vissza a főoldalra

 2015.03.27. 

A szerb parlament haladéktalanul fogadja el a Vajdaság hatáskörére vonatkozó törvényeket!

Az alkotmány betartása és végrehajtása a jogállamiság fő bizonyítéka

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága február 24-én megszavazta David McAllister német néppárti képviselő Szerbiáról szóló országjelentését. Deli Andor délvidéki néppárti európai parlamenti képviselő: minél több beruházás szükséges, mert az európai közös piac nagyon rövid idő alatt „elsöpörné” az egyébként is gyenge szerb, s azon belül a délvidéki gazdaságot.

 Hogyan sikerült elérni, hogy a tervezetbe több kisebbségjogi kérdés is bekerülhetett?

 – Közismert, hogy az EU szerveiben a kisebbségi témakörök nem számítanak különösen népszerűnek, ezért az volt az alapelképzelésem, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos módosító javaslataimhoz minél szélesebb támogatást kell szereznem a siker érdekében. Azt is ki szeretném hangsúlyozni, hogy a Fidesz-delegáció többi tagja is latba vetette befolyását a közös siker érdekében. Egyes módosításaimat nagyobb számában támogatták, olasz, szlovák és bolgár képviselők is. David McAllisterrel, a jelentéstevővel, is több alkalommal találkoztam. Ezen megbeszélések során részletesen ismertettem indokainkat és a felvetett kérdések fontosságát. Talán mindez együttesen eredményezte azt, hogy a módosító javaslatok legnagyobb része bekerült a határozat szövegébe.

 Kérem, ismertesse ezeket a kérdéseket. Gondolok például a rehabilitációs törvényekre.

 – Elsősorban kezdeném azzal, amit talán a legnagyobb eredménynek tartok a kisebbségi témakörben, ez pedig a kisebbségek részarányos jelenléte a közszférában. Ugyanis ez a kitétel is bekerült a Külügyi Bizottság által jóváhagyott szövegbe, ami rendkívül fontos előrelépés a vajdasági magyar közösség számára, hiszen a korábbi jelentésekben ez nem szerepelt ilyen formában. Szintén nagy jelentőséggel bír a kisebbségi akciótervre vonatkozó módosítás beépítése is. Ezt az akciótervet a szerb kormány a 2015-ös év végéig kell hogy elkészítse. Az akcióterv kidolgozása a szerb csatlakozási tárgyalások 23-as fejezetéhez kapcsolódik. Jelentősége abban rejlik, hogy ezzel a dokumentummal a vajdasági magyarság és az ország többi kisebbsége is egy olyan, eddig nem létező stabil kapaszkodópontot fog kapni, amelynek köszönhetően a kisebbségi jogok megvalósulása pontosan követhető és számon kérhető lesz a jövőben. Nagyon fontos továbbá, hogy a jelentésbe bekerült az a módosítónk is, amelyben a nemzeti tanácsok hatásköreinek megmaradására, illetve azok pénzelésére hívjuk fel a figyelmet. A szerb kormánynak biztosítania kell a nemzeti tanácsok pénzelésének megoldását, hogy azok sikeresen végezhessék feladataikat. Egy régi-új, ám nagyon jelentős követelés is bekerült a módosítások közé, méghozzá az, hogy a szerb parlament haladéktalanul fogadja el a Vajdaság hatáskörére és pénzelésére vonatkozó törvényeket. Végül, de nem utolsó sorban, módosítót adtunk át képviselőtársaimmal a rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási törvényekre vonatkozóan. Ezzel azt szorgalmaztuk, hogy történjen meg az idevágó jogszabályok olyan irányú módosítása, amelynek köszönhetően elhárulnak majd azok a formális nehézségek, amelyek lelassítják, illetve ellehetetlenítik azt, hogy az érintettek érvényt szerezzenek jogos követeléseiknek.

 Mennyire lényeges, hogy a szerb parlament fogadja el a vajdasági hatásköröket?

