vissza a főoldalra

 2015.11.27. 

Megválasztották a zsinati tanácsost

Budapesti cigány szakkollégium alapításáról döntöttek, pályázati irodát hoznak létre, változik a közegyházi intézmények és sajtóorgánumok vezetőinek választása – többek között erről is döntöttek a XIV. zsinati ciklus 3. ülésszakán. A november 18-19-i tanácskozáson díjakat adtak át, méltatták a börtönlelkészi szolgálatot, s téma volt a hittanoktatás helyzete, valamint a múltfeltárás folyamata is.

 Külföldi vendég, Ivan Patterson áhítatával kezdődött az őszi ülésszak. Az Ír Presbiteriánus Egyház korábbi moderátora a dunamelléki egyházkerület meghívására érkezett Magyarországra, a két egyház közötti kapcsolat elmélyítésének céljából. A lelkész János evangéliuma első fejezetének 14-18. versei alapján arra hívta fel a zsinati tagok figyelmét, hogy Isten abban a kiváltságban részesíti az egyházat, hogy életével és szolgálatával itt és most testesítheti meg Krisztust.

 „Nehéz időben látunk mai teendőinkhez” – mondta a Szabó István püspök nyitó beszédében, utalva a migrációra és a keresztyénüldözésre. Ezekkel a kérdéssel a Zsinat Teológiai és Tanulmányi Bizottsága is foglalkozott, meglátásaikat beépítették a Generális Konvent Elnökségének november 11-én kiadott nyilatkozatába, melynek szövegét most a Zsinat is elfogadta.

A Zsinat lelkészi elnöke emlékeztetett az Ukrajnát sújtó polgárháború okozta kárpátaljai krízisre, valamint az erdélyi és felvidéki nehézségekre is. Örömmel nyugtázta viszont az elmúlt hónapok állami tárgyalásait: üdvözölte az egyházügyi törvény módosítását megelőző egyeztetéseket. Szabó István jelezte, hogy a Zsinat Elnöksége szeretné folytatni az egyházi jövőkép munkálását, de a tavalyi cikluszáró ülésen továbbgondolásra elfogadott, sok tekintetben problémás munkaanyag helyett az eredeti kérdésfelvetésekhez térne vissza.

 Tisztségviselők választása

 Egyházunk legfőbb döntéshozó testülete Gér András Lászlót választotta zsinati tanácsosnak, aki július 1. óta megbíztottként végezte a tanácsosi teendőket. Ezzel majdnem teljes lett a száztagú testület, már csak az időközben lemondott Simonfi Sándor helyett kell Dunamelléken új lelkészi főjegyzőt választani.

A Kálvin Kiadó, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet, a Református Pedagógiai Intézet, a Református Missziói Központ és az Egységes Gyógypedagóiai Módszertani Intézmény igazgatóját, valamint a Reformátusok Lapja, a Confessio, a közmédia vallási rádió és tévéműsorainak felelős szerkesztőjét eddig a Zsinat választotta, jellemzően egy-egy hat éves zsinati ciklus idejére.

A törvényhozó testület most alkotmánymódosítással az Elnökség hatáskörébe utalta a már említett vezetők, valamint az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökének és az országos egyházzenei vezető kinevezésének jogát. Így az Elnökség már nem csak a munkáltatói jogokat gyakorolja, hanem az Elnökségi Tanács, valamint az illetékes szakbizottságok javaslatát figyelembe véve kinevezheti, s szükség esetén a zsinati ciklus vége előtt vissza is hívhatja ezen vezetőket. A következő zsinati ülésen ennek szellemében tervezik módosítani egyházunk választójogi törvényét is.  

