Függetlenség

2015.03.27.

Magyarország gyógyvíz nagyhatalom

Minősített gyógyhelyeink a kül- és belföldi turisták legkedveltebb úti céljai

Dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára: hazánk Európa egyik legnépszerűbb fesztiválközpontja.

A közelmúltban jelent meg a Turizmus Magyarországon 2014 statisztikai kiadvány, amelyből kiderül, hogy tavaly a turizmus kiemelkedő számokat produkált. Egyre több külföldi keresi fel hazánkat, a belföldi turizmus is fejlődött. Mindez milyen stratégiai elemeknek köszönhető?

–Mindenekelőtt fontos elmondani, hogy a turizmus kiváló eredményeit szerénytelenség lenne csak bizonyos kormányzati intézkedésekhez kötni, az utazás sokkal szabadabb műfaj annál, mint hogy kizárólag valamilyen központi akarattal befolyásoljuk. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a turizmus állami irányítása számos ponton jól alkalmazkodott a kihívásokhoz, intézkedéseivel nagyban hozzájárult a jó eredményekhez. Közhely, de igaz: ahogy a világ egyre gyorsabban változik, ezt az utazási szokások is követik. Az utóbbi évtizedben több olyan új trend jelent meg, ami Magyarországnak kifejezetten előnyös. Ezek közül csak néhányat említve: az évi egy hosszú főutazás helyett egyre gyakoribb a több, rövidebb út. Ez jó Magyarországnak, mert változatos kínálata egy hosszú hétvégére bárkinek vonzó ajánlat lehet. Szintén nekünk kedvez, hogy a nyugati utazók elkezdték keresni a kevésbé felfedezett európai desztinációkat, amiből Budapest profitál. Ehhez kapcsolódik, hogy az élményszerzés az utazások egyik legfőbb motivációs tényezőjévé vált, aminek Magyarország megfelel. Az utazók autentikus, érdekes helynek tartják. Erre a trendre reagál a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai országmárka építésének középpontjában álló „Think Hungary – more than expected” üzenet, amely arról szól, hogy Magyarország még egy kevésbé ismert úti cél, de aki esélyt ad neki és ide utazik, többet kap, mint amire előzetesen számított. Az utazók egyre árérzékenyebbek, és e tekintetben is versenyképes hazánk, mind az ebből a szempontból kedvező forint–euró árfolyam, mind pedig az olcsó légi elérhetőséget jelentő fapados járatok egyre növekvő száma miatt. A beutazó turizmus jó eredményeinek fenntartásához a kínálat folyamatos bővítése, modernizálása is szükséges, melyben az utóbbi években döntő szerep jutott az uniós fejlesztési forrásoknak, és a jelenlegi, 2014–2020-as ciklusban is jelentős összeget használhatunk fel erre a célra. Míg a beutazó turizmust erősen befolyásolják a nemzetközi utazási trendek, a belföldi turizmus ösztönzésében már közvetlenebb a kormányzat szerepe. A 2011-ben bevezetett SZÉP Kártyának ma már a belföldiektől származó szállásdíjbevételek mintegy negyede köszönhető. A kártyát több mint 1 millió ember használja. Az utóbbi években folyamatosan fejlesztettük, csiszoltuk a rendszert, amely tavaly már több mint 75 milliárd forintot mozgatott meg, ekkora bevételt generálva a hazai turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásoknál.

Állami, vagy EU-s forrásokból tudták, tudják a hazai turisztikai nevezetességeket fejleszteni?

–Mivel turizmusra széles körben lehetett és lehet a jövőben is EU-s forrásokat felhasználni, a hazai költségvetésből kifejezetten fejlesztésre korlátozottan költünk. A turisztikai célelőirányzatból legnagyobb részben a nemzeti marketingtevékenységet finanszírozzuk. Van azonban egy a kínálatot hosszú távon meghatározó projekt, amelybe az állam úgy döntött, hogy befektet: ez a nagy befogadóképességű kongresszusi központ. A tervek szerint 2018-ra megnyílik a létesítmény, mely a jelenleginél jobban kiemeli Budapestet a nemzetközi konferenciák térképén, új piacot nyitva a szektornak.

