|
 2015.11.06.
Itt az Országos Kékkör
Minél több turista, annál több munkahely
Az uniós támogatással
megvalósult, 2,7 milliárd forintos beruházás részeként
egyebek mellett forráshelyszíneket újítottunk fel, hidakat építettünk
– közölte Győri Tamás József igazgató, és kiemelte: a látványos
eredményeken túl a természetjárás fejlesztését és
karbantartását segítő átfogó rendszert hoztunk létre.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a turizmus és a
természetjárás fejlesztése az országépítés olyan fontos része,
amelyet az ország védelme közben sem szabad mellőzni. A kormányfő
szavaiból arra is következtethetünk, hogy természetjárás területén
is most kell összeállítani a következő évek pénzügyi
programjait?
– Pontosan. 2013-ban a Magyar Természetjáró Szövetség
együttműködési megállapodást kötött a kormányzattal,
amely deklarálja az együttműködést, hogy szövetségünk részt
vesz a fejlesztésben, s a jelenlegi kormány biztosítja azokat a
pénzügyi forrásokat, amelyek a természetjárás fejlesztését,
például a turistautak megújítását, felmérését teszik
lehetővé. A szövetség tevékenysége gyalogos-, kerékpáros-,
vízi-, barlang- sí-, valamint hegymászó túrákra terjed ki. A
Magyar Természetjáró Szövetség koordinációs, szakmai,
szervezési segítséget nyújt a megállapodás
szerint.
Miként újulhatott meg az Országos Kékkör?
– Ez az uniós pályázati program egy nagyobb koncepció
része. A fejlesztés több elemből áll, s ezek közül az első,
és alapvető volt az Országos Kékkörön végzett beruházási-folyamat.
Szeretnénk, ha azok az eredmények, melyek ezen a fő útvonalon
megvalósultak, kiteljesednének egy adott régióban. Ezért elkészültek
a tervek arra vonatkozólag, hogy miként fejlődjön tovább a
hazai természetjáró turizmus. A fejlődés pozitív hatással
lehet az egész társadalom egészségére, illetve a belföldi
turizmus élénkítése a nemzetgazdaságot is pozitívan befolyásolhatja.
Nekünk mint civil szervezetnek az a feladatunk, hogy felkeltsük
az egészséges életmód, a természetjárás iránti figyelmet,
s minél több ember megtapasztalhassa ezt a csodálatos életformát.
Közleményükben olvastam, hogy a három Kéktúra egységesítésével
létrejött egy 2550 kilométeres turistaút, amely az egész országot
körbejárhatóvá teszi. Mit értsünk a három Kéktúra alatt,
és miért volt szükséges azok egységesítésére?
– A legrégebbi turistaút az Országos Kéktúra, mely a
’30-as években alakult ki, s a Vas megyei Írottkő csúcsától
tart Hollóházáig
1160 kilométer
hosszan. Akkortájt nagyon komoly fejlesztéseket is megvalósítottak.
Szent István emlékére elhatározták, hogy az akkori államhatár
egyik szélétől a másikig elindul két csapat, s középen,
Dobogókőnél találkoznak, majd onnan közösen mennek
Esztergomba, a király szülővárosába egy jelzett úton.
Ekkoriban döntöttek arról is, hogy ezen az úton kék sávjelzés
lesz. Ez a „Szent István vándorlás” volt az a túra, amit a
’70-es években a Természetbarát Szövetség egyik tagegyesülete
újraszervezett, s így lett a szövetség egyik jelvényszerző
mozgalma, s ezen alapult a Rockenbauer Pál és kollégái által
készített Másfél millió lépés Magyarországon című
filmsorozat. Az Országos Kéktúra mellett hamarosan megszületett
a Dél-Dunántúli Kéktúra is, melynek a ’80-as években született
a jelvényszerző mozgalma, és az Írottkőtől
541 kilométer
hosszan Szekszárdig tart. Ezt Rockenbauer Pálék Még egymillió
lépés címen dolgozták föl. Jelenleg az útvonal teljes neve:
Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra. A hármas túramozgalom
„legfiatalabb” tagja a ’90-es években létrejött Alföldi
Kéktúra, mely Szekszárdtól Sátoraljaújhelyig tart, s ott
csatlakozik be az Országos Kéktúra nyomvonalába. Amikor azt
terveztük, miként indítsuk el a természetjárás reformját,
akkor az az ötlet született, hogy ezt a három emblematikus túramozgalmat
egységes egésszé szervezzük.
