vissza a főoldalra

 2015.10.02. 

Menzareform

Egészségesebb lesz az iskolások ebédje

Az iskoláskorú gyermekek táplálkozási szokásai nagy befolyással vannak felnőttkori étkezésükre, egészségi állapotukra, épp ezért a közétkeztetési ellátásnak részt kell vállalnia a táplálkozási szokások helyes irányba való alakulásában. Fűrész Tünde helyettes államtitkárt az étrendi változásokról, az iskolai büfék kínálatáról, s a hatályos előírások ellenőrzéséről faggattuk.

 Eddig egészségre káros ebédet kaptak az óvodások és az iskolások?

 – Ezt így nem jelenthetjük ki. Ugyanakkor 2013-ban felmérte az egészségügyi szakterület azt, hogy milyen ételek kerülnek a közétkeztetésben a gyermekek elé. A vizsgálatokból kiderült, hogy a közétkeztetésen módosítani kell. Ezért az országos tisztifőorvos ajánlást adott ki, de úgy tapasztaltuk, hogy ez nem érte el a kellő hatást. Így három év előkészítés után, szeptember 1-jétől lépett hatályba a közétkeztetési rendelet, melyet előtte számos társadalmi szervezettel, közétkeztetővel, szakértővel, iskolákkal, szülőkkel többször is megvitattak, illetve konzultációkra, kóstolásokra is sor került.

 Egyáltalán milyen előírásoknak kell megfelelniük az egészséges ételeknek? Például kevesebb sót tartalmazzanak?

 – Valóban, az előírás tartalmazza, hogy sóból és cukorból kevesebbet kell használni – életkoronként különböző mennyiségeket szabtunk meg a rendeletben. Az iskolásoknál fokozatosan csökkentik a só hozzáadásának mértékét. Ezenkívül sokkal több rostot tartalmazó ételt kell a gyermekek elé tenni. Tehát növelni kell a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek, a zöldségek és gyümölcsök arányát. A fehérjebevitel végett pedig növekedett a tejtermékek és a húsok aránya.

 Tehát káros, mesterséges alapanyagokból ezentúl nem lehet ételt készíteni?

 – Egyáltalán nem lehet! Az ilyen típusú adalékokat kizártuk a közétkeztetésből. Tehát mesterséges alapanyagokat tilos használni.

 Miként propagálja a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság az egészséges táplálkozást?

 – Készítettünk a gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak tájékoztató füzeteket. Hiszen lényeges, hogy minél több szülő és pedagógus álljon a törekvésünk mellé, s ne akadályozzák meg annak megvalósítását. Hozzáállásuk meghatározza a menzareform sikerességét, ahogy azt is, hogy a gyermekek elfogadják-e az új ételeket. Bár ezek az új ételek tulajdonképpen nem is annyira újak, sok szempontból hasonlóak, mint amiket már megszoktak, csak kevesebb cukrot, zsírt vagy sót tartalmaznak. Ezért nem is hatalmas változásokról, hanem inkább az odafigyelésről kell beszélnünk.

 Már a kisgyermek is hozzászokik egy bizonyos ízvilághoz. Egyik napról a másikra rá lehet őket szoktatni az újak elfogadására?

 – A kisgyermekeknél ezt könnyebben el lehet érni, mert ők eleve nyitottabbak még az újdonságokra az életkorukból adódóan. Lényeges, hogy a bölcsődékben és az óvodákban minél inkább rászoktassuk a gyermekeket az egészséges ételekre. Az iskolásoknál ez már kicsit nehezebb, ezért náluk például a sótartalmat csak fokozatosan csökkentjük.

 Azt szokták mondani, hogy ami egészséges, az drágább is. Nem kell attól tartani a szülőknek, hogy többet kell fizetniük csemetéjük étkeztetéséért?

 – Szó sincs róla, többek között azért sem, mert a bölcsődékben és az óvodákban szeptember 1-jétől az ingyenes étkeztetés a gyermekek több mint 90%-ára kiterjed. Csak azoknak a családoknak kell fizetniük, ahol az egy főre eső nettó jövedelem meghaladja a 89 ezer forintot. Az iskolák tekintetében jelentős forrást különített el a kormányzat; így az étkeztetők, az önkormányzatok megkapják azt a különbözetet, ami az egészségesebb étkeztetést garantálja. Míg 2010-ben még csak 29, az idei évben már 58 milliárd forintot, jövőre pedig már több mint 70 milliárd forintot biztosít a kormányzat a költségvetésben a gyermekek étkeztetésére.

 Az iskolának szerződéskötéskor ki kell kérnie az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét az automata kínálatáról. Viszont a legtöbb automatából vásárolható chips és cukros üdítő is. Ezeket reklámozzák a televízióban, és a gyerekek ezért szívesen fogyasztják azokat. Így nem meddő kísérlet az egészséges és változatos ételek bevezetése?

 – Amennyiben a gyermeket befizetik az iskolai menzára, akkor ő elsősorban ott eszik. Természetesen előfordulhat, hogy a diáknak valami nem ízlik, s akkor a büfét, vagy az automatát keresi föl. A büfék felé is megfogalmaztunk olyan elvárást, hogy minél több egészséges ételt kínáljanak. S a büfék vezetői is egyre inkább partnerként segítik a cél elérését.

 Kik ellenőrzik, hogy a gyerekek étkeztetése megfelel-e a szeptember 1-jétől hatályos előírásoknak?

 – A járási hivatalok népegészségügyi szakemberei felkeresik az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket. Bár ellenőrzésnek nevezzük ezt a tevékenységet, gyakorlatilag inkább tanácsadásról van szó. A hivatalok szakemberei nem büntetnek, de ha valahol azt látják, hogy nem az előírásoknak megfelelően készítik el az ételeket, próbálnak segíteni, ajánlásokat tenni.

 Ha nincs retorzió, akkor nem félő, hogy a tanácsok meghallgatását követően marad minden a régiben?

 –A bevezető időszakban nem szándékozunk büntetni, de később valós ellenőrzésekre is sor kerül. Amennyiben a szakemberek azt tapasztalják, hogy valahol tudatosan nem tartják be a közétkeztetési rendelet előírásait, akkor azt jelzik az illetékes szerveknek. Bízunk benne, hogy minden szereplő belátja azt, hogyha a fiatalok hozzászoknak az egészséges táplálkozáshoz, akkor felnőttként kevésbé fenyegeti őket az elhízás, és elkerüli őket például a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek.

Medveczky Attila