vissza a főoldalra

 2015.03.20. 

Élhető, szerethető város a kelet-balatoni térség központja

Nálunk a lakosság mondja meg, hogy milyen fejlesztéseket tart fontosnak

Keszey János Balatonalmádi polgármestere: mi balatoni emberek sokszor nem is vagyunk annak tudatában, hogy milyen természeti kinccsel rendelkezünk. Mások meg azt gondolják, hogy mi az év 365 napján nyaralunk. Ez természetesen nem igaz; feladataink, problémáink vannak nekünk is. Összességében azért elmondható, hogy szerencsések vagyunk, amiért a tó mellett élhetünk, természetközelben, ahol minden egyes évszaknak megvan a maga szépsége és varázsa.

 Miért tartották lényegesnek, hogy a lakosságot kérdőívvel szólítsák meg a város 2015-ös integrált településfejlesztési stratégiájával (ITS) kapcsolatban?

 – Az önkormányzat vezetősége és a stratégia készítői is úgy döntöttek, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatban ki kell kérni a lakosság véleményét. Mindezt a Belügyminisztériummal kötött megállapodás is tartalmazza, hiszen nem saját forrásból készíttetjük el a településfejlesztési stratégiát; a minisztérium a járási központok számára megadta ezt a lehetőséget, s mi éltünk is vele. Amennyiben külsős szakértőket kérünk fel az ITS kidolgozására, az több millió forintos kiadással jár az önkormányzat számára. A stratégia elkészítésének pontos, időben behatárolt menetrendje van, aminek meg kell felelnünk. A megállapodás különböző fáziselemeket tartalmaz, így a kérdőívek kiküldését, s annak feldolgozását. A válaszok folyamatosan érkeznek, s azok értékelése zajlik. Bár már lejárt a kérdőívek visszaküldésének határideje, még mindig érkeznek be újabbak, s mivel számunkra lényeges a lakosság visszajelzése, ezért azokat még feldolgozzuk. De a közeljövőben, a határidő betartása miatt már nem tudunk foglalkozni az ezután beérkező kérdőívekkel.

 Milyen kérdéseket tettek föl, s ki dolgozza fel a válaszokat?

 – Főépítészünkhöz – aki az ITS elkészítése folyamatában városi koordinátori szerepet tölt be – érkeznek vissza a kérdőívek, és ő értékeli ki a válaszokat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság szerint melyek a városban a hiányosságok, a hátrányok, s milyen fejlesztéseket tartanak lényegesnek, mennyiben elégedettek a helyi oktatással, közlekedéssel, szolgáltatásokkal. Ugyanis fontos, hogy az önkormányzat összehangolja azokat az embereket, civil- és sportegyesületeket, akik a városhoz kötődnek. Számos rendezvényünk erősíti az összetartozást.

 A visszajelzéseket beépítik a településfejlesztési stratégiába?

 – Természetesen a lakosság visszajelzését is beépítjük az ITS-be, és április végéig készül el az előzetes anyag, amit egyeztetésre bocsátunk. Létrehozzuk a helyi egyeztető csoportot, melynek tagjai Almádi közéleti és véleményformáló személyei, a civil és szakmai szervezetek vezetői, illetve a vállalkozók képviselői.

 Polgármesterként miként értékeli a városban és környékén található közösségi, környezeti, és épített adottságokat?

 – Földrajzi adottságaink kedvezőek. A visszajelzések azt mutatják, hogy szinte mindenki kiválónak minősítette a város környezeti adottságait. Vigyáznunk kell ezért környezeti értékeinkre. Almádi adottságai is meghatározzák a fejlesztéseket, mert jelentősebb nehézipari beruházásban nem gondolkodunk. Több munkahelyet szeretnénk teremteni, s ezért az olyan vállalkozásokat, melyek nem szennyezik a környezetet, szívesen látnánk városunkban. Balatonalmádi kitörési pontja a turizmus lehet, ezen a téren is van bőven tennivalónk, mert a turisták elsősorban a Balaton miatt keresik fel városunkat – sajnos csak néhány napra, a megváltozott nyaralási szokások miatt – s ezért is lényeges strandjaink állandó fejlesztése.

 Említette a földrajzi adottságokat. Sokan irigylik azokat, akik a Balatonnál élhetnek. Mit ad a tó az Almádiban élőknek?  

– Mi balatoni emberek sokszor nem is vagyunk annak tudatában, hogy milyen természeti kinccsel rendelkezünk. Mások meg azt gondolják, hogy mi az év 365 napján nyaralunk. Ez természetesen nem igaz; feladataink, problémáink vannak nekünk is. Összességében azért elmondható, hogy szerencsések vagyunk, amiért a tó mellett élhetünk, a természet közelében, ahol minden egyes évszaknak megvan a maga szépsége és varázsa.

 Mit szeretnének elérni a mostani uniós költségvetési ciklusban?

 – Az ITS tartalmazza majd a 2020-ig tervezett középtávú elképezéseinket, és konkrét fejlesztéseinket. A legfontosabb tervünk egy új óvoda építése, mert a kicsinyekkel három épületben foglalkoznak az óvodapedagógusok. Mindez nem jár elbocsátásokkal, mert egy intézményünk van, csak éppen három ingatlanban működik. Bővíteni kell a csoportszámot is – s ezért új pedagógusokra van szükségünk –, mert hála Istennek Almádiban egyre több gyermek születik, tehát növekszik a város lakosságának száma. 9516-an lakják Balatonalmádit, és 10 ezer fő felett már kötelező bölcsődét is üzemeltetni. Ezt a feladatot is meg kell a közeljövőben oldanunk. Az utakat, járdákat is fel kell újítani – az infrastruktúra területén ebben nagy lemaradásunk van –, de most úgy látom pályázatból nem lesz erre lehetőségünk, így ezt a munkát saját forrásból valósítjuk meg.

 Aki a városba betoppan, és elindul felfedezni az építészet fellelhető kincseit, megnézi templomait, középületeit, megmaradt értékeit, nyomon követheti a magyar történelem virágzó és viszontagságos évezredes útját. Almádiban nagy hagyománya van a kőszobrászatnak. Meg tudják őrizni ezeket a kultúrkincseket?

 – Épített örökségünk egy része magántulajdonban van. Vörös kőből készült szobrainkat, emlékeinket pedig anyagi lehetőségeinkhez mérten folyamatosan felújítjuk. A művészeti értékek továbbadása érdekében hoztuk létre pályázati forrásból az Európa Szoborparkot, melyet 2013-ban adtunk át. A parkban több mint 50 szobor látható, melyek a kontinens országaiból érkeztek hozzánk. A szobrok egy részét kölcsön kaptuk; nyáron finnországi szobrokat helyezünk ki – melyeket két éven át lehet megtekinteni –, ennek kapcsán Finnország kultúrája is bemutatkozik Almádiban.

 Február 5-én érkezett az értesítés, hogy Balatonalmádiban megépülhet a műfüves labdarugó pálya 2015-ben. Ennyire erős a sportélet a városban, hogy szükségessé vált a focipálya létrehozása?

 –Örülünk annak, hogy sok gyermek szeret focizni, ehhez hozzájárul a Focisuli Alapítvány is. Ezét vetődött fel a műfüves futballpálya igénye. 20×40 méteres műfüves labdarúgó pálya létesítésére pályáztunk a Vörösberényi Általános Iskola melletti területen. A beruházás összköltsége 40,8 millió forint, ebből 12,2 millió forint a várost, 28,6 millió az MLSZ-t terheli.