|
 2015.10.02.
Szűcs Balázs:
Hit és akarat
Találkoztam pár
hete egy 15-16 éves fiúval, akiről első ránézésre az volt a
benyomásom, hogy komoly daganatos betegsége van. Beszélgetésünk
közepén elmesélte, hogy 11 éves volt, amikor autóval utazott
fel Budapestre és frontálisan ütköztek egy kamionnal. A
baleset következtében meghalt, újra kellett éleszteni. Az ütközés
miatt az agykérgéből rengeteg információ törlődött, ezért
újra kellett járni, beszélni tanulnia, meg kellett tanulnia
olvasni, írni. Számára ez több évet vett igénybe. Büszkén
mondta, hogy most már csak az egyik keze áll kicsit gyengébben
és kicsit lassabban beszél, de mind a kettő folyamatosan javul.
Elmesélte, hogy az orvosok nem sok jót jósoltak neki, de ő az
első pillanattól kezdve nem akarta a negatív információkat
befogadni. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mi kellett ahhoz, hogy
ebből a traumából felálljon, rögtön rávágta, hogy két
dolog: hit és akarat.
Sokat mozog bennem
ez a beszélgetés. Sokat gondoltam azóta arra az időre, amit a
srácnak kellett átélnie, amikor még teljesen bizonytalan volt
az állapota. Minden előtte lévő akadályt le tudott győzni
hittel és akarattal.
Úgy gondolom,
hogy ez a kulcsa a mi kihívásainknak is. Hogyan tudjuk a megpróbáltatásokat
erős akarattal viselni? Egy-egy nehéz helyzet lenyom bennünket,
vagy van bennünk annyi életösztön, hogy a kihívásoknak
megfeleljünk?
Találkoztam sok
olyan emberrel, aki világosan látta, hogy miben kellene változtatnia
ahhoz, hogy életben maradjon, de nem volt már rá ereje. Egy középkorú
úrnál rákot állapítottak meg, kezdeti stádiumban. Pontosan
elmondták neki, hogy miben változtasson, milyen ételekről,
italokról mondjon le. Ő ahelyett, hogy ezt megtette volna,
elkezdett mindenkinek panaszkodni, siránkozni. Ahogy a
tapasztalatok mutatják, a panaszkodás erősen gyengíti az
embert. Sajnos semmi mást nem tudott a környezete tenni,
minthogy végig asszisztálta, hogy a férfi leépül, és a rák
elhatalmasodik rajta.
Ugyanakkor egy pár
hónappal ezelőtt egy nagyon életvidám, boldog emberrel beszélgettem,
aki gégerákból van kigyógyulófélben. Mikor megkérdeztem,
hogy hogy van, azt válaszolta, most már sokkal jobban, mint a
kezelőorvosai. Ennek az embernek van elég hite és akarata, hogy
kigyógyuljon betegségéből.
A hit, a nehéz
helyzetekben az égre tekintés képessége, mindig erőt ad az
embernek és felemel. Ahogy a panaszkodás gyengít, a hit erősít.
A hit jövőképet ad számunkra. Nem az a hit, amit úgy érzünk,
hogy életidegen, hanem az, amelyik a szívünkig elér és
megmozgat. Ezzel a hittel lehet találkozni sokszor a gyermekek
megszólalásaiban, az elkötelezett ember hivatástudatában.
Egy pedagógus,
amikor már annyira beteg volt, hogy nem tudta tovább tanítani a
rá bízottakat, elment a közeli börtönbe, és azzal a felkiáltással,
hogy amíg van erőm, csinálom, több éven keresztül tanította
a rabokat. Az orvosok azt mondták neki, hogy annyira rosszak az
értékei, hogy már rég meg kellett volna halnia, mire ő csak
annyit mondott, hogy még életben tartanak az elítéltek, akik
nagyon számítanak rám.
A nehéz helyzetek
sokszor azt mutatják meg, hogy van-e bennünk elég életerő, élni
akarás, hogy legyőzzük a megpróbáltatásokat és van-e bennünk
elég akarat, hogy a kitűzött célokat meg is valósítsuk.
Hit és akarat:
mind a kettő könnyen elsikkad, ha nincsenek kihívásaink, és
mind a kettő hihetetlenül felértékelődik, ha kihívásokkal
találjuk szembe magunkat.
Őrizzük ezeket
az értékeket, erősítsük magunkban, és sugározzuk magunk körül!
|
