|
 2015.03.27.
Szurkolóknak
Sportbarát kormányunk támogatta kérésünket
Szombaton délelőtt
már a meccsre gondolok,
szerdától várom
én ezt a szép napot.
A mérkőzés
reggelén már azt is jól tudom,
hogy délután
győz a csapatom!
Hétvége,
forduló, csak a meccsre gondolok,
fújhat szél,
eshet hó, én mindig itt vagyok.
Zúg a szép
volt fiúk, ha gólokat lövünk,
piros-fehér a
címerünk.
Hajrá Diósgyőr
(Diósgyőr),
gyerünk a zöld
gyepre, vár ránk a labda (a labda).
Hajrá Diósgyőr
(Diósgyőr),
jöttünk, mert
biztos, hogy győz a csapat ma (csapat ma).
Hajrá Diósgyőr
(Diósgyőr),
Kacagva süt ránk
az égről a nap!
Együtt
vagyunk, győzni fogunk,
elvisszük, nem
hagyjuk a pontokat!
Dr. Kiss János,
Miskolc megyei jogú város alpolgármestere: maga a stadion
építése több száz embernek biztos megélhetést ad. Azután
az üzemeltetése is számos munkahelyet teremt.
Mitől lesz szurkolóbarát a létesítmény?
– Mi például úgy kezdtük, hogy a tervezési folyamatba
is bevontuk a Diósgyőr-drukkereket. Nemcsak az aréna befogadó
képességének növelésre vonatkozó kérésüket hallgattuk
meg, de olyan futballarénát terveztünk, melyet nem vesz körül
atlétikai pálya. A szurkolók így valóban a pálya közelében
lehetnek, szinte részeseiként a játéktérnek. Ennek biztos varázsa
van, s a legfontosabb, hogy a szurkolók minél jobban élvezzék
a mérkőzéseket. Ha megépül egy olyan stadionunk, amelyben a
szurkolók közelebb kerülhetnek a játékosokhoz, az egy olyan
adottság, egy olyan különleges helyzet melynek minél többen
szeretnének részesei lenni. A mi legfőbb szempontunk modern és
kényelmes stadiont felépíteni a Diósgyőrnek. Ha már építünk,
nyilván olyat építünk melyben elegendő a férőhely a szurkolók
számára. Diósgyőrben a rangadók hagyományosan mindig telt házasak
voltak, 11-12 ezer nézővel. Éppen ezért mi a diósgyőri
labdarúgás hagyományaira gondolunk, és előttünk példaként
azok az idők állnak, amikor akár 30 ezren is kimentek a
meccsekre. Ebből következően merészeknek kell lennünk, és bíznunk
kell a jövőben, amikor a magyar futballra koncentráló kormány
támogatását élvezzük. Stadionokat nem egy szezonra építünk.
Annak legalább 30 évig állnia kell. Így 15 300 ülőhellyel 17
300 férőhelyes lesz a létesítmény. Sőt, ha a bajnoki mérkőzések
alkalmából az „ultraszektorból” kiszereljük a székeket,
akkor további kétezer drukker fér be. Ezenkívül gondoltunk
arra is, hogy legyen egy bolt kimondottan a szurkolók számára.
A sportmúzeum létesítése mellett természetesen nem hiányozhat
a söröző. Igyekszünk minden kényelmet beépíteni és minél
tökéletesebb szolgáltatással a közönség kedvében járni.
Akármilyen kecsegtető ajánlattal álljanak is
elő, az ellenzék állandóan azt szajkózza, stadionok építése
helyett inkább munkát adjanak embereknek.
– Mondjuk ez szomorú, hiszen azt be kellene látniuk,
hogy egyrészt a stadionépítésnek jelentős foglalkoztatási
vonzata van, ők nem tudják, hogy minden építkezés több száz
embernek ad munkát, és a létesítmény későbbi üzemeltetése
is munkahelyeket teremt? Az új beruházásokkal vonzóbbá
szeretnénk tenni a várost. Ennek idegenforgalmi jelentősége is
van. A rangos sportlétesítményeket nem a magunk vagy a focisták
dicsőítésére, hanem elsősorban a futballt szerető közönség
kedvéért építjük. Számos kutatás azt támasztja alá, hogy
minden sportba befektetett forint bőven megtérül a költségvetésben,
hiszen a sport azonkívül, hogy egészséges életmódra neveli a
fiatalokat, talán erre ösztönzi a teljes lakosságot is. Megváltoztathatja
az általános mentalitást is. Nem egészségesebb délután szép
környezetben barátok között egy jó meccset megnézni, utána
sörözni egyet, amitől jobb lesz a kedélyünk? Be van bizonyítva,
hogy lelkileg kiegyensúlyozott körülmények között kevesebb pénzt
kell egészségügyre költenünk.
Az eredeti 4,5 milliárdos keretösszegből hogy lett 8
milliárd?
– Keményen kellett lobbiznunk, de megérte a munka, mert
a kormány a keretösszeget végül is 3,5 milliárd forinttal
megemelte.
Miért kellett egy új építésébe fogni?
– Az a helyzet, hogy azt tapasztaltuk, hogy a stadion
bizonyos részei az érvényes biztonsági előírásoknak egyszerûen
nem feleltek már meg. Három szektort már így is soron kívül
le kellett bontanunk 2014-ben. Ilyen körülmények közé felelőtlenség
lenne nézőket engedni. Mi van, ha leszakad, tömegbalesetet
okozva, ki venné magára ennek a felelősségét? Tudni kell,
hogy a stadion magja még 1939-ben épült, és a bővítés is közel
ötven éve 1968- ban történt. Mára a stadion újabban, azaz fél
évszázada felépült részei is olyan állapotba kerültek, hogy
pár éven belül alkalmatlanná váltak volna a szurkolók fogadására.
A klubházzal mi történt?
– Ez komoly fejtörést okozott nekünk, mielőtt ebben döntöttünk,
számításokat végeztünk, hogy mi gazdaságosabb: a régi klubház
megtartása és annak beépítése az új arénába, vagy annak
lebontása. A vizsgálatok kimutatták: több forrást igényelne
a régi épület megtartása és beillesztése az új stadionba,
mint az elbontás. A régi stadionnak vannak azért még használható
elemei is, ezeket mind áttelepítjük a Miskolci Vasutas Sport
Club pályájára, és ott játszik majd a DVTK addig, míg fel
nem épül az új stadion.
Mit terveznek, hogy lesz a létesítmény üzemeltetése?
– Nyílt pályázatot írunk ki a felépült diósgyőri
aréna üzemeltetésére, hasonlóan a korábban beváltakhoz. Ezt
a metódust alkalmazták az Üllői úti és a debreceni új
stadionnál is.
Milyen egyéb célra
lesz alkalmas még a focin kívül a stadion?
– A stadion multifunkcionális lesz; így koncerteknek,
fesztiváloknak, kulturális rendezvényeknek is helyet adhat
majd. De ezekről a részletekről a majdani üzemeltető dönt,
akinek bizonyára érdeke lesz, hogy minél változatosabb
programokkal töltse meg a stadiont.
Medveczky Attila
|