Melyek a megvalósult turista-főútvonal leglényegesebb
elemei?
– A túraútvonalakat térinformatikai rendszerben
dolgozzuk fel, s így egy hiteles adatbázis jöhetett létre. Más
támogatások felhasználásával szövetségünk dolgozik azon,
hogy felmérje a többi gyalogos túraútvonalat is. A 25 ezer
kilométernyi túraútvonalból eddig közel 10 ezret mértünk föl.
A természetjárók térinformatikai rendszere egyrészt a túrázók
felé szolgáltat adatokat – például jelölik a szálláshelyeket,
éttermeket, látványosságokat –, másrészt a háttérmunkát
segíti. Így tudjuk például az is rögzíteni, hogy hol kell
kijavítani az utat, vagy hol nincsenek jelzések. A Kékkör
projekt valójában nyolc különböző uniós pályázatból tevődik
össze minden hazai régiót érintve. Ilyen például az utak
rendbe hozása, a jelzések felfestése, melynek ellenőrzésében
szintén használtuk a térinformatikai rendszert. Kihelyeztünk közel
tízezer táblát: információs, indító, megközelíthetőséget
jelző, és útirányjelző táblákat. Az, hogy hol milyen tábla
van, szintén a térinformatikai rendszerbe került be. A projekt
keretén belül létrehoztunk egy rangerhálózatot is, ami az
Országos Kékkör fenntartását segíti elő. A túrázók számára
szolgáltató hálózat készült el; különböző kedvezményre
jogosító természetjáró kártyákat adunk ki. Megújítottuk a
pecsételőhelyeket is. Egy jelvényszerző túramozgalom úgy működik,
hogy a turisták pecséteket gyűjtenek az Országos Kékkör három
vonalán. Minden állomásra egyedi grafikát készítettünk és
a pecséteket egy megújult dobozba helyeztük el. Ezeken a
dobozokon QR-kódot helyeztünk el, mely így információt szolgáltathat.
Emellett többféle telefonos applikációt fejlesztettünk. Az
egyik például digitális pecsételő füzetként működik,
ezzel főleg a fiatalokat szeretnénk megszólítani. Természetesen
a fejlesztésben az épített attrakciók a leglátványosabbak:
nyolc kilátót újítottunk meg, hatvankilenc esőbeálló készült,
tizenegy híd, százkilenc pihenőhely; huszonhárom helyen újítottunk
föl forrásokat, és tíz turistaház, illetve egyéb építmény
(például kerékpáros szolgáltató) újult meg. Az újjászületett
galyatetői turistaközpont a legnagyobb büszkeségünk – már
megközelíti a svájci színvonalat –, s a közelében lévő
kilátót is felújítottuk. Terveink szerint a Téry Ödön
Nemzeti Turistaház-fejlesztési program keretében Badacsonytördemicen
három, a kisgyói természetbarát sporttelepen hét, a
Lajos-forrási turistaháznál három épületet újítunk meg; a
mátrai Hidegkúton kulcsosház szépül meg, Galyatetőn pedig
egy újabb házzal bővül a kínálat. Elődeink is tudták a
’30-as években, hogy ha valahol készül egy attrakció, az
forgalmat generál, s ezzel munkahelyek jönnek létre. Így azon
túl, hogy megismertetjük a turistákkal a gyönyörű tájakat,
az útvonal melletti települések is bevételhez juthatnak.
Medveczky Attila
|