 – Mint ahogy arra már előző válaszomban is rávilágítottam, ez egy régi elvárás, mely vonatkozásában eddig nem történt előrelépés, miközben alkotmánnyal meghatározott körülmény az, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreiről és pénzeléséről törvényeket kell alkotni. Úgy vélem, hogy az alkotmány betartása és végrehajtása a jogállamiság fő bizonyítéka, ami egyúttal az EU-hoz való csatlakozás egyik sarokköve is. A jogi alapelvek betartásán túlmenően pedig a kérdéses törvények mihamarabbi elfogadása jelentősen hozzájárulna a tartomány jó és hatékony működéséhez.

 A kérdések megfogalmazása előtt konzultáltak a Vajdasági Magyar Szövetséggel?

 – Tavaly a Fidesz nemzeti listájára a VMSZ küldöttjeként kerültem, így természetes, hogy továbbra is erős kapcsolatban vagyok a Vajdasági Magyar Szövetséggel. A hatékony érdekérvényesítés elengedhetetlen összetevője, hogy szoros kapcsolatot ápolok az otthoni magyar közösséggel és politikusaival.

 A szerb kormány milyen reformintézkedéseket tett meg a kisebbségi politika területén?

– A legjelentősebb intézkedés, melybe a szerb kormány belefogott, épp a szóban forgó kisebbségi akcióterv elkészítése. Ahogy ezt már említettem, nagy előrelépés ez az országban élő kisebbségeknek, ugyanis a jogok megvalósulásának folyamata lesz követhető rajta keresztül, és erre nagyon nagy szükség van.

 Fontos kritérium az anyanyelvű oktatás megőrzése Vajdaságban?

 – Igen, ez mindenképpen egy kifejezetten jelentős kritérium, és talán az egyik legfontosabb a vajdasági magyar fiatalság szempontjából. A diákok saját anyanyelvükön jobban ki tudják fejezni magukat, könnyebben tudják az adott tananyagot elsajátítani. Ez a nemzeti kisebbségek olyan alapvető joga, melynek legcsekélyebb mértékű csorbulását sem engedhetjük meg, és ennek érdekében mindent meg kell tennünk, és meg is teszünk a Vajdaságban.

 Mára Szerbia vonzóvá vált a befektetők számára?

 – A kormány számos törvénymódosítást, strukturális reformot hajtott végre az elmúlt év folyamán, amelyeknek az volt az egységes célja, hogy vonzóbb befektetői környezetet teremtsenek Szerbiában. Szükség volt ezekre az intézkedésekre, és valóban jelentkeztek befektetők is, azonban ezidáig a gazdasági fellendülés üteme lassú maradt.

 A korrupcióellenes harc és a szervezett bűnözés megelőzése terén hol tart a szerbiai kormány?

 – Ezen a ponton sajnos továbbra is sok a tennivaló. A Szerbiával kapcsolatos európai parlamenti viták során az országban elterjedt korrupció és a szervezett bűnözés központi témák szoktak lenni, képviselőtársaim gyakran rámutatnak e problémákra és biztatják a szerb kormányt, hogy még erőteljesebben küzdjön. Meg kell említeni, hogy az elmúlt időszakban voltak előrelépések e kérdésekben, az illetékes hatóságok több komoly, összetett ügy kivizsgálását is sikeresen megkezdték. A fejlődésnek tehát vannak jelei, de hosszú még az út, és Szerbiának sok tennivalója maradt ezen a területen is.

 Szerbia kül- és biztonságpolitikáját összehangolja-e az EU-val?

 – Szerbia az Európai Uniós tagsághoz közeledve folyamatosan egyre jobban egységbe kell, hogy hozza majd kül- és biztonságpolitikáját az EU-éval, ez ténykérdés.

