vissza a főoldalra

 

 

 2015.03.20. 

Az internet is közmű

Jelentősége a víz- vagy az áramszolgáltatáséval vetekedhet

Debreceni Győző, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szupergyors Internet Projekt vezetője:

Nem beszélhetünk komoly lemaradásról, de nem is vagyunk az élvonalban. A kistelepüléseken, tanyákon általában kevésbé tehetős polgárok élnek, ezért az itt működő internetszolgáltatók segítségre szorulnak, ezért Uniós és állami pályázatokból forrásokat nyújtunk számukra. Így az infokommunikáció világa egyre közelebb kerül az emberekhez: egyre többen látják és érzik az előnyeit.

 – Az uniós meghatározás szerint akkor beszélünk szupergyors internetről, ha a sávszélesség eléri legalább a 30 Mbit/s-ot. A távközlési szakirodalom is ezt nevezi high-speed internetnek, s ennek találó fordítása a szupergyors internet. Amikor a 100 Mbit/s-ot is meghaladja a sebesség, azt ultragyors vagy ultra-fast broadband internetnek nevezik. Mindkettőt célként határozza meg az unió „digitális menetrendje”: a tagállamok 2020-ig valósítsák meg, hogy valamennyi háztartás számára elérhető legyen a 30 Mbit/s sávszélességű internet, és az előfizetők 50%-a ultragyors internet-csatlakozással rendelkezzen.

 A magyar kormány viszont azt tűzte ki célul, hogy a 30 Mbit/s sávszélességű internethez való hozzáférés ne 2020-ra, hanem már 2018-ra hazánk teljes területén elérhetővé váljon.

 – Ezért is nagyon lényeges a projekt, és az azon belüli határidők betartása. Fontos, hogy tudjuk mi a jelenlegi kiindulási pont; honnan kell fejlesztenünk. Ezért térképezzük föl az ország szélessávú lefedettségét.

 Miért lényeges, hogy az állampolgárok bevonásával véglegesítsék a szélessávú internet térképet?

 – A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium online adategyeztetést indított, az unió elvárásának megfelelően, amelynek keretében az állampolgárok március 15-éig az ügyfélkapu rendszerén keresztül jelezhetik, ha a térképen szereplő szélessávú lefedettségi és sebességi adatok eltérnek az általuk tapasztalttól. Hiszen a számos szolgáltatótól begyűjtött adathalmazban előfordulhatnak tévedések vagy hiányosságok. Lényegi kérdés, hogy mennyire pontos a címadatbázis, amiből dolgozunk, hiszen új utcanevek születnek, új utakat hoznak létre, és esetenként lakottá válnak a korábbi üdülőkörzetek. Célterületünket a háztartások képezik, így őket kell felkeresni. Ezért kértük meg az állampolgárokat, hogy jelezzék, ha nem találják magukat a térképen, vagy eltérést tapasztalnak. Az online adategyeztetéssel így tudjuk tovább pontosítani induló adatbázisunkat.

 A lakosok milyen rendszer alapján mondhatnak véleményt a szélessávú internetlefedettségről?

 – A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. üzemelteti az elektronikus közműrendszert. Ez a rendszer térinformatikai alapokon működik, tehát nagyítható, kicsinyíthető térképen képesek megjeleníteni Magyarország valamennyi települését, s azok úthálózatát. Ezt a működő rendszert használtuk föl a Lechner Lajos Tudásközponttal együttműködve arra a célra, hogy megjelenítsük az internetszolgáltatóktól kapott adatokat a térképen, és megjelöltük, hogy az ország mely részein és milyen sebességű szélessávú internetszolgáltatás érhető el.

 Magyarországon 2009-ben mintegy 1100-1200 településen nem volt elérhető szélessávú szolgáltatást biztosító optikai hálózat, további 1100 településen pedig nem alakult ki verseny, mivel csak egyetlen szolgáltató működött. A közelmúltban megváltozott ez az arány?

 – A szélessávú szolgáltatásra alkalmas optikai körzethálózattal elért települések száma 400-ra csökkent. Ennek megfelelően a Szupergyors Internet Projektnek egyik célja ennek az elmaradásnak a végleges felszámolása. Jelenleg is folyik a háztartásokra vonatkozó lefedettségi adatok tanulmányozása, s azt már tudjuk, hogy körülbelül 1 400 000 háztartásban nem rendelkeznek 30 Mbit/s-os sávszélesség biztosítására alkalmas hálózattal. Ezek a háztartások kerülnek fejlesztési célterületként a projektünk fókuszpontjába. Az online adategyeztető térképen az internetszolgáltatások minőségét színjelzésekkel megkülönböztettük. Fehér szín jelzi a szélessávú internetszolgáltatás hiányát, ahol így versenyről nem is beszélhetünk. Narancssárga szín jelöli a 30 megánál alacsonyabb és piros az azt meghaladó sebességű interneteléréseket.

 A szélessávú infrastruktúra fejlesztése esélyegyenlőségi kérdés?

 – Valóban fel kell tenni a kérdést: hogyan lehetséges, hogy 1 400 000 háztartáshoz a mai napig nem jut el a szélessávú internet? Bizonyára azért, mert mikor a szolgáltatók a befektetést megelőzően elvégezték a gazdaságossági számítást, úgy látták, hogy több helyen nem térül meg a beruházásuk. Ezért nem építették ki a hálózatokat a már említett területeken. Egyre komolyabb szerepet tölt be az internet mindennapi életünkben, s nem csak a közösségi médiumokra, a tájékozódásra gondolok, hanem arra is, hogy egyre többen interneten keresztül végzik munkájukat. Így olyan típusú közművé válik az internet, mint a vízvezeték, vagy az áramszolgáltatás. Ma már kevesen vásárolnak meg olyan ingatlant, mely nincs rácsatlakoztatva a vízvezetékre, nem csatornázott, s ahová nincs bekötve az áram. S bizony az ingatlan értékéhez az is hozzájárul, hogy az adott településen milyen az internetszolgáltatás. Egyetlenegy kis faluban élő sem szorulhat ki a közjavakból – ezért igaz, hogy a szélessávú infrastruktúra fejlesztése esélyegyenlőségi kérdés.

 Hazánk mennyire van lemaradva a környékbeli államoktól a szélessávú lefedettségben?

 – Nem beszélhetünk komoly lemaradásról, de nem is vagyunk az élvonalban. Ezért örvendetes, hogy a kormányzat felzárkóztatásunk felgyorsításáról döntött. A többi tagállam is azzal a problémával szembesült, hogy mivel a kistelepüléseken, tanyákon általában kevésbé tehetős polgárok élnek, ezért az e réteget elérni kívánó internetszolgáltatók segítségre szorulnak. A kormányzat döntése értelmében uniós és állami forrásból a projekt keretén belül pályázati forrásokat nyújtunk az internethálózatokat fejlesztőknek. Hiszen az infokommunikáció világa mára közelebb került az emberekhez: egyre többen látják és érzik az előnyeit, és emiatt egyre többen használják. Célunk, hogy a jövőben azok is naponta vegyék igénybe az internetet, akiknél ez jelenleg a szolgáltatások hiánya miatt még elképzelhetetlennek tűnik.

 

Medveczky Attila