vissza a főoldalra

 2015.03.20. 

A növekedés kulcsa az átlátható, szervezett működés

Világszerte növekszik a sertéshús iránti igény

Horváth István a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt programokért felelős miniszteri biztosa: Nem titok, csak akkor lesz tartósan több sertés Magyarországon, ha növeljük a támogatást. Ezért a korábbi állatjóléti támogatás mellé egy újabb keretet biztosítunk mintegy 8,62 milliárd forintos összeggel.

 Hogyan tudták elérni, hogy 2015-ben összesen több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kapjanak a sertéstartók?

 – Úgy, hogy változtattunk az állattenyésztés és a növénytermesztés arányán. Még 2010 előtt a növénytermesztés aránya meghaladta a 70%-ot. Az új agrárvezetés javította az állattenyésztés arányát. Fokozatosan olyan intézkedéseket vezettünk be, ami által emeltük az állattenyésztés támogatását. Lényeges, hogy azok az összegek, melyek az állattenyésztőkhöz érkeznek, érdemi támogatások lettek. Csak így lehet az állattenyésztés súlyát növelni az ágazaton belül. A sertés tenyésztést kiemelt programként kezeljük. S nem csak az a cél, hogy több legyen a sertéslétszám, hanem ehhez kapcsolódóan növekedjen a vidéki munkalehetőségek száma, a növénytermesztők számára pedig a gabonakereskedők mellett a sertéstartókat kiszolgáló takarmányt előállító háttérágazat is valós alternatíva legyen az értékesítésre. Növeljük a hozzáadott érték arányát a mezőgazdaságban, azért, hogy végre megvalósuljon az a régi elv, hogy bőrében legkifizetődőbb eladni a gabonát. Lényeges, hogy a feldolgozók is megfelelő hatékonysággal és módon végezzék tevékenységüket, hogy ezáltal megteremtsük a bizalmi kapcsolatok lehetőségét a tenyésztők, a feldolgozók és a vásárolók között. Ez a bizalmi viszony 2010 előtt sajnos megromlott, úton-útfélen azt hallottuk, hogy a gazdák hiába adták le a sertést, nem kapták meg annak ellenértékét. Az, hogy ilyen jelentős lett a támogatás összege, az elsősorban határozott kormányzati akarat mellett egy jól előkészített szakmai anyag biztosította. Így növekedhetett több mint 17 milliárd forintra az ágazati támogatás. Nem elég beszélni az állattenyésztés arányának növeléséről, a vidéki foglalkoztatás segítéséről, érdemben kellett tennünk érte. Akkor már sürgetett bennünket a sajnálatos fordulópont, melynek során a sertéslétszám 3 millió alá esett. 2015-ben, a korábbi állatjóléti támogatás mellé egy tenyészkoca állatjóléti támogatási keretet hoztunk létre mintegy 8,62 milliárd forintos keretösszeggel. Nem titok, csak akkor lesz tartósan több sertés Magyarországon, ha növeljük a támogatást.

 A támogatásra a nagyüzemi sertéstartók is jogosultak, vagy csak a kis- és közepes gazdaságok?

 – A támogatás nem a gazdaság méretétől, hanem a tenyészkoca állatjóléti körülményeitől függ.

 A hatékony tartás mellett a megfelelő takarmányozási technológiák alkalmazását is támogatják?

 – Az már egy következő lépés lesz, jelenleg az állatjóléti támogatásról beszélünk. A meglévő 8,5 milliárd forintos sertésjóléti támogatást újabb 8,62 milliárd forintos tenyészkoca állatjóléti támogatással kiegészítve idén összesen több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kapnak a sertéstartók, ami a 2014-es duplája. A jószág tartási körülményeit szeretnénk minél kedvezőbben befolyásolni. A kocajóléti támogatásnál öt szempontot veszünk figyelembe. Az első a nagyobb férőhely biztosítása; egy kockára legalább 2,47 négyzetméter terület jusson. A második az istálló-mikroklíma paramétereinek javítása, a harmadik, hogy a gazdasági épületben folyamatos legyen a legyek irtása, a negyedik a megnövelt fényerő biztosítása, az ötödik pedig a takarmányozáshoz szükséges ivóvíz minőségű víz biztosítása.