Tudjuk, hogy az utóbbi időszakban Szerbia nagyon sok kritikát kapott azért, mert nem vezette be az Oroszország elleni szankciókat. Mivel ebben a pillanatban Szerbia még távol áll az EU tagságtól, az uniós intézmények engedékenyebben kezelik a kérdést, de előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz Szerbia számára, hogy kül- és biztonságpolitikáját teljes összhangba hozza az unióéval.

 Állandó témának számít a szerb közvéleményben, hogy az unió elrendelt-e egy ötéves csatlakozási szünetet vagy sem? Milyen vélemények hangzanak el ezzel a témával kapcsolatban?

 – Természetesen célunk, hogy Szerbia minél előbb tagja legyen az Európai Uniónak, de az ország előtt még egy hosszú és nehéz út áll. Sok még a tennivaló elsősorban a gazdaság megerősítése és fejlesztése szempontjából. Hiszen a közös piac nagyon rövid idő alatt „elsöpörné” az egyébként is gyenge szerb gazdaságot. További munkára van szükség a jogállamiság elvének megerősítése terén is. Nagyon nagy a lemaradás az európai mércéhez viszonyítva pl. az igazságügy működése vonatkozásában. A független intézmények helyzete, valamint az emberi és kisebbségi jogok megvalósítása is hagy még kívánni valót maga után. Mindehhez még hozzá kell tennünk azt a körülményt is, hogy a szerb csatlakozási folyamatot mindvégig a koszovói párbeszédben elért eredmények fogják meghatározni. Ez további kihívást jelent, amely jelentősen befolyásolhatja a szerb integrációs folyamatokat. Mindazonáltal elmondható, hogy az Európai Parlamentben sok vonatkozásában javult Szerbia megítélése.

 Mennyire erős az országban az euroszkeptikusok tábora?

 – Nem hinném, hogy az euroszkeptikusok tábora túl erős lenne. Általánosságban elmondható, hogy az emberek belátják és elfogadják azt a tényt, hogy Szerbiának csak egy jó útiránya lehet, és az az Európai Unió felé vezet. Ehhez adhat további ösztönzést az, ha az EU intézményei is támogatólagos hangnemet ütnek meg. Az európai útirány pedig épp nekünk, magyaroknak a legfontosabb.

 Ezek után mi szükséges ahhoz, hogy Szerbia az EU tagjává válhasson?

 – Szerbia csatlakozási folyamatát 35 tárgyalási fejezetbe sorolták be, mint például a jogállamiság kérdése, oktatás és kultúra, Szerbia és Koszovó kapcsolatának normalizálása stb. Szerbiának minden fejezet tekintetében harmonizálnia kell meglévő jogszabályait az európai uniós normákkal. Ez biztosan egy hosszú és összetett folyamat lesz, melynek végén a csatlakozási szerződés aláírása következik. Ettől számítva előreláthatólag 1-2 éven belül válhat Szerbia az Európai Unió tagjává, ez a folyamat azért tart ilyen sokáig, mert minden Európai Uniós tagállamnak ratifikálnia kell azt. Egyszóval sok idő és sok munka áll még a szerb vezetőség előtt.

 A szerb–koszovói tárgyalások is befolyásolják azt, hogy Szerbia uniós tagállam lehessen?

 – Belgrád és Pristina viszonya nagyban befolyásolja Szerbia Európai Unióba vezető úját, annak hosszúságát, rögösségét. A helyzet egyedi, nemcsak politikai vonatkozásban, hanem a csatlakozási folyamat jogi és adminisztratív viszonylatában is, hiszen egy teljes csatlakozási fejezet szól Szerbia és Koszovó viszonyának normalizálásáról. A folyamat értékelését és az előrehaladás mértékét az Európai Bizottság fogja elvégezni, miközben az eddigi csatlakozási folyamatokból nincs felhasználható minta, kialakított kritériumrendszer. Egyszóval a sikeres kétoldalú tárgyalások nagyon fontosak mind a csatlakozási folyamat megnyitása, mind a teljes tagság elnyerése szempontjából.