vissza a főoldalra

 2015.03.13. 

Fejlődik a duális képzés Zalaegerszegen

Anyagi és szellemi segítséget adunk a helyi felsőoktatás fejlesztéséhez és bővítéséhez

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere: járműipari, gépipari és mechatronikai projekt indul Vas és Zala megyében. A közel kétmilliárd forintos összköltségű program a vállalatok és a felsőoktatás fejlődését is segíti. Az eddigi visszajelzések is pozitívak a rendszerrel kapcsolatban, és a vállalkozások további munkaerőt igényelnének.

 Honnan kapják az 1,8 milliárd forintot a projekt beindításához, és mire költik azt?

 – A kormány versenyképességi pályázatot hirdetett meg; a „Széchenyi 2020” program keretéből kapjuk azt az 1,8 milliárd forintos támogatást, amelynek nyomán konzorcium jön létre, melynek vezetője az Opel Magyarország Kft., és tagja több Vas és Zala megyei cég, illetve felsőoktatási intézmény is. Azért különleges ez a pályázat, mert 2012-ben a kormány a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot kiemelt járműipari térséggé nyilvánította. Ez a kormányzati döntés azt irányozza elő, hogy Vas és Zala megye térségében a járműipar, a gépipar, az elektronika, a mechatronika terén további fejlesztéseket kell és lehet végrehajtani. Ez a mostani pályázat elsősorban az érintett területek kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységére vonatkozik. Az elnyert 1,8 milliárd forintból körülbelül félmilliárd forint kerül a zalaegerszegi felsőoktatási intézményekhez. Kiemelendő, hogy az országban elsőként hoztuk létre a duális képző és innovációs központot. Ezzel párhuzamosan, Kecskeméttel együtt, elsőként indult el a zalai megyeszékhelyen a duális mechatronikai mérnökképzés. A pályázati forrásból 250 millió forintot laboreszköz-fejlesztésre fordítunk. A további 250 millió forintból a városban tanítók, oktatók, professzorok és a duális mechatronikai mérnökképzésben részt vevő hallgatók olyan kutatás-fejlesztési tevékenységeket végezhetnek, amivel a járműipari beszállítói munkát elősegíthetik. Ezentúl az Opelnél már most ott dolgozó, vagy később ott munkát vállaló mérnökök és a hallgatók is be tudnak kapcsolódni a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységbe.

 2012-től milyen fejlesztéseket végeztek el?

 – Számos olyan fejlesztést valósítottunk meg a szakképzésben, a felsőoktatásban és a helyi vállalkozások területén, amellyel hozzá tudtunk járulni a járműipar korszerűsítéséhez. Bízom benne, hogy ezzel a pályázattal az Opel fejlesztéseit is nagymértékben segíteni tudjuk. Ahogy Kecskeméten a Mercedes-projekt esetében, úgy a Zalaegerszegen működő duális mérnökképzésben is az a lényeg, hogy a hallgatók az elméleti képzést az előadótermekben szerzik meg, a gyakorlati oktatást azonban a cégeknél. Így már az első évfolyamtól kezdve a vállalatokhoz járnak ki gyakorlati képzésre – igaz a saját szabadidejük terhére –, azonban ezért bért kapnak, s ha jól dolgoznak, akkor a cégek a jövőben álláshelyet biztosítanak számukra. Tehát nem kell munkát keresniük a diploma megszerzése után, hanem már ötödéves korunkban tudják, hogy azoknál a cégeknél dolgoznak tovább, ahol a gyakorlati képzésben részesültek.

 Eddig a járműipar mennyiben járult hozzá a térség gazdaságának erősítéséhez?

 – Jelentős mértékben, hiszen az Opel szentgotthárdi letelepedése fellendítette a térség gazdaságát. A folyamatos bővülésnek köszönhetően a gyárban foglalkoztatottak létszáma év végére több mint 1400 főre nő. Zalaegerszegen számos olyan vállalat működik, mely nem csak az Opelnek, hanem más nagy járműipari cégnek is beszállítója. S ezek a cégek is részt vesznek a szakképzésben és az innovációban.

 Munkahelyteremtésről beszélt. Azt gondolnánk, hogy a Dunántúlon nem jelent problémát a munkanélküliség, nem úgy, mint a keleti végeken.