Készülő énekeskönyv

 A tanácskozáson Bódiss Tamás, zsinati egyházzenei előadó ismertette az elkészült új énekeskönyvi példatárat és a magyar énekeskönyv megújulásának alapelveit. A lista, illetve a példatár széleskörű énekanyagból merít (zsoltárok, dicséretek mellett kánonok, ifjúsági énekek), célja pedig az, hogy bemutassa a készülő énekeskönyv irányelveit, s arra ösztönözze a gyülekezeteket, hogy ezekkel ismerkedjenek a gyakorlatban.

 Kárpát-medencei szinten már egy liturgiai bizottság dolgozik egységes istentiszteleti rend bevezetésén. A Zsinat támogatta, hogy a Generális Konventen belül Liturgiai és Himnológiai Bizottság alakuljon, s az istentiszteleti liturgia megújulásával összhangban készüljön az új énekeskönyv. Fekete Károly tiszántúli püspök kifejezte vágyát, hogy alakuljon át az énekeskönyvekről alkotott képünk: az nem egy kőbe vésett, száz évre szóló kánon, hanem időről időre változó istentiszteleti eszköz.

 Régi és új  

A Zsinat döntött egy új, budapesti református cigány szakkollégium létrehozásáról, 2016. január 1-től – a debreceni tapasztalatokra építve – megkezdődhet az intézmény kialakítása. Új szervezeti egységet hoznak létre a Zsinati Hivatalon belül is: a 2014-20-as időszak európai uniós pályázati forrásainak jobb kiaknázása érdekében Károli Gáspár Református Egyetemen, a Szeretetszolgálati Irodában és a Zsinati Hivatalban jelenleg is dolgozó szakemberekből pályázati irodát alakítanak ki.

Az Elnökség a Zsinattól felhatalmazást kapott a Református Missziói Alapítvány, valamint a Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány működösének áttekintésére. A tervek szerint megújítják a kuratóriumokat, valamint az RKKK munkájának koordinálására titkárságot hoznak létre.

 Megszüntették viszont az egyes zsinati fenntartású intézmények mellett működő felügyelőbizottságokat. A Zsinati Tanács javaslata alapján az intézmények pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését a jövőben külső cégre bízzák, a lelki-szakmai felügyeletet pedig az illetékes zsinati szakbizottságok látják el. Ugyanakkor a Jogi Bizottságot felkérték egy lehetséges belső monitoring-rendszer kidolgozására.

Emellett új, egységes díjlevél-minták készültek a gyülekezeti lelkipásztorok és a közegyházi/intézményi lelkészek részére, valamint módosították az egyházfőhatósági igazolás űrlapját és kiadási rendjét is. Ezentúl az igazolást kérelmező félnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs három hónapon túl lejárt egyházi köztartozása. Módosították a Károli Gáspár Református Egyetem, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium és a Református Pedagógiai Intézet alapító okiratát, illetve utóbbi szervezeti és működési szabályzatát is.

 Elismerések napja

 Az ülés második napján a Zsinat megerősítette a Doktorok Kollégiumának megválasztott vezetőségét, valamint elismeréseket adtak át. Aranygyűrűs teológiai doktor kitüntetésben részesült Geréb Zsolt, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Akadémia emeritus professzora, az Év Könyve díjat pedig Zsengellér József kapta A kánon többszólamúsága című munkájáért. Dobos Károly díjjal jutalmazták Hegedüsné Erdődi Judit sárszentmiklósi lelkész elkötelezett szolgálatát. Gyülekezeti diakóniai szolgálatáért Kiss Ferenc díjat kapott Baji Lászlóné Tatár Magdolna, intézményes diakóniai szolgálatáért Juhász Zsófia díjat adományoztak Németi Imréné Halász Juliannának, az Imre Sándor díjat pedig Sipos Kund Kötönyné nyíregyházi iskolaigazgató vehette át.

