel tudják használni?
– Az előző ciklus forrásait összességében 100 százalékban
lekötöttük, az áthúzódó támogatások természetesen
kifizetésre kerülnek a 2015. év végéig. A különböző intézkedéseken
belül mutatkoznak eltérések, ezért programmódosítást
hajtunk végre annak érdekében, hogy megvalósuljon a
2007–2013-as időszakra vonatkozó kötelezettségvállalás
teljes mértékű kifizetése.
A Közös Agrárpolitika összköltségvetése több mint
10 százalékkal csökkent. Hogyan tudták összességében növelni
a magyar gazdáknak jutó pályázati források összegét?
– 2020-ig a közvetlen
kifizetéseknek, a vidékfejlesztési támogatásoknak és a „Még
több munkahelyet a mezőgazdaságba!” programnak köszönhetően
a magyar vidék és a hazai gazdatársadalom összességében
mintegy 3761 milliárd forintra számíthat. Ez egészül ki a 180
milliárd forintos nemzeti forrással, így megközelíti a 4000
milliárd forintot a hazai mezőgazdaságra, valamint agrár-vidékfejlesztésre
fordítható összeg nagysága.
.A társminisztériumok
és a kamara összefogásával kézikönyv készült a gazdálkodóknak.
Ez a kézikönyv főleg jogszabályokat tartalmaz?
– Természetesen tartalmaz jogszabályi hivatkozásokat,
de a cél az volt, hogy egy mindenki számára érthető, hasznos
és gyakorlatias kézikönyv szülessen a területalapú támogatások
egyik fontos eleméről. Az új uniós szabályok értelmében a közvetlen
támogatások 30 százalékát a környezet és az éghajlat
szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra, közismertebb
néven a zöldítésre kell fordítani. A hazai intézmények
nagyon komoly erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy
Magyarországon is végrehajtható legyen a zöldítés,
ugyanakkor ne terheljék többletköltségek a mezőgazdasági
termelést. Minden lehetőséget biztosítani kívánunk a gazdálkodóknak,
ami belefér a közösségi jog kereteibe. Különféle példákkal,
fogalommagyarázatokkal illusztrált, könnyen értelmezhető,
rendkívül hasznos kézikönyv született. Minden területalapú
támogatást igénylő gazdálkodónak őszintén ajánlom figyelmébe!
Medveczky Attila
|
