2015.11.06.
Egy régi boríték
Egy régi boríték
került elő, benne fénykép, Bogdán Emillel talán egy martonvásári
fórumon vagyunk. Egyszerre egy felháborodott ember furakodott
oda közénk, előbb elmondta, aztán odaadta az ominózus Esterházy-féle,
Így gondozd a magyarodat c. leiratot. Feltétlen tegyük
be az újságba, mondta, közben szidta mint a bokrot a szerzőt.
Piros arcú székely
asszony már kezdetekkor odatelepedett hozzánk, batyujában kotorászott,
csomagolópapírt simított, a terítőit rendezgette. Kicsit köhögcsélt
s csak teregette egyre másra a portékáit. Parnaciha, kötenyecske,
dunnahuzat – sorolta, mi van. Pásztázta a népeket, lesz-e vevő,
közben nyelegetett, úgy tett, mint akinek semmi másra nincsen
gondja. Mikor megkezdődik a műsor, magunkra maradunk, hozzám
fordul, megfogja a ruhám elejét, halkra csavarja a hangját, úgy
mondja: Nem ke törőnnyi ezvel, ne ítékezzen maga, csak e kő
ballagjon ennek es az Úristenkéhez, azt majd ott, majd ott
megleszen neki, ne féjjen semmitő.
Nem került be a
lapba az írás akkor. Most hogy megtaláltam, hát közzéteszem:
Esterházy Péter: Így gondozd a magyarodat!
– A magyar géniusznak
két archetípusa van. A Bartók és a Puskás. A Bartók sovány,
a Puskás kövér.
– A magyarod élete
lokális, szerelme globális. Mit akar ezekkel a magyarokkal? Was
für ein magyar?
– A csokorba kötött
magyart szétbontjuk, és éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel
a fás szárúak, mert azokat törjük vagy kalapáccsal zúzzuk.
– Nehogy
megrohadjon a magyar. Az összement magyart a savó leöntése és
Trianon után túrónak használhatjuk…
– A magyar emlős.
Egy magyar nem csinál nyarat.
– A magyar a sötét,
ahová Európa ugrik.
– A magyar az új
nincs. Az új semmi. Az árnyék.
– Ki tartson
magyart? Kezdő magyarbarát inkább kanmagyart tartson, ne szukát!
Tanácsosabb fajtiszta magyart beszerezni, mint valami bizonytalan
származású magyart.
– Öreg magyart
ne vegyünk! A magyart következetesen dicsérjük vagy dorgáljuk!
Lágy, barátságos hang: jól van, jó magyar, illetve keményen,
határozottan: pfuj, magyar, helyedre!
– A sárgamagyar…
a tágasság érzetét kelti. A narancsmagyar… mámoros. A vörösmagyar…
meleg. A jómagyarember… az már a járásáról megismerszik.
Mint komor bikáé. Levegőt minden magyar igényel, de nem huzat
formájában. A Kárpát-medence huzatos.
– A magyar a
tartós fogyasztási cikkek kategóriájába tartozik.
– Olcsó
magyarnak híg a leve!
czyla
|