2015.11.20.
Jubileumi évet ünnepel a földművelésügyi
szakigazgatás
A földművelésügyi
igazgatás az elmúlt negyedszázadban időről-időre megújult,
így maradhatott irányítója annak a folyamatnak, amely reményeim
szerint egy erősebb, saját jövőjében bízni és érte tenni
tudó magyar vidék felé vezet – fogalmazott Zsigó Róbert a földművelésügyi
hivatalok fennállásának 25 évéről megemlékező jubileumi
rendezvényen.
Az ünnepségnek
helyet adó Herman Ottó Intézetben az élelmiszerlánc-felügyeletért
felelős államtitkár megerősítette: az ünnepi találkozó a
számvetés ideje is: a segítő, szolgáltató hivatalnak sikerült-e
szervesen beépülnie a megújuló magyar vidék életébe, lépést
tartani változásaival? Emlékeztetett: a demokratikus Magyarország
elmúlt negyedszázada a közigazgatás minden területén jelentős
változásokat hozott. Az 1990-es évek elején indult társadalmi-gazdasági
átalakulás során megváltozott a mezőgazdasági szakigazgatás
intézményrendszere is. A rendszerváltás után a föld-magántulajdon
növekedése, a földhasználat lehetőségeinek bővülése, a
tulajdonszerkezet és az üzemszerkezet átalakítása, a kárpótlással
kapcsolatos szabályozás, valamint az agrártámogatások új
rendszere mind-mind egy hatékonyan működő, területi információs-szolgáltató
feladatokat is ellátó agárigazgatás felállítását tették
szükségessé – sorolta Zsigó Róbert. Mint mondta, idővel
halaszthatatlanná vált az agrárgazdaság piacgazdasági követelményekhez
illeszkedő új működési rendszerének kialakítása. Ezt a
megyei szintű összefogó, koordináló, területi információt
biztosító feladatot a 25 évvel ezelőtt létrehozott 19 megyei
földművelésügyi hivatal kapta.
A hivatal által negyedszázada ellátott feladatainak
puszta felsorolása is kellőképpen érzékelteti a vidék vérkeringésében
betöltött központi szerepét – fogalmazott Zsigó Róbert.
Csak példaként: növénytermesztési és állattenyésztési
szakigazgatási feladatok, szőlő-, gyümölcstelepítéssel
kapcsolatos teendők, halászati, vadászati szakigazgatási
feladatok, beleértve a trófeabírálatot is, valamint a talajvédelmi,
és a termésbecsléssel kapcsolatos tennivalók. De a megyei földművelésügyi
hivatalok határozták meg az egyes agrár-szakoktatási
feladatokat, működtették az agrárigazgatás keretébe tartozó
területi támogatási rendszereket, valamint ellátták a megyei
agrártevékenység információs feladatait.
A felsorolt tevékenységeket az alapítás óta - jelenleg
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai felügyelete
mellett - végzi a hivatal, az azóta eltelt 25 év során azonban
feladatköre további jelentős területekkel bővült. Az agrártámogatások
rendszerének változásából adódó, a megyei földművelésügyi
hivatalokhoz telepített új feladatokra utalt az államtitkár,
valamint arra, hogy a hivataloknak be kellett kapcsolódniuk a régiók,
a területfejlesztés és a településfejlesztés ágazati
feladatainak ellátásába is. Az elmondottakból élesen kirajzolódik
az a fokozatos szemléletváltás, amelynek során a földművelésügy
– a szorosan vett szakigazgatási feladatból - számos területet
összefogó vidékfejlesztéssé nőtt.
(FM Sajtóiroda)
|