 Több pénz jut a mangalicatenyésztésre is?

 – A mangalicatenyésztők eddig is jelentős támogatáshoz jutottak. Ezeket a támogatásokat a jövőben is fenn kívánjuk tartani. A génmegőrzésben részt vevő mangalicatenyésztők évente kocaegyedenként 198 euró támogatást kapnak. Tavaly a sertésprogram keretén belül 110 millió forintos támogatást kapott a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete informatikai rendszerük fejlesztésre, tenyésztésszervezésre, valamint mangalicatermékek bel- és külpiaci megjelenésére, gasztronómiai rendezvények támogatására. Erre jó példa volt a közelmúltban rendezett budapesti, és az ország több nagyvárosában is megtartott mangalica-fesztivál – ezek a sertésprogram és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával tudtak megvalósulni. Emellett támogattuk, hogy a magyar mangalicahús, és a tenyészállatok a Távol-Keleten és az USA-ban piacra kerüljenek. Természetesen ők is kedvezményezettjei az új tenyészkoca állatjóléti támogatásnak. A mangalicatenyésztők, ahogy eddig, úgy a jövőben is jelentős EU-s és állami támogatásban részesülnek.

 A sertésprogram a vidék megtartóerejének megerősítéséről is szól?  

– A program legfontosabb célja, hogy azoknak a vidéken élőknek, akik szeretnének állattartással foglalkozni, lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a sertéstartás számukra jövedelmezővé váljon. A jelenlegi keretösszeg kocánként maximálisan 38 580 forintos támogatásával számolva összesen 222 ezer kocánál jelent közvetlen támogatást. Ez igen jelentős motiváció. A következő időszak vidékfejlesztési programjaiban szeretnénk a kocaférőhelyek számát növelni, ezáltal új munkahelyek jöhetnek létre. Akik régebben tartottak kocát, jellemzően jövedelemkiegészítésből tették a háztáji gazdaságban. Az új támogatási rendszer viszont új munkahelyeket teremthet, ezáltal megerősíti a vidék megtartóerejét.

 Többször is kifejtette, hogy az elkövetkező 4-5 évben meg kéne duplázni a hazai sertések számát. Mennyire sikerül a terv végrehajtása?  

– Egyértelműen pozitívak az adatok, ha az elmúlt évek eredményeit vizsgáljuk. A sertésprogramot 2012 augusztusában hirdette meg a kormány. 2013-ban sikerült megállítani a sertéslétszám csökkenését, és 2014-től folyamatosan növekszik a sertések száma, amely mára elérte vagy már meg is haladta a 3,1 millió egyedet. Bízunk benne, hogy a mostani állatjóléti támogatások bővülésével, és a most induló hétéves uniós ciklus pályázati lehetőségeivel, melyek az állattartó telepek további korszerűsítését célozzák meg, elérhető a sertéslétszám jelentős növekedése. Ez azért lényeges, mert világszerte növekszik a sertéshús iránti igény, s a nagy sertésexportőr országok, mint Dánia vagy Hollandia, mára elérték kibocsátásuk maximumát. Ezért a sertéseik számát növelő országok jelentős exportlehetőséghez jutnak. Hajdan Magyarország a világ harmadik sertésexportőre volt, el lehet érni, hogy 7-8 éven belül nagy mennyiségben vihessünk ki ismét sertést és sertéshúst a világpiacra.

 Mennyire tisztította a piacot a sertésáfa csökkenése?  

– A sertésáfa csökkenése egyértelműen átláthatóbbá tette a piacot, emellett hozzájárult az ágazat versenyképességéhez. 2015-ben bevezetjük az egyedi kocanyilvántartást, így könnyebbé válik az állatlétszám nyilvántartása. A jelenlegi rendszerben nincsenek pontos adataink. Csak akkor lehet megfelelő növekedést elérni az ágazatban, ha az átláthatóan, szervezetten működik.