vissza a főoldalra

 2015.11.13. 

Az önkormányzatiság értelme és társadalmi haszna

Pénzt kapnak a migránsválsággal sújtott települések

25 éve szűnt meg a tanácsi struktúra. Elégedett-e a lakosság az önkormányzati rendszerrel? Milyen változtatásokkal jár a rendszer finomhangolása? Emelkedhet-e a kistelepülési polgármesterek bére? Miként lehetnek menekültek is közfoglalkoztatottak? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Pogácsás Tibor államtitkárt.

 A 2015-ös költségvetés elfogadásakor még nem lehetett sejteni, hogy hazánkat ilyen nagymértékben ellepik a bevándorlók. A migránsválság komoly költséget okozott több önkormányzatnak. Kompenzálják ezeket a településeket?

 – Már fölmértük az érintett önkormányzatok igényeit, hogy megtudjuk, mi az a költség, s melyek azok a feladatok, amelyek többletként jelentkeztek náluk a menekültválság miatt. Ezt követően megnyitottunk egy pályázati lehetőséget, s már jelezték az önkormányzatok azokat az igényeket, amikre kompenzálást szeretnének. A pályázatokat már benyújtották, s jelenleg folyik azok felülvizsgálata.

 Van erre a Belügyminisztériumnak külön vis maior kerete?

 – A pályázat lezárását követően az önkormányzatoknak a Belügyminisztérium IX. költségvetési fejezetéből nyújtunk támogatást. Az önkormányzatok rendkívüli támogatására rendelkezésre áll költségvetési forrás, s ebből biztosítjuk a kompenzációkat.

 Mennyi települést érint a kompenzáció, és mekkora összeget kapnak?

 – Több mint húsz településről van szó, a legnagyobb támogatási igény 118 millió forint.

 Tehát a károkat már fölmérték?

 – Nem föltétlenül károkról beszélhetünk. Sokkal inkább a településfenntartással, a külterületek rendbetételével, vagy a szemét eltakarításával kapcsolatos költségek jelentek meg nagyobb számban.

 Ez főleg vidéki településeket érint, vagy fővárosi önkormányzatokat is?

 – Alapvetően olyan határ menti településekről van szó, amelyeket közvetlenül érintett a migránsok vonulása, vagy pedig átmeneti befogadó pontokat működtettek.

 Ha már a bevándorlóknál tartunk: menekültek is lehetnek közfoglalkoztatottak. Hogy működik ez a gyakorlatban, mikor ezek az emberek nem is beszélnek magyarul?

 – Annak idején az az igény fogalmazódott meg, hogy amennyiben a migránsok jelentős számban és tartósan itt maradnak, akkor teremtsük meg annak a jogi lehetőségét, hogy ezek az emberek a saját ellátásukhoz szükséges költségekhez hozzájáruljanak. Ennek közmunkába állás az egyik módja. Tehát ez csupán egy lehetőség. Jelenleg nincsenek olyan menekültek, akik tartósan Magyarországon szeretnének maradni. Amennyiben mégis előfordul ilyen a jövőben, akkor kell a részleteket pontosan kidolgozni.

 Két héttel ezelőtt Csepreghy Nándor államtitkár úr lapunknak azt nyilatkozta: Pest megye leválhat Budapesttől. Mi a szakmai véleménye ezzel kapcsolatban?

 – Ez egy régi fölvetés. A 2000-es évek közepén Monor polgármestereként én is szorgalmaztam, hogy Pest megye külön régiót alkosson Budapesttől. Az európai uniós támogatások aránya változhat akkor, ha Pest megye leválik a fővárostól. A kormány fölvállalta, hogy az elkövetkezendő hónapokban megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy milyen módon történhet meg ez a leválás. Tehát ennek pontos technikája és formája még nem dőlt el. Szándékunkban áll olyan formát kialakítani, ami Pest megyének segít abban, hogy nagyobb mértékben jusson hozzá uniós forrásokhoz. 2016. márciusig dönteni kell a különválásról ahhoz, hogy a megye több pénzt kaphasson. Egyéni országgyűlési képviselőként is támogatom Pest megye leválását, amihez a pontos részleteket szakértők bevonásával ki kell dolgozni.

 Az önkormányzatok 25 évesek. A rendszer, és a rá vonatkozó jogszabály 1990 óta sokat változott. Ezek a változások nem csökkentették lakossági részről az önkormányzatiságba vetett bizalmat?

 – A fölmérések szerint a lakosság szerint jól működik az önkormányzati rendszer, ezért komolyan bíznak benne. Finanszírozás és feladatmegosztás területén volt jelentősebb változás az elmúlt években. Az önkormányzatiság, tehát az az alapelv, hogy a helyben élők és azok képviselői döntsenek a település sorsáról, mindennapjainak szervezéséről, folyamatosan biztosított. Ez az alapérték megmaradt. Minden magyarországi településnek saját önkormányzata van. A fővárosban kétszintű az önkormányzat – tehát a polgároknak minden lakóhelyen lehetőségük van arra, hogy az önkormányzat segítségével a helyi ügyek irányításába beavatkozhassanak. Pénzügyi korrekcióra mindenképpen szükség volt, hiszen 2010-re láthatóvá vált, hogy a régi módszerekkel nem tartható fenn az önkormányzati struktúra. Ezért döntöttünk a hitelkonszolidációról és a feladatfinanszírozásra való áttérésről. Ezáltal az önkormányzatok működési költségei garantáltak. Az önkormányzatok továbbra is vehetnek fel hitelt, de csak fejlesztésre. Abban az esetben, ha látszik, hogy vissza is tudják azt fizetni, valamint ha a kitűzött célokat támogatja a tárca. Emellett az állam újragondolta jó néhány feladat ellátását; az egészségügy és az oktatásügy területén vett át feladatokat az önkormányzatoktól. Államigazgatási feladatokat is átcsoportosítottunk. De ezek sosem voltak önkormányzati feladatok, hanem jegyzői hatáskörök – s azok kerültek át az államhoz. Tehát az önkormányzatiságot ezek az átcsoportosítások nem csorbították. A polgárok továbbra is bízhatnak abban, hogy az önkormányzatok az ő ügyeiket intézik.

 Hallhattuk a médiában: szükség lehet az önkormányzati rendszer finomhangolására. Miben kéne változtatni?

 – Nem jó kifejezés a finomhangolás, helyette úgy fogalmaznék: a finanszírozás egyes lehetőségein változtathatunk. Ehhez az ország gazdasági teljesítőképességének növekednie kell. Minden szervezet, így az önkormányzatok is több forrásból szeretnének gazdálkodni. Ezért szükséges lehet a feladatfinanszírozás rendszerének évről évre történő aktualizálása és finomítása. Az önkormányzatoknak az intézmények fenntartásához, felújításához most csak pályázati úton lehet forráshoz jutniuk. Ennek az összegnek a költségvetésbe való beépítése a célunk.  

A kistelepülések polgármesteri arról panaszkodnak, hogy csökkent a juttatásuk. Ezen a téren is várhatunk kompenzációt?

 – Foglalkozik ezzel a kérdéssel a Fidesz parlamenti frakciója. Együttműködünk a képviselőcsoporttal, hogy olyan megoldást fogadjunk el, amely minden érintett fél számára elfogadható.