|
 2015.03.13.
Esélyteremtés
a közigazgatásban
A pályakezdőket segítjük ösztöndíjprogramjainkkal
Dr. Kovács
Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős
államtitkára: A felvett hallgatók tíz hónapig Magyarország,
majd három hónapig valamelyik európai uniós ország közigazgatási
szervénél szereznek gyakorlatot.
Ötödik alkalommal hirdették meg a közigazgatási ösztöndíjprogramot.
2011-ben a magasan képzett tisztviselők utánpótlása érdekében
vezették be a közigazgatás területén az első ösztöndíjprogramot?
– Valóban, 2011-ben került sor az első Magyar Közigazgatási
Ösztöndíjprogram lebonyolítására, amely azóta négy
sikeresen zárt évfolyamot tudhat maga mögött. Az elsődleges
érvünk az volt az ösztöndíjprogram bevezetésekor, hogy szólítsuk
meg a pályakezdő fiatalokat, s mutassuk be nekik a közigazgatás
számukra kevésbé ismert arcát, a közigazgatás átalakult
rendszerét. S ahogyan ön is felvetette kérdésében, szintén
fontos feladat, hogy a közigazgatási személyügyi fejlesztések
terén magasan képzett tisztviselők kerüljenek be a rendszerbe.
Az is motivált bennünket a program meghirdetésekor, ami a
munkaerő piac oldaláról lényeges, hogy tapasztalt,
gyakorlattal rendelkező ügyintézőket keresnek a hivatalokban.
A fiatal pályakezdők pedig hogyan is rendelkeznének
gyakorlattal? Az ösztöndíjprogramon belül viszont közel egy
éves gyakorlati munka folyik, ráadásul a központi államigazgatásban,
a végzettségének megfelelő ágazatban dolgozhat a fiatal. Több
korábbi ösztöndíjas a program eredményeképp kezdhette meg közigazgatási
karrierjét. S ha nem marad is bent abban a hivatalban a pályakezdő,
ahol a gyakorlati idejét tölti, de életrajzában feltüntetheti,
hogy közel egy esztendőt töltött el a központi államigazgatásban.
A program keretében a felvételt nyert ösztöndíjasok szakmai
gyakorlatának időtartama tíz hónap, melyből hét hónapot
Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél –
minisztériumok, háttérintézmények –, három hónapot pedig
valamely európai uniós ország közigazgatási szervénél töltenek.
Így az ösztöndíjprogramban részt vevő úgynevezett külföldi
benchmarkokat tud bemutatni.
Milyen forrásból tudták finanszírozni ezt a
projektet?
– Az első évfolyam finanszírozása európai uniós forrás
keretében történt, azóta az állami költségvetésből kerül
sor a program működtetéséhez szükséges fedezet biztosítására,
ami évente körülbelül 250 millió forintot jelent.
Igaz, hogy a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram
uniós „mintaprogramnak” számít?
– Ezt minden szerénytelenség nélkül kijelenthetjük,
hiszen az uniós országok is egyre növekvő kedvvel fogadják ösztöndíjasainkat.
Ráadásul a közigazgatási ösztöndíjprogramnak ma már három
ága van. Hiszen egy speciális célcsoport, a fogyatékkal élő
személyek számára 2013-ban kidolgoztuk a Fogyatékos Felsőoktatási
Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramot. Ez egy új látásmódot
jelent a közigazgatásban. 2010-ben a társadalmi felzárkózás
mellett az Orbán-kormány elkötelezte magát az esélyteremtés
mellett, s 2013-tól kezdve megjelent a magyar közbeszédben a
„kulturális akadálymentesítés” fogalma. A Fogyatékos Felsőoktatási
Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramját idén második
alkalommal hirdettük meg, ebben az évben is 20 ösztöndíjas
kezdte meg munkáját a minisztériumoknál. A fogyatékos ösztöndíjprogramot
szemeszterenként, azaz évente kétszer hirdetjük meg. Ez a
program azért lényeges, mert a fogyatékkal élő felsőoktatási
hallgatók nagyon nehezen tudnak diplomájuk megszerzése után
elhelyezkedni. A program harmadik része, a Területi Közigazgatási
Ösztöndíjprogram még előkészítés alatt áll, ebben a
tervek szerint 60 ösztöndíjas vesz majd részt. A szakmai
gyakorlat időtartama 12 hónap, melyet elsősorban területi államigazgatási
szervnél, kormányhivataloknál, járási hivataloknál, kormányablakoknál
töltenek el a résztvevők, akiket mentorok segítenek. A három
ösztöndíjprogram által éves szinten 100-140 fiatalt tudunk
bevonni a rendszerbe.
Mi alapján választják
ki a programban részt vevőket?
– Az ösztöndíjprogramokra pályázni kell. Ahol felsőoktatási
hallgatók kerülnek be az ösztöndíjprogramba, ott számít a
tanulmányi eredmény, és szükséges a felsőoktatási hallgatói
jogviszony is. Ezenkívül egy kiválasztási bizottság is
meghallgatja a jelentkezőket. A résztvevők szakmai fejlődését
pedig a program teljes időtartamában mentorok segítik.
Milyen visszajelzést kaptak a mentoroktól a Fogyatékos
Felsőoktatási Hallgatók Közigazgatási Ösztöndíjprogramjával
kapcsolatban?
– A legpozitívabb visszajelzés, hogy a mentorokat a képzésük
során nem csupán az ösztöndíjprogram működtetésével összefüggő
feladatokra tudták felkészíteni, hanem sikerült a fogyatékkal
élő személyekkel szembeni gátlásaikat, félelmeiket is leküzdeniük.
Lényeges ezen a területen a közösségépítési munka. Hiszen
a program szervezői a mentorokból és a mentoráltakból is
csapatot alakítottak ki. Ezáltal mind a mentorok, mind az ösztöndíjasok
között személyes kapcsolat jött létre. A Program népszerűségét
mutatja talán az is, hogy a 20 mentori helyre 77 pályázat érkezett.
Mennyire számít unikálisnak az EU-ban a hazai közigazgatási
ösztöndíjprogram?
–Ennyire komplex
közigazgatási ösztöndíjprogramot más tagállamokban még nem
vezettek be. A 2014 áprilisában Párizsban megrendezett OECD Közigazgatási
Személyügyi Igazgatási Hálózata (Network on Public Employment
and Management) számára be lett mutatva, mind a Magyar Közigazgatási
Ösztöndíjprogram, mind a Fogyatékos Felsőoktatási Hallgatók
Közigazgatási Ösztöndíjprogramja. A részt vevő országok
– különösen Mexikó – üdvözölték a kezdeményezést, és
részletes háttéranyagot kértek. Természetesen léteznek különböző
ösztöndíjprogramok az unióban, de kifejezetten a közigazgatásra
fókuszáló, s annak több ágára is kiterjedő programokat máshol
még nem hirdettek meg.
Medveczky Attila
|