A turistáknak nem mindegy, hogy milyenek a magyarországi szálláshelyek. Az utóbbi években több olyan szálloda, panzió épült, mely kiemelt minőségi szolgáltatást kínál?

A szálláshely minősége ugyan nem elsődleges motivációs tényező az utazás szempontjából (nem ezért jönnek hozzánk a vendégek), de az élmény minőségét alapvetően befolyásolja. Ezért a 2007–2013-as fejlesztési időszak egyik kiemelt területe volt a szálláshelyfejlesztés. A hét év alatt közel 200 projekt kapott mintegy 44 milliárd forint összegű fejlesztési támogatást. Ez a program nagymértékben hozzájárult a hazai szálláshelykínálat modernizálásához.

Egyre több gasztronómiai és kulturális fesztivált tartanak Magyarországon. Ezek is vonzzák a turistákat?

–Az elmúlt évek fejlesztéseinek, továbbá az olyan kormányzati keresletélénkítő eszközöknek köszönhetően, mint az Erzsébet Utalvány-család vagy a SZÉP Kártya, megszilárdult a kulturális és gasztronómiai fogyasztás fizetőképes hazai kereslete. Az élményalapú turizmus erősödő nemzetközi keresleti trendje pedig támogatja a folyamatot. Mára a kulturális és asztali örömök élvezete az életstílus részévé vált. Hazánk bor-, pálinka- és gasztronómiai kultúrája a külföldiek körében is önálló turisztikai vonzerővé lépett elő, egy-egy ilyen témájú fesztivál akár az utazás fő motivációja is lehet. Magyarországot továbbá egyre inkább Európa egyik legnépszerűbb fesztiválközpontjaként tartják nyilván, mindezt elismerések sora jelzi. Elég csak arra utalni, hogy tavaly a balatonvilágosi Be My Lake lett a kontinens legjobb új fesztiválja, 2011 után pedig ismét a Sziget lett Európa legjobb nagyfesztiválja a European Festival Awards idei megmérettetésén. Meggyőződésünk, hogy ha létezne versengés a leglátványosabban fejlődő gasztronómiai desztináció címéért, Magyarország ugyancsak kiváló esélyekkel indulna.

A statisztika azt mutatja, hogy szinte azonos vendégéjszakát töltöttek el a magyarok a horvát tengerparton, mint a Balaton mellett. A Balatonban való fürdőzés eddig is adott volt, így helyes a feltételezésem, hogy több attrakció is várja a vendégeket a „magyar tenger” partján?

– Valóban, a magyarok körében a legnépszerűbb célpont továbbra is a Balaton, a belföldi vendégéjszakák közel 26%-a itt keletkezik. A leglátogatottabb városok közül négy a Balaton-régióba esik, a harmadik, negyedik és hetedik legnépszerűbb település pedig tóparti; Siófok, Zamárdi, illetve Balatonfüred. A tó környékén figyelemre méltó szálláshelyi infrastruktúra-, attrakció- és turizmus desztinációmenedzsment-szervezet (TDM) fejlesztést hajtottak végre, az előző uniós költségvetési időszakban csak e két utóbbi célra 5,1 milliárd Ft uniós fejlesztési támogatáshoz jutott a régió. Ennek köszönhetően jelentősen bővült az itt elérhető aktív turisztikai lehetőségek és szórakoztató szolgáltatások, garantált programok és rendezvények kínálata. A desztináció házigazdáiként működő helyi és térségi TDM-szervezetek, valamint a Magyar Turizmus Zrt. kampányai is sikeresen tudatosították az emberekben, hogy a tó a strandoláson túl sokkal többet kínál: gasztronómiát, kulturális programokat, kerékpározási és túrázási lehetőségeket, gyógyvizeket stb. A Balaton régió kulturális és természeti örökséghelyszíneinek, gyógyhelyeinek és aktív turisztikai hálózatainak fejlesztésére a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban is lehetőség nyílik annak érdekében, hogy az aktuális keresleti trendeknek megfelelően elsősorban az aktív turizmus (pl. kerékpáros és vitorlás turizmus, természetjárás, vízi sportok), egyes réspiaci szegmensek, illetve a konferencia- és egészségturizmus termékfejlesztései révén elősegítsék a tó turizmusának hosszú távú versenyképességét.

