|
 2015.11.06.
Korszerű körülmények és orvoshiány
Háromszor annyi patológusra lenne szükség, mint ahányan a
szakmában dolgoznak
Dr. Lippai Norbert
mb. orvosigazgató, osztályvezető főorvos: 2230 négyzetméteres
egészségügyi intézmény épült fel pályázati forrásból,
melynek nagyobb részében a patológiai osztály kapott új
helyet. Legelemibb kötelességünk, hogy a betegeknek a legjobb
ellátást nyújtsuk, s ehhez elengedhetetlen a folyamatos tanulás.
Régóta vártak arra, hogy új épületet kapjon a patológiai
osztály?
– Nyolc éve dolgozom a Hetényi Géza Kórházban, s már
az akkori főigazgatóval, Dr. Sélleiné Márki Máriával úgy
határoztunk, hogy olyan modern patológiát kell létrehozni,
mely megfelel a kor követelményeinek. Dr. Krasznai Géza tanár
úr vezette előttem az osztályt, aki nagyon erős szakmai színvonalat
ért el, ezt viszont műszaki felszereltségben a kor meghaladta.
A szellemiség megmaradt, de minden más elavult körülötte. Ezért
ezt a problémát orvosolni kellett. Az évek során a vezetés változott,
de szerencsére az új vezetők – Dr. Bene Ildikó és Dr. Péter
Lívia – mindvégig támogatták azt az elképzelésünket, amit
végül Dr. Tölgyes Anna mb. főigazgatónővel
sikerült megvalósítani.
Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani
az osztályon?
– Nem csak a hely, hanem a teljes műszerezettség is megújult.
Jelenleg már képesek vagyunk megfelelni a XXI. század
diagnosztikai kihívásainak. Nagy lépést tettünk a digitális
patológia irányába is, hiszen beszereztük az egyik
legmodernebb metszetszkennert, amivel digitális konzultációk
– így a telepatológia is megvalósíthatóvá válik. Emellett
bizonyos fajta molekuláris vizsgálatok elvégzésére is
alkalmassá tettük az osztályt. Igaz, csak korlátozott szinten,
mert ennek a teljes vertikumát nem tudjuk fölvállalni, nem is
kell, hiszen az már az egyetemi szintű ellátáshoz tartozik.
Olyan modern műszereket szereztünk be, melyek a
munkafolyamataink nagy részét automatizálják, ezzel jobb minőséget,
magasabb technikai-szakmai színvonalat érhetünk el. De
betegbiztonság terén is nagyot fejlődtünk, hiszen egy olyan
mintakövető rendszert állítunk munkába, mely vonalkód alapján
azonosítja a mintákat mindegy egyes munkafázisban, s így kizárható
a tévedés lehetősége.
Az informatikai rendszer megújításával elérhető-e,
hogy kikérjék a betegek leleteit, laboratóriumi eredményeit más
egészségügyi intézményektől, háziorvosoktól?
– Ehhez egy országos
rendszer szükséges, aminek létrehozása nem csak az egészségügyi
kormányzaton, és az orvosokon múlik, mert betegjogi, személyiségjogi
kérdéseket is fölvet. Jelenleg a kezelő orvos engedély nélkül
nem tekinthet bele semmi olyan leletbe vagy vizsgálati eredménybe,
amit a beteg nem bocsát rendelkezésére. Orvosként tudom, hogy
az ön által felvetett kérdés megoldása nagy segítséget
jelentene a terápiás döntések meghozatalában, és információim
szerint magasabb szinten folyik ennek a rendszernek a fejlesztése.
Mi készen állunk a csatlakozásra.
Az infrastrukturális fejlesztés véget ért, de vajon
elegendő orvos, szakápoló dolgozik a kórházban?
– A szakápolói gárda stabil. Viszont hiányzik a
megfelelő számú orvos, például a sürgősségi ellátás, az
urológia, a szemészt, a tüdőgyógyászat területén. Igaz sok
rezidens érkezik a kórházba, viszont a posztgraduális képzés
sajátságai miatt ez valójában a napi humánerőforrás problémáinkat
csak minimálisan csökkenti.
A legtöbben nem tudják, hogy a patológusok mivel is
foglalkoznak valójában. Sokaknak a boncolást végző orvosok
jutnak eszükbe, és megborzonganak. Mit is csinál pontosan a
patológus?
– Munkánknak csupán 10-15%-át teszik ki az autopsziás
vizsgálatok, tehát a boncolások, melyek azért lényegesek,
mert a különböző esetek földolgozása az orvosok, a klinikum
számára jelentős tapasztalati tudást szolgáltat. Emellett
lehetőséget ad egy mélyebb retrospektív elemzésre is, ami később,
más esetekben akár életmentő konzekvenciákat eredményezhet.
Valójában tevékenységünk 85%-ában már kórszövettani,
illetve citológiai diagnosztikával foglalkozunk. Erre egy példa:
a sebész megoperál egy daganatos beteget, eltávolítja a
daganatot, mi megvizsgáljuk, eldöntjük, hogy rosszindulatú-e,
vagy primer esetleg áttéti tumorról van-e szó. De a műtétek
előtti, illetve közbeni diagnosztikai vizsgálatok, mint például
az aspirációs citológiai vizsgálatok, különböző biopsziák,
próbakimetszések során is mi szolgáltatjuk a majdani sebész
kezét vezető diagnózist. Ezek során akár néhány sejtből is
meg tudjuk állapítani, hogy rosszindulatú daganatról van-e szó,
s ezzel befolyásoljuk a további terápiás teendőket.
Országos
szinten hiányszakma-e a patológus?
– Sajnos igen; hazánkban háromszor annyi patológusra
lenne szükség, mint amennyien vagyunk, és a korfa sem túl
biztató a jövőre nézve. Sokan közülünk mindjárt elérik a
nyugdíjkorhatárt, vagy már régen nyugdíjasok. Létfontosságú
az utánpótlás, de az elmúlt években nem volt „felkapott”
szakma a patológus.
Mennyire fontos az egészségügyben az élethosszig való
tanulás? A Hetényi Géza Kórház orvosai részt vesznek külföldi
szimpóziumokon, konferenciákon?
– Hivatásunknak csak úgy tudunk megfelelni, ha állandóan
reagálunk a legújabb kihívásokra, ezért veszünk részt
konferenciákon, orvos-szimpóziumokon. Változnak a betegségek,
terápiák és a diagnosztikus eljárások. Legelemibb kötelességünk,
hogy a betegeknek a legjobb ellátást nyújtsuk, s ehhez
elengedhetetlen a folyamatos tanulás.
Medveczky Attila
|