 – Zalaegerszegen a munkanélküliségi mutató aránylag alacsony, 6,5%-os, de a járásban, és a megye egyéb településein ez az arány eléri a 11-12%-ot is. Bár Zala megye hivatalosan a fejlett Nyugat-dunántúli régióhoz tartozik, mégis jelentős különbségek vannak az északi és a déli részek között. Tehát Zala megye nem éri el Győr-Moson-Sopron megye fejlettségi szintjét. Ezt bizonyítja, hogy a munkanélküliségi és nettó átlagkereseti adatok tekintetében megyénk a Dunántúlon a legrosszabb helyen áll. Ezért ha a Dunántúlon iparfejlesztést terveznek, jó lenne, ha azt a megyénkben realizálnák, hogy ezzel még többen jussanak munkához.

 Az említett projekt az egyetemi kutatókat is segíti?

 – Természetesen, hiszen a Nyugat-Magyarországi Egyetem zalaegerszegi mechatronikai mérnökképzésében már eddig is voltak olyan kutatás-fejlesztési projektek, melyekben a helyi oktatók és hallgatók dolgoztak. Két évvel ezelőtt nyertünk el egy 750 millió forintos pályázatot, amelybe bevontuk az egészségtudományi és a gazdaságtudományi kar munkatársait is – ez kifejezetten csak Zalaegerszegre vonatkozó projekt volt. A mostani pályázat pedig csak a műszaki szakterületre, azon belül a járműiparra vonatkozik.

 A különböző cégeknél dolgozó mérnökök oktatnak is az egyetemen?

 – A hallgatók számára is előnyös, ha olyan oktatókat vonunk be az oktatásba, akik nem csak az elméleti részt ismerik, hanem egy adott vállalatnál mérnökként dolgozva, a mindennapok gyakorlati példáját is átadják a diákok számára.

 A zalaegerszegi nagyvállalatok elégedettek a duális mérnökképzéssel?

 – Az eddigi visszajelzések is pozitívak a rendszerrel kapcsolatban, és a vállalkozások még több munkaerőt igényelnének. A zalaegerszegi Flextronics International Kft-nél jelentős fejlesztés zajlik; 600 további munkahelyet hoznak létre, és a 600 főből 20% a szellemi munkaerő – ebbe közgazdászok, mérnökök, logisztikusok tartoznak – aránya. A Flextronics azt jelezte számunkra, hogy 40 főt alkalmaznának a duális képzésében részesültek köréből. A hallgatói létszám 50 fő, így a Flextronics foglalkoztatná szinte az összes diplomásunkat. Ezenkívül számos más nagy cég, így az Opel is igényt tart a duális képzésben végzett hallgatóinkra, ezért azt tervezzük, hogy az 50 fős keretszámot, az EMMI segítségével, 80 főre emeljük.

 A város önkormányzata is hozzá tud járulni a helyi felsőoktatás erősítéséhez?

 – A felsőoktatás működtetése, segítése nem kötelezően ellátandó önkormányzati feladat, de azt gondoljuk, hogy a megyeszékhely számára nem lehet közömbös a helyi felsőoktatás minősége, színvonala. Ezért hoztuk létre a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítványt, ami eszköz az önkormányzat kezében arra, hogy segítse és támogassa mindhárom zalaegerszegi felsőoktatási intézmény (pénzügyi és számviteli főiskola, egészségügyi főiskola, műszaki főiskola) működését és fejlesztését. Az erős budapesti és kelet-magyarországi felsőoktatási és kutató központok versenyképessége, valamint forrás-szerző képessége jobb, mint a Nyugat-Dunántúlé. A kelet-magyarországi régiókban évente háromszor nagyobb ütemben nőnek a ma is jelentősen nagyobb kapacitások, mint a Nyugat-Dunántúlon. A minőségi oktatás feltétele a megfelelő létszámú minősített, tudományos fokozattal rendelkező oktató megléte. E téren ma még hiány van. Éppen ezért a jövő szempontjából rendkívül fontos, hogy PhD-ösztöndíjakkal egyre több helyi oktatót segítsünk hozzá a szükséges tudományos minősítés elnyeréséhez. Ezért PhD-és hallgatói ösztöndíjakat hirdettünk meg, s támogatjuk az egyetemek rendezvényeit, konferenciáit. Mindennek a teljes összege költségvetési évenként 112 millió forint.