|
 2015.11.13.
Ahány német párt,
annyi vélemény
Nem a süketek párbeszédét folytattuk
Megértették-e Észak-Rajna-Vesztfália
tartomány képviselői a magyar álláspontot? Mennyi migráns él
a tartományban? Bírálták-e a magyar határzárat? Milyen állapotok
uralkodnak a nyugat-balkáni térségben? – kérdeztük Altusz
Kristófot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes
államtitkárát.
Október 23-án Észak-Rajna-Vesztfália tartományba látogatott.
Ki volt a meghívó fél?
– Kétoldalú konzultációkon vettem részt, valamint a Düsseldorfi
Főkonzulátusunk és a Magyar–Német Társaság közös nemzeti
ünnepi fogadásán mondtam ünnepi köszöntőbeszédet. Tehát a
meghívó fél a Főkonzulátus, illetve a Magyar–Német Társaság.
Valamint a tartományi kormány részéről a Szövetségi-, Európa-
és Médiaügyi Minisztérium államtitkára volt.
Milyen témák álltak a megbeszélések középpontjában?
– A konzultáció elsődleges témája a migrációs válság
volt, a második pedig a nyugat-balkáni helyzet. A tartományi
parlamentben beszélgettem Josef Neumann-nal, az Európa-ügyi
Bizottság szociáldemokrata (SPD) elnökhelyettesével, a szintén
szociáldemokrata Dr. Marc Jan Eumann-nal, a Szövetségi-, Európa-
és Médiaügyi Minisztérium államtitkárával, valamint Lutz
Lienenkämper kereszténydemokrata (CDU) frakcióigazgatóval és
Joachim Stamppal, a liberálisok (FDP)
frakcióvezető-helyettesével.
Mi volt a képviselők véleménye a migrációs válsággal
kapcsolatos magyar álláspontról?
– A vélemények eltérőek voltak, hiszen három párt képviselőjével
is konzultációt folytattam. Maga a tartomány viszonylag befogadó
politikát folytat, jelenleg 170 ezer migráns él Észak-Rajna-Vesztfáliában.
Ennyi bevándorló ellátása a közel 18 milliós lélekszámú
tartománynak nem okoz nagy problémát. Tehát nem beszélhetünk
a lakosság számarányához viszonyítva migránsok tömegéről.
Magyarországon viszont közel 400 ezer migránst regisztráltunk
és 176 menedékkérelmet vettünk föl, ami az össznépességhez
képest igen magas szám. A tartomány képviselői jól tudják,
hogy a helyzet mind nálunk, mind a nyugat-balkáni térségben drámai.
Szóba került a magyar ideiglenes műszaki határzár építése
is?
– Konkrétan nem bírálták ezért kormányunkat. A CDU
inkább elfogadja a magyarországi modellt, míg a szociáldemokraták
és a liberálisok nem tartják megfelelő megoldásnak a kerítés
építését. Miután ismertettem velük a magyar kormányzat álláspontját,
illetve az ideiglenes határzár pozitív hatásait, már másként
viszonyultak a kérdéshez. Nagyban befolyásolja a magyar intézkedések
németországi megítélését az, hogy mely párt képviselőjével
konzultál az ember, illetve hogy melyik tartományban. Korábban
jártam Bajorországban, Baden-Württembergben – az ottani migrációs
helyzet sokkal jobban hasonlít ahhoz, amit mi átéltünk
Magyarországon. Náluk már egyértelműen elfogadóbb a tartományi
kormányzat és a parlamenti frakciók véleménye a magyar álláspontot
illetően.
Eredményesnek tekinthető az Észak-Rajna-Vesztfália
tartományban tartott konzultáció? Vagy a felek elmondták saját
álláspontjukat, és azután felálltak az asztaltól?
– Nem a süketek párbeszédét folytattuk. A célom az
volt, hogy a kormány képviseletében személyesen, konstruktív
módon közöljem a német féllel a magyar álláspontot. Nem a különböző
tagállamok egyéni megoldásai a lényegesek – arról kéne
beszélnünk, hogy a közös európai kihívásokat miként kell
együttesen kezelni. A magyar modell, mely a schengeni határok védelmére
vonatkozik, része a közös „megoldáscsomagnak”. A magyar külpolitika
sikere, hogy a migrációs válságra adekvát válaszokat adott.
S ezek a válaszok egyértelműen az EU-s határok védelmét
jelentik. Mindezt meg is értették Észak-Rajna-Vesztfália
tartomány képviselői.
Medveczky Attila
|
