|
 2015.03.13.
Bogárdi Szabó István lett a Magyarországi
Református Egyház Zsinatának új lelkészi elnöke
2015. február 25-én
tartotta alakuló ülését a Magyarországi Református Egyház
XIV. Zsinata. Az első tanácskozáson megválasztották a testület
vezetőit: a következő hat éves ciklusban Bogárdi Szabó István
dunamelléki püspök a Zsinat lelkészi elnöke, Huszár Pál dunántúli
főgondnok pedig a Zsinat világi elnöke lesz. A Zsinat lelkészi
alelnöke Fekete Károly tiszántúli püspök, világi alelnöke
Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok lett.
Zán Fábián Sándor
kárpátaljai református püspök nyitó áhítata után a tisztújítás
során mandátumot szerzett zsinati tagok átvették megbízólevelüket,
megválasztották a zsinat elnökségét, lelkészi és világi
jegyzőit, valamint a Zsinati Tanács tagjait.
A szavazások idejére
felfüggesztették az ülésezést, majd kihirdették az eredményeket.
Szabó István dunamelléki püspököt választották a
Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökévé
(55 szavazattal), világi elnöktársa pedig Huszár Pál dunántúli
főgondnok lett (65 szavazattal). A Zsinat lelkészi alelnöke
Fekete Károly lett (95 szavazattal, további 5 érvénytelen), a
világi alelnök pedig Ábrám Tibor (96 szavazattal, további 4
érvénytelen).
A MRE alkotmánya (1994. évi II. tv.) szerint a Magyarországi
Református Egyház Zsinata a református egyház törvényhozó
és legfőbb intézkedő testülete. A testület legfontosabb
feladata, szintén az egyházalkotmány szerint, hogy megvizsgálja
és megállapítja az egyház tanait. A zsinat alkotja meg az egyház
belső törvényeit, megállapítja az egyház alkotmányát, határoz
a református istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordításról,
az énekeskönyvről, az egyház tevékenységét támogató,
valamint a társadalmi szerepvállalását segítő oktatási, egészségügyi,
szociális intézményeket alapít és tart fenn, és természetesen
határoz általában mindazokban a kérdésekben, amelyek a református
egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik. A
zsinat időtartama hat év, a testületnek összesen 100 tagja
van, közülük húszan tisztségüknél fogva tagok, nyolcvanat
pedig az egyes egyházkerületek presbitériumai, illetőleg közgyűlései
választanak a megadott keretszámok figyelembevételével.
„A mai nappal lezárult a múlt évben elkezdődött általános
tisztújítás hosszú folyamata, egyházunk fokozatos testületeinek
választása – fogalmazott Bölcskei Gusztáv a zsinati ülést
követő sajtótájékoztatón. – Megalakult a Zsinat, s megválasztotta
elnökeit, alelnökeit. Kívánom, hogy ne csak az egyházkerületek
képviselőiként tekintsenek rájuk, hanem mint a Magyarországi
Református Egyház vezetőire.” A Zsinat leköszönő lelkészi
elnöke Isten áldását kérte életükre, szolgálatukra, a XIV.
zsinati ciklus munkájára Bogárdi Szabó István elfogódottságának
adott hangot: „Nem tudjuk, hogy fejezzük ki érzéseinket. Megköszönjük-e
a megtiszteltetést vagy megszeppenve vegyük tudomásul, mekkora
munkát vettünk a nyakunkba.” A zsinat új lelkészi elnöke
arról beszélt, hogy „az elmúlt huszonöt év alatt a református
egyház zsinata legalább hetvenöt évet futott”, annyi törvényt,
szabályt, rendeletet kellett (újra)alkotni, annyi intézmény
„gondját-baját kellett intézni”. „Nem tudom, lelassul-e
ez a futás. Bizonyos, hogy nagyon sok teendője lesz a zsinatnak,
így az elnökségnek is” – mondta a püspök. „Nekem kicsit
könnyebb a dolgom, az Úristen segedelmét kérve és remélve
szeretném folytatni a szolgálatot” – fogalmazott Huszár Pál.
A zsinat régi-új világi elnöke továbbra is szeretné motiválni
az egyház nem lelkészi végzettséggel rendelkező tagjait, hogy
segítsék a lelkészek munkáját. Huszár Pál fontos feladatnak
nevezte a látens reformátusok megszólítását, a reformátusság
és a magyarság fogyatkozása elleni (Kárpát-medencei szintű)
küzdelmet. „Adjon ehhez bölcsességet, bátorságot, alázatot
a Jóisten!” – fogalmazott.
Bogárdi Szabó István 1956-ban született Sárbogárdon, hétgyermekes
lelkészcsaládban. Nős, felesége innovációs szaktanácsadó.
Három gyermekük van, egy unokájuk. 1997-től a Budahegyvidéki
Egyházközség lelkésze, előtte Sáregresen, Józsefvárosban
és Külső-Üllői úton szolgált. 1983-ban Chicagóban szerezte
meg a magiszteri fokozatot, 1994-ben doktori vizsgát tett, 1998-tól
a pápai teológián tanít, 2002-ben habilitált. 2003-tól a
Dunamelléki Egyházkerület püspökeként szolgál, ebben a
tisztségében harmadik ciklusát kezdi meg.
Huszár Pál
1941-ben született Várpalotán. Huszonnyolc évig dolgozott szülővárosában
gimnáziumi tanárként, 1992-től nyugdíjazásáig a Veszprémi
Egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszékén tanított. A Pápai
Református Teológiai Akadémia eddig hét kötetét jelentette
meg. Könyvet írt egyebek mellett Kálvin János életéről és
reformátori tevékenységéről, fordított a Kálvin Kiadó felkérésére.
Két évtizede a Várpalotai Református Egyházközség
presbitere, 2009-től a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka
s ebben az időszakban az MRE Zsinatának világi elnöke.
Reformatus.hu
|