Tudtommal az évi 11 millió belföldi vendégéjszakának csupán 15 százalékát töltik el a téli három hónap során. Hogyan lehet növelni ezt az arányt?

–Az üdülőhelyeken évek óta törekszenek a turisztikai szolgáltatók és az önkormányzatok olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek évszaktól és időjárástól függetlenül tesznek lehetővé tartalmas időtöltést. Ilyen szolgáltatásokat nyújtanak például a nemzeti parki látogató központok (pl. Tisza-tavi ökocentrum Poroszlón, tihanyi Levendula központ), az aktív kikapcsolódást célzó helyszínek (kalandparkok, kerékpáros útvonalak és szolgáltatások), egészségturisztikai központok. A jól szervezett, a vendégkör igényei szerint összeállított fesztivál és rendezvény programok pedig a téli hónapokban, illetve a szezonban kedvezőtlen időjárás esetén is kellő vonzerőt jelentenek az úti célok felkereséséhez. Az olyan hagyományosan nagy látogatottságú belföldi desztinációkban, mint a Balaton, a háttértelepülések intenzívebb bevonásával, a tömegturizmus helyett – például a gasztronómiai értékekre alapozott – egyedi, komplex termékkínálat fejlesztésével, a szomszédos települések közös tematikus profilkialakításával, szolgáltatói összefogásokra alapozott akciók indításával hosszabb távon akár új szezonok kialakítására is van lehetőség. Érdemes erre odafigyelni, mivel ugyancsak világtrend a turizmusban, hogy emelkedik a nyári szezonon kívüli utazások száma.

Helyettes államtitkár úr korábban négy éven keresztül a kormányzat egészségturizmus-fejlesztési programját irányította. Hogyan látja, most mennyire nevezhető sikerágazatnak a hazai egészségturizmus?

–A természetes gyógytényezőkön (gyógyvíz, gyógyiszap, mofetta, gyógybarlang) alapuló gyógyturizmus Magyarország egyedi, nemzetközi viszonylatban is versenyképes területe. Az elmúlt években jelentős kapacitásbővülés valósult meg a fürdőkben, az elkövetkező években a fürdők egymástól megkülönböztethető profiljának kialakítására, a balneológiai kezelések és ehhez kapcsolódó szolgáltatáskínálatnak a vendégkör igényeihez illeszkedő bővítésére kell összpontosítani. A gyógyturizmus a turizmus igazi sikerterülete. Minősített gyógyhelyeink a kül- és belföldi turisták legkedveltebb úti céljai között szerepelnek, a vendégéjszakák száma szerinti TOP 10 magyarországi település közül is hét fürdőváros. Gyógyszállodáinkban keletkezik az összes vendégéjszaka 8,3%-a, az 51,8%-os szállodai átlagfoglaltsággal szemben pedig a gyógyszállodák a kapacitás kihasználtsága 61,9%-os. A gyógyszállodák magas hozzáadott értékére jellemző, hogy a kereskedelmi szálláshelyek 330,2 milliárd Ft-os összárbevételének közel 11%-át, 35,6 milliárd Ft-ot gyógyszállodák termelik meg. Nem véletlen, hogy az utóbbi évek szállodai beruházásainak is kedvelt területei az ún. medihotelek. Az egészségturizmuson belül ígéretes, új terület az orvosi szakértelmen alapuló turizmus, amely az egészségügyi kezelések és turisztikai szolgáltatások közös kínálatát jelenti. A fogászat terén Magyarország vezető pozíciót ért el Európában, a plasztikai sebészet, szemészet, ortopédsebészet, rehabilitáció és egyéb terápiás területeken is szeretnénk kínálatunkat versenyképessé tenni. Az elmúlt évtizedekben dinamikus fejlődést mutatott a gyógy- és wellnessturizmus, a hazai gyógyfürdőket azonban főként a külföldi turisták látogatják kúraszerűen. A SZÉP Kártya eszközével a magyar embereket is arra kívánjuk ösztönözni, hogy tegyenek egészségükért és éljenek hazánk speciális adottságával, használják ki, hogy Magyarország gyógyvíz nagyhatalom.

