|
 2015.11.20.
Itthon kell elérni,
hogy ez a szemét eltűnjön a polcokról
Az EU nem teszi kötelezővé egyes tételeken a pontos eredet
feltüntetését
Október 30-án a
hamisított kínai méz behozatala ellen tiltakoztak a közép-európai
termelők az Európai Bizottság brüsszeli központja előtt –
közölte Takács Ferenc a demonstráció kezdeményezője.
Nemcsak Magyarország, hanem más európai országok méztermelői
is tüntettek Brüsszelben?
– Horvátországból,
Felvidékről és Romániából is jöttek velünk tiltakozók. A
nyugat-európai államok méztermelői közül kevesen
csatlakoztak hozzánk, ám benyújtott petíciónkat aláírták a
német, a francia, a görög és az észtországi méhészszervezetek
is.
Hogyan tudják
bebizonyítani, hogy a behozott kínai méz hamisított?
– A magyar méhészeknek nincs joguk arra, hogy a kínai mézet
ellenőrizzék. Pedig hatalmas számról van szó, hiszen hetente
100 kamion kínai méz érkezik az EU-ba. Laboratóriumi vizsgálatok
bizonyítják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló olcsó
méz nagyobb hányada ipari hamisítvány, amely a fogyasztók
megtévesztésével rontja a jó minőségű, az egészség megőrzésére
valóban kedvező hatású természetes méz előállítóinak
piaci pozícióit és veszélyezteti a méhészek megélhetését.
Követeljük a kínai import méz mintáinak azonnali, minden összetevőre
kiterjedő EU-s laboratóriumi vizsgálatát. Ne csak a szokásos
kereskedelmi paramétereket vegyék figyelembe, hanem vizsgálják
meg az importot tudományos alapossággal. A méz több száz összetevőt
tartalmaz, s tessék megnézni, hogy azok benne vannak-e. Ha
nincsenek benne, akkor egyértelmű, hogy méz hamisítvány. Egy
bonyolult, természetes anyagot lemásolni nehéz, jóval egyszerűbb
viszont a méznek azon egy-két paraméterét beállítani,
melyeket a hatóságok vizsgálnak. Ez azért lényeges,
mert a jelenlegi gyakorlat szerint a kötelező laborvizsgálatok
csupán a minták néhány paraméterére terjednek ki, a szélesebb
körű elemzés során a hamis tételek már lelepleződnének.
A fogyasztói csomagoláson megjelenik-e a pontos
eredet?
– Azért az mégis több mint felháborító, hogy
egyetlenegy üveget nem talál Európában, amelyre ráírnák,
hogy kínai méz van benne. Talán felszívódik az a 100
kamionnyi szállítmány? Már ez önmagában mutatja, hogy milyen
álságos a helyzet. Az, hogy ez mégis így alakult, az teszi
lehetővé, hogy a keverék mézekre egy olyan szabály vonatkozik
– ami egy jogi nonszensz, mert szembe megy az unió azon fő
jogszabályával, ami az eredet feltüntetésére vonatkozik –
hogy elég felírni az üvegre: EU és EU-n kívüli mézkeverék.
Mindez semmit sem mond a fogyasztónak. Tehát ha egy vacak mézbe
belecseppentek egy kis minőségi magyart, akkor már jogosult
vagyok az említett szöveget felírni az üvegre. Tehát az EU
nem teszi kötelezővé egyes tételeken az eredet pontos feltüntetését,
ez pedig alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, megfosztja a vásárlót
a hamis és a valódi közötti választás lehetőségétől. Az
Országos Magyar Méhészeti Egyesület 13 mintát vizsgáltatott
meg, az így jelöltek közül, s valamennyi kínai mézet
tartalmaz. Tehát aki ilyen mézkeveréket vásárol, biztos lehet
benne, hogy az olcsó kínai vacakot vette meg.
Csak a kínai mézzel van probléma?
– A fő problémát a kínai méz jelenti. Még néhány
ázsiai és dél-amerikai ország is érintett lehet. Kína tavaly
70 ezer tonna mézet exportált Európába, 10 ezer tonnával többet,
mint az előző évben, a magyarországi fogyasztásnak pedig már
a negyede származhat onnan. A kínai termék azonban nem
tekinthető valódi méznek, az ára pedig jelentősen alacsonyabb
a természetes méznél. Kína természeti adottságai egyébként
is alkalmatlanok évi 452 ezer tonna méz előállítására, ez a
mennyiség ugyanis eléri az európai és az amerikai termelést
együttvéve. Az USA-ból, Kanadából, több arab országból is
kitiltották a kínai mézet. Az összes kínai méz kétharmada
az EU-ba kerül. Semmi másról nincs szó, bátran ki kell
mondani: ez egy óriási méretű csalás.
Múlt héten az összes áruházlánc vezetője azt
nyilatkozta, ők csak magyar mézet árulnak. Akkor mégis kik
teszik ki a magyar boltok polcaira a silány alapanyagból készülő
termékeket?
– Azok az áruházláncok, melyek a külföldi központjukban
ilyet nem tesznek. Mostanáig a külföldi mézcsomagolók nem
tudtak betörni a magyar piacra a kínai mézzel a lényegesen
alacsonyabb ár ellenére sem. Idén viszont éppen egy magyar
csomagoló árasztotta el vele a magyar piacot. Egy olyan csomagoló,
aki magát magyar méhésznek tartja, a csomagoló vállalkozását
a saját nevével fémjelzett méhészetnek nevezi, és ezt tünteti
fel a címkén a magyar zászlóval együtt, miközben az üvegben
kínai méz van. Tudni kell, hogy a tiszta, minőségi magyar méz
ára a boltokban 1600 forint 850 grammos csomagolásban, a kínaival
kevert mézet viszont meg lehet vásárolni már akár 1100 forintért.
A magyar méztermelés évi 20 ezer tonna, ennek 80 százaléka
exportra kerül. Tavaly ilyenkor a magyar termelők már eladták
a termés több mint felét, idén ennek a töredéke kelt el,
mivel a drágább méz kiszorul a piacról a mesterségesen előállított
kínai méz miatt.
Mit tart a brüsszeli tüntetés legnagyobb sikerének?
– Azt tartom a tüntetés legnagyobb sikerének, hogy a
megosztottá vált magyar méhésztársadalomban egy jó cél érdekében
harmonikusan együtt tudtak működni az egymással nem igazán
szimpatizálók. Optimista vagyok, de még nem értük el céljainkat.
Legelőször is itthon kell elérni, hogy ez a szemét eltűnjön
a polcokról. A tüntetés megmutatta, hogy el lehet juttatni a
fogyasztókhoz az üzeneteinket. Az EU-ba beérkező kínai tételekről
nem nehéz bebizonyítani, hogy hamisítványok, de sajnos
nehezebb dolog rávenni a brüsszeli bürokratákat, hogy ennek az
érdekében tegyenek valamit.
Medveczky Attila
|
