|
 2015.03.13.
Európa védőbástyája Ukrajna?
– Kárpátalja –
A világszerte
ismert The Sunday Timesnak adott interjút Arszenyij Jacenyuk ukrán
kormányfő, meglátása szerint Oroszország a Szovjetunióhoz
hasonló birodalmat akar létrehozni. „Putyin a szabad világ
ellen visel hadat, és (ebben a háborúban) Ukrajna vált csatatérré.”
Az ukrán miniszterelnök elmondta, a Nyugatnak hosszú
konfliktusra kell felkészülnie és ebben a háborúban Ukrajna
nemcsak területi függetlenségéért harcol, hanem egész Európát
védi, Romániát, Lettországot, Litvániát, Észtországot,
Magyarországot, sőt Franciaországot és Németországot is.
Jacenyuk kifogásolta a brit lapban a Nyugat „csendes beletörődését”
a Krím orosz bekebelezésébe. A világot összehangolt és erőteljes
fellépésre szólította fel Vlagyimir Putyinnal szemben.
Érdekes megközelítés,
Ukrajna mint Európa védőbástyája. Ahogy én látom, inkább a
Nyugat védi Ukrajnát, amíg akarja. Különös, hogy a
miniszterelnök a béke helyett a konfliktus fokozására buzdít,
mintha országa olyan jól viselné a háborús helyzetet. Keleti
szomszédunknál a nyugdíjak olyan mélyre süllyedtek, hogy az
idősek kevesebb, mint napi 1 euróból gazdálkodhatnak, de egy
családját eltartó, minimálbérért dolgozó embernek is csupán
1 euró jut egy napra. Az alapvető élelmiszerek eltűnőben
vannak, az import alapú gazdaság miatt az árak rohamosan növekednek.
Az IMF nyomására a kormány befagyasztotta a fizetéseket és a
nyugdíjakat, a villany és a gáz árát viszont világpiaci árra
emelte. Nem is lehet ép ésszel belegondolni abba, hogy ez hova
fog vezetni.
Lehet-e ilyen körülmények
között a háború mellett dönteni és egy esetleges nyugati segítségben
bízni? Meglehetősen naiv megközelítés, hogy valaki is Ukrajna
felemelésén buzgólkodna, Washingtonnak és bizonyos köröknek
maga a lőporos hordó fenntartása szolgálja az érdekeit. Nem zárhatjuk
ki, hogy maga Jacenyuk is az érdekeltek közé tartozik, azért
tesz ilyen nyilatkozatot.
Egy felelős
magyar kormány azonban nem gondolkodhat így. Mind gazdasági,
mind külpolitikai, mind nemzetpolitikai szempontból csakis kárát
látjuk a háborúnak. Ugyan ki kárpótolna bennünket hosszú távon
a jelentős oroszországi exportkiesés miatt? A tönk szélén tántorgó
Ukrajna? Ha valóban birodalmi hódításokba kezdene Putyin, ami
egyelőre nem tűnik reálisnak, akkor mi indokolná, hogy
elszigetelődjünk Oroszországtól? Ki védene meg minket egy Közép-Európára
is kiterjedő fegyveres konfliktusban? Ukrajna valójában nem védőbástya,
Oroszország pillanatok alatt átgázol rajta, ha akar. Továbbá
miért néznénk tétlenül, hogy a háborús helyzet miatt kiürül
Kárpátalja és újabb magyar földek vesznek el?
Magyarország
egyetlen érdeke a béke és Ukrajna helyzetének rendezése. Tovább
növekedne gazdaságunk, ha helyreállnának keleti kereskedelmi
kapcsolataink. Egy esetlegesen kibontakozó nagyobb háborúban képtelen
lenne bármire is maroknyi honvédségünk, és az sem lenne kívánatos,
hogy az elmérgesedő helyzetben a NATO a frontra vigye katonáinkat.
Hazánknak élen kell járnia a béke megteremtésében, Ukrajnának
pedig kötelessége kezdeni valamit több mint 10 milliós orosz
– és egyéb – kisebbségével. Azt hiszem Ukrajna előtt két
lehetőség áll: vagy beletörődik határainak megváltoztatásába,
vagy belemegy egy végeláthatatlan háborúba. Tegyük hozzá,
hogy Oroszország területi követelései nem ördögtől valóak,
hiszen 10 millió oroszról és nem is olyan régen még orosz földekről
van szó.
Nekünk pedig élen
kell járnunk a béke megteremtésében, mert nem nézhetjük tétlenül,
hogy honfitársaink esnek el a fronton és Kárpátalja kiürül.
Örömteli látni az interneten, hogy a történelmi egyházak és
számos más szervezet egyre másra kezd gyűjtésekbe a határon
túliak javára (a cikk alján mi is közzétesszük a Ferences
Miszszió gyűjtését), hosszabb távon azonban más megoldást
kell találni.
A békés rendezés
alkalmával szinte biztosra vehető, hogy Ukrajna uniós csatlakozása
is téma lesz, amit nem lehet feltétel nélkül támogatni. Épp
elég nagy baj, hogy a magyar kisebbséget másodrangú állampolgárként
kezelő Szlovákia zökkenőmentesen EU-tag lett velünk 2004-ben,
vagy az, hogy a hasonlóan politizáló Románia 2007-ben úgy lépett
be az unióba, hogy a balliberális kormányzat csak mosolygott
hozzá.
Béke kell, és a
békének része kell, hogy legyen a 200 000 fős kárpátaljai
magyarság ügye is, a legkevesebb, hogy a Nyugat felé orientálódó
Ukrajnában autonómiát kapjanak a nemzetiségek. Persze eszünkbe
jut az is, hogyha 2014-ben sor kerülhetett nemzeti önrendelkezésre
a Krímen, akkor miért ne léphetne életbe ez az elv majd’ száz
éves késéssel Kárpátalján?
Märle Tamás
A nagyszőlősi
ferencesek évtizedek óta segítik a kárpátaljaiakat mindennapi
életükben, olvasóink közül, aki teheti, támogathatja honfitársainkat
az alábbi címen:
Ferences Misszió
Alapítvány
1183 Budapest,
Tű u. 2., Telefonszám: +36-20-776-9864, +36-1-2907250, Adószám:
19676157-1-43, E-mail: iroda@ferences.hu
Banki adatok:
Erste Bank Hungary Zrt. (1138 Bp. Népfürdő u. 24-26.)
Számlaszám:
11991102 - 02119070 - 00000000 (HUF)
Nemzetközi
utalásnál: IBAN HU 90 11991102-02119070-00000000 (erre a számlára
bármilyen devizanemben indítható utalás)
SWIFT kód:
GIBAHUHB
http://www.ferences.hu/
|