 A tanácskozáson megemlékeztek a Református Börtönmisszió elmúlt huszonöt, illetve a református börtönlelkészi szolgálat tizenöt évéről. A büntetés-végrehajtás 1990-ben vette fel a kapcsolatot az egyházakkal és 2000-ben született meg az igazságügyminiszteri rendelet a börtönlelkészi szolgálatról. Jelenleg tizenegy református lelkész végzi szolgálatát az ország különböző településein található büntetésvégrehajtási intézményekben. A Zsinat lelkészi elnöke emléklapot adott át a jelenlévő aktív vagy nyugalmazott börtönlelkészeknek, akiket Csóti András bv. altábornagy, bv. főtanácsos, országos parancsnok is köszöntött.

Hittanoktatás

 Módosították egyházunk hittanoktatásról szóló törvényét, azzal a céllal, hogy a felmenő rendszerben bevezetett kötelező hit- és erkölcstanoktatás miatt jelentkező oktatóhiányt enyhítsék. A változtatás egy-egy éves felmentéssel lazítja a hitoktatáshoz szükséges képesítés körét a nem református iskolákban.

Ehhez kapcsolódóan a Zsinat református hit- és erkölcstanoktatói szakirányú továbbképzési szak indítását, valamin annak képzési és kimeneti követelményeit hagyta jóvá. A levelező képzésen szerezhető végzettség a konfirmált, pedagógus szakképzettséggel rendelkező református egyháztagok számára tenné lehetővé a hit- és erkölcstan oktatását elsőtől nyolcadik osztályig.

 Ezzel párhuzamosan felhatalmazták az Elnökséget, illetve a Zsinati Hivatal és az Oktatásügyi Iroda vezetőit, hogy az állammal tárgyaljanak a hitoktatók anyagi és szakmai helyzetének problémáiról.

 Fókuszban a múltfeltárás

 Horváth Erzsébet beszámolt a Tényfeltáró Történész Bizottság elmúlt hat évben végzett munkájáról. A bizottság által eddig elvégzett munka, az összegyűjtött levéltári források alkalmat adnak arra, hogy az eddigi iratokból tanulmányok készüljenek reális képet adva egyházunkról, annak hitvalló, erkölcsi, politikai, szellemi, teológiai, missziói életéről az 1945 és 1990 közötti korszakban. A kutatók szerint ehhez a rendelkezésre álló iratok mellett szükséges interjúk, személyes visszaemlékezések elkészítése, illetve a Magyar Nemzeti Levéltár politikatörténeti anyagának áttekintése.

A Zsinat javasolta egy teljes körű, az egész rendszert összefogó munka elkészítését, benne a beszervezők, beszervezettek bemutatásával, minden személyiségi jogot és méltányosságot tiszteletben tartva. Ennek nyilvánosságra kerüléséről vagy zárolásáról a felállítandó Etikai-Értékelő Bizottság, valamint az Elnökségi Tanács dönt. A tervek szerint a munkához szükséges iratcsoportokból kikért fénymásolatok digitalizált változatából bizonyos jelzetek, illetve a dossziékból készített esettanulmányok az internetre is felkerülnek.

 Egyházunk a Gulág-emlékévek kapcsán történészekkel működik együtt azzal a céllal, hogy még nem bemutatott tények, dokumentumok nyilvánosságra hozása, kutatási lehetőség biztosítása és konferenciák rendezése által hozzájáruljon múltunk másik, eléggé nem kibeszélt részének feltárásához is.

 Egyéb ügyek

 A tanácskozáson bemutatták a nemrég megjelent Országodba befogadtál című interjúkötet is, mely 16 cigány származású keresztyén ember portréját rajzolja meg. Döntöttek arról is, hogy 2016 októberének utolsó vasárnapján perselyadományainkkal az Esztergomi Református Egyházközség új templomának befejezését támogathatjuk.

A zsinati tagok elfogadták a közegyházi intézmények és a Zsinati Hivatal, valamint az idei Csillagpont beszámolóját, s felkérték az Ifjúsági Iroda munkatársait, hogy kezdjék el a következő, 2017-es református ifjúsági találkozó szervezését.

(reformatus.hu)