Mi szükséges ahhoz, hogy még versenyképesebb legyen a hazai turizmus?

–Meggyőződésem, hogy az elkövetkező időszakban kiemelkedő adottságainkra (egészség-, konferencia-, valamint kulturális és örökségturizmus) összpontosítva, a turisztikai kínálat valamennyi elemének összehangolt fejlesztésével és a minőség javításával, illetve hatékony belföldi és nemzetközi marketingtevékenységgel megerősíthetjük a szektor teljesítményét és javíthatjuk nemzetközi versenyképességét. Az ágazat tavalyi rekorderedményeit az elmúlt időszak jelentős attrakció- és szolgáltatásbővítő fejlesztései is támogatták. A 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszakban is tekintélyes támogatások állnak rendelkezésre dedikáltan turizmusfejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) és a Vidékfejlesztési Program keretében. A GINOP-ban és a TOP-ban a kulturális és természeti örökséghelyszínek attrakciófejlesztéseire, illetve hálózatos termékfejlesztésekre rendelkezésre álló források összege megközelíti a 224 milliárd Ft-ot. Emellett ebben a költségvetési ciklusban innovatív külpiaci marketingakciókra is felhasználhatók lesznek uniós források éppúgy, mint a TDM-szervezetrendszer fejlesztésére. Más ágazatok vállalkozásaival együtt pedig az energetikai és informatikai fejlesztések, K+F támogatások további milliárdjaiért versenyezhetnek a turisztikai ágazatban tevékenykedők is. Minőségjavító szolgáltatásfejlesztésekre továbbá igen kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatások állnak majd rendelkezésre. Turizmusunknak az egészség-, az üzleti és a kulturális turizmus területén is vannak növekedési tartalékai, ezekkel a forrásokkal tehát elsősorban itt kívánjuk támogatni a minőségi termék- és kínálatfejlesztést, amely az ágazat versenyképességének egyik legfontosabb tényezője. Az egészségturizmust például a hazai gyógyvizek hatásának orvosi bizonyítékokon alapuló vizsgálatával is helyzetbe kívánjuk hozni. Komoly lehetőségek rejlenek a piaci alapon igénybe vehető egyéb orvosi kezeléseken alapuló kereslet kiaknázásában is, és az üzleti utazások piacán is van keresni valónk. A kormányzat ezért is támogatja egy többezer fős budapesti kongresszusi központ felépítését. A versenyképesség erősítésének másik módja a minőség javítása, aminek eszköze a minősítés. Ezt elsősorban a nemzeti tanúsító védjegyrendszerrel kívánjuk elősegíteni, mely különféle szálláshelytípusok esetében 2010 óta működik az érintett szakmai szervezetek közreműködésével. Mivel egyéb szolgáltatások esetében is fontos a garantált színvonal, ezért a fürdőkre, vízi megállóhelyekre és az ifjúsági szálláshelyekre kidolgozott tanúsító rendszer keretében is elkezdődtek a minősítések.

Medveczky Attila