vissza a főoldalra

 

 

 2015.03.20. 

Az érvényesülés jóval összetettebb kérdés a puszta nyelvtudásnál

A magyar tannyelvű iskola jelenti a gyerekek számára a biztos jövőt

Az elmúlt héten már foglalkoztunk a felvidéki magyar oktatás helyzetével. Most azt vizsgáljuk, mit tehet egy felvidéki magyar ifjakat tömörítő szervezet annak érdekében, hogy a magyar gyermekek magyar iskolákban tanuljanak. Tízévente egyre kétségbe ejtőbb népszámlálási adatokkal szembesül a felvidéki magyarság. A rendszerváltás óta tapasztalt 110 ezres fogyás egyik fő oka a szlovák iskolát végző magyar gyerekek asszimilációja.

 Befejeződött a Via Nova Ifjúsági Csoport 2015-ös beiratkozási körútja. Mióta szervez beiratkozási kampányokat a felvidéki ifjúsági szervezet? – kérdezem Gubík Lászlót, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnökét.

 – 2007 és 2008 fordulóján, abban a beiratkozási időszakban szerveztük meg az első beiratkozási körutat. Szervezetünknek ez a második legnagyobb múltú rendezvénye. Az első, a Via Nova „bölcsője”, a kaposi nyári tábor, amelyet idén tizenkettedik alkalommal szervezünk meg.

 Eleinte milyen kampánystratégiát alkalmaztak, s később hogyan alakították át a tapasztalatok mentén?

 – Körútról van szó, ami azt jelenti, hogy számos felvidéki iskolába, óvodába eljutottunk. 2007–2008-ban a járásokban legalább hat-nyolc helyen tartottunk beiratkozási rendezvényt, amin egy-egy pedagógus vagy sikeres felvidéki magyar, aki magyar iskolában tanít vagy magyar iskolába járt, személyes példáját elmondva, közölte, miért jó a magyar iskola. Emellett a gyerekeknek nyújtottunk szórakoztató foglalkozásokat. Nem csak mi, hanem a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Rákóczi Szövetség és számos civil szervezet szervez beiratkozási kampányt. Ők minden egyes iskolába el tudnak jutni, de mi nem rendelkezünk ilyen széles hálózattal. Ezért a fiatalokhoz, az ifjú szülőkhöz próbáltunk meg eljutni egy-egy kampányvideó, facebookos üzenet vagy óriásplakát által. Tehát a marketingrészre és a téma népszerűsítésére helyeződött át a hangsúly. Tavaly pedig a vegyes házasságokban élő szülőket vontunk be a kampányba, mondják el ők, miért ajánlják a magyar iskolát. Idén már azt hirdettük, hogy az anyanyelvi tudás biztos jövőt és egészséges fejlődést garantál a magyar gyermekek számára.

 Amennyiben egy magyar férfi elvesz egy szlovák nőt, a gyermek anyanyelve a törvények szerint szlovák?  

– A törvények szerint ez így van, de tavaly egy nagyon jó példát mutattunk be; ahol a férj magyar, a feleség szlovák anyanyelvű volt, s ők magyar tannyelvű iskolába járatták gyermeküket. Velük három részes videofilmet forgattunk. S ebben a feleség is azt mondja, hogy jobb, ha magyar iskolában tanul a gyermek. Ennek a filmnek komoly üzenete volt.

 Idén is filmeket készítettek?

 – Egy kisfilm is megjelent, és visszatértünk a „körút”-formára úgy, hogy a gyermekek jövőjére vonatkozó kérdéseket fogalmaztunk meg, s kérdőívekkel járták végig járásonként aktivistáink főleg azokat a szülőket, akiknek iskolaköteles korba lép gyermekük. Ez alapján felmérést készítettünk, amit nemsokára feldolgozunk. Annyit már most tudunk, hogy szeptembertől 3800 elsős tanul magyar iskolákban, ami meghaladja a tavalyi számot. Tehát idén a személyes találkozásokra helyeztük a hangsúlyt. Nem csak azokat a szülőket kerestük föl, akiknek most lesz iskolaköteles a gyermekük, hanem azokat is, akiknek 2-3 év múlva. Ez mutatja, hogy mindez egy folyamat; állandóan kapcsolatban kell lenni a szülőkkel, s népszerűsíteni szükséges a magyar iskola fontosságát.

 A magyar tannyelvű iskolákban kevésbé találkozhatunk történelemhamisítással?

– A magyar iskolákban hivatalosan szlovák nyelvből fordított tankönyvekből tanulják a történelmet is. Ezért az oktatás területén is nagyon sokat számít, hogy a magyar pedagógus, szülő, lelkész a kötelező erkölcsi nevelés mellett magyar irodalomra és történelemre és tanítja a fiatalokat. Ha jó a pedagógus, akkor elmondja a magyarság igaz történelmét.

 Igaz, hogy mivel csökkent a felvidéki magyarság száma, több magyar tannyelvű iskolára is lakat került?

 – Eddig még nem zártak be magyar tannyelvű iskolákat, de bizony a bezárás veszélyével számolnunk kell. Hiszen a Caplovic-féle törvény, ami a kisiskolák létét veszélyezteti, még életben van. Mivel a magyarok főleg kisebb településeken, falvakban laknak, ezért több magyar tannyelvű iskolára kerülhet lakat a jövőben, ha nem születik több magyar gyermek.

 A Via Nova szerződésben áll a Magyar Közösség Pártjával. A vegyespárt, a Most-Híd is szervez hasonló beiratkozási kampányokat, vagy csak az MKP-hoz közel álló szervezetek?

 – Azt nem állítom, hogy a Most-Hídnak nem fontos, vagy ne lehetne lényeges, hogy magyar iskolába járassák a magyar szülők gyermekeiket. Ám tevőleges, aktív hozzáállást ez ügyben a Most-Hídnál, s ahhoz közel álló csoportoknál nem tapasztaltam. Ezen nem kell meglepődni, hiszen a Bugár-vezette pártnak egyre több a szlovák szimpatizánsa.

 

Medveczky Attila