|
 2015.11.27.
A kkv-k megerősítésével
nő a foglalkoztatottság
Nem minden az ár, fontos a minőség is
November elsején
lépett hatályba a közbeszerzési törvény, mely jelentős
szerepet tölt be a kis- és közepes vállalkozások megerősödésében,
mondta Császár Dániel, közbeszerzési felügyeletért felelős
helyettes államtitkár.
Miért kellett új közbeszerzési törvényt alkotni,
ahelyett hogy módosították volna a korábbit?
– Egyrészt azért, mert 2014 februárjában új uniós irányelvek
jelentek meg, és brüsszeli kötelezettség ezeknek két éven
belüli átültetése a magyar jogszabályokba. Másrészt új
szemléletű törvényt kívántunk alkotni a 2014-2020-as uniós
költségvetési ciklusra. Rengeteg EU-s
forrás áramlik hazánkba, melynek 60%-át gazdaságfejlesztésre
kívánjuk fordítani, ezek megfelelő felhasználásához új
szabályozási rendszert alkottunk.
Miben nyilvánul
meg az új szemlélet?
– A kormány egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás növelése
olyan módon, hogyha a hazai kis- és közepes vállalkozásokat
helyzetbe hozzuk, akkor ezek munkahelyeket teremtenek, aminek révén
nő a foglalkoztatottság. Az új személetmód abban is megnyilvánul,
hogy a közbeszerzési ajánlatok értékelése során előtérbe
kerül a minőségi alapú kiválasztás kritériumrendszere.
Ismerjük a régi mondást: olcsó húsnak híg a leve. Sokszor
bebizonyosodott, hogy az ajánlat adásakori legalacsonyabb ár
hosszú távon nem jó az ajánlatkérőnek. Szerződésmódosításokra
került sor, nem feltétlenül a legjobb minőségű anyagokkal,
nem megfelelő kvalitású szakemberekkel dolgoztak. Ehelyett a
minőségi kritériumokat helyezzük az értékelés fókuszába.
Például mennyibe kerül majd egy épület fenntartási költsége,
mennyi lesz a rezsiköltség, milyen minőségű anyagokat építenek
be, vagy hogy azoknak milyen az amortizációja, illetve milyen
szakemberekkel dolgoztat a vállalkozó. Ez nem jelenti azt, hogy
az árat teljesen eltöröljük a szempontrendszerből. Bizonyos
esetekben kizárt, hogy csak az ár alapján történjen meg a bírálat.
Olvastam, hogy a környezetvédelmi kötelezettségek
betartása nagyobb nehézséget okozhat a kisvállalkozásoknak,
mint a nagyobb cégeknek. Ez nem okoz versenyhátrányt a
kkv-szektornak?
– Nem ön az első, aki nekem szegezi ezt a kérdést egy
internetes oldalon megjelent írás alapján. Semmilyen ilyen kötelező
előírás nincs. A lényeg, hogy a törvény keretei között, az
ajánlatkérő dönti el, hogy milyen feltételekkel fogalmazza
meg a kiírás kritériumrendszerét. Azt természetesen lehet értékelni,
hogy melyik beruházás jár kisebb környezetterheléssel. A
kkv-szektor segítését számos intézkedés szolgálja. A normatív
alkalmasság, a nyilatkozati-elv, a műszaki ekvivalencia elve
mind a versenybelépést könnyítik meg. Tehát olyan a
keretrendszer, hogy sokkal könnyebb átlépni a bekerülési küszöböt.
Régebben a becsült értéknek a többszörösét is előírhatták
az alkalmassági kritériumban, akár referenciaként, akár árbevételi
követelményként. Most már a referencia esetében 75%-nál, és
az árbevételi követelménynél pedig 100%-nál nem lehet többet
kérni. Ez azt jelenti, hogy egy 100 millió forintos építkezés
esetében az ajánlatkérő nem kérhet 75 millió forintnál több
referenciát, és szintén nem írhat elő olyat, hogy a jelentkező
cégek árbevétele 100 millió forintnál több legyen az előző
három év összességében. Ez a normatív alkalmasság lényege.
A műszaki ekvivalencia, tehát egyenértékűség azt mondja ki,
hogy a hasonlót hasonlónak fogadjuk el. Például ha valaki épített
már egy szállodát, akkor egy kollégium építésére vonatkozó
kiírásnál azt el kell fogadni referenciaként.
Évek óta hangoztatja a kormány a bürokrácia leépítését.
Csökkennek-e az adminisztrációs terhek?
– A nyilatkozati elv alapján az eljárásban csak
nyilatkozniuk kell az ajánlattevőknek az alkalmasságról, például
a referenciájukról, árbevételeikről, és elég csak később
benyújtaniuk az igazolást, adott esetben egyedül a győztesnek.
Továbbá ingyenes elektronikus dokumentáció áll rendelkezésre,
ami azt jelenti, hogy az ajánlattevőknek nem kell az ajánlatkérő
székhelyén kiváltaniuk a közbeszerzési dokumentációkat,
hanem az ajánlatkérő kötelezettsége elektronikusan hozzáférhetővé
tenni azokat. Egyébként is két éven belül át kívánunk állni
a száz százalékban elektronikus közbeszerzésre. Szintén
fontos, a kisebb cégeket segítő újítás, hogy a jogorvoslati
díjak a felére csökkennek.
Az elmondottakból arra is következtethetünk, hogy törekedtek
a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tételére?
– Pontosan. Az átláthatóság terén forradalmi újítás,
hogy az új nemzeti eljárási rendben árubeszerzések és szolgáltatás
megrendelésének esetében 18 és 60 millió forint közötti, míg
az építési beruházásoknál 100 és 500 millió forint közötti
értékkategóriában az ajánlatkérő azon túl, hogy köteles
felkérni három ajánlattevőt ajánlattételre, a Közbeszerzési
Hatóság honlapján köteles közzétenni az eljárást megindító
felhívás rövidített verzióját. Így aki azt gondolja, hogy
alkalmas, szabadon csatlakozhat. Ez a legjelentősebb nyitás a
verseny szélesítése, és az átláthatóság növelése érdekében.
Medveczky Attila
|
