|
 2015.10.02.
Közelegnek a választások – indul a
„Szóljunk be Magyarországnak!”-kampány?
Feszült
belpolitikai témák alakítják a napirendet valamennyi olyan
országban, amely érintett a menekültválságban és szomszédos
Magyarországgal. A hirado.hu szakértő segítségével járt
annak utána, hogy milyen belső ellentétek játszanak közre,
amikor Románia miniszterelnöke „olvas be” Orbán Viktornak.
Nagy port kavart a szerb kormányfő kirohanása, aki második világháborús,
elfogadhatatlan elemhez hasonlította a szerb-magyar határon épült
kerítést: Szerbia „nem fog falakat emelni és nem fog
Auschwitzban élni” – mondta Aleksandar Vucic. Az osztrák
Werner Faymann kancellár szintén Európa legsötétebb korszakához
hasonlította a magyarországi intézkedéseket. (A holokauszttal
való példálózást azóta több zsidó szervezet is kikérte
magának.)
A legkeményebb
kritikát talán Románia miniszterelnöke, Victor Ponta
fogalmazta meg a magyar kormány migrációs politikájával
szemben. Szerint a magyar intézkedésekhez hasonlót „eddig
csak az 1930-as, 1940-es években látott” Európa.
Tényleg bukott politikus a román kormányfő?
Nem alaptalanul nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és
külügyminiszter Victor Ponta román kormányfőt bukott
politikusnak. A román közéletet ugyanis szinte napról napra az
tartja lázban, hogy az úgynevezett korrupcióellenes ügyészség
(DNA) kit fog éppen eljárás alá vonni. A szervezet komolyan
gondolja a munkáját, hiszen Victor Ponta is a látóterébe került:
okirat-hamisítással és hivatallal való visszaéléssel vádolják
egy korábbi privatizációs ügylet kapcsán – mondta a
hirado.hu-nak Barabás Tibor János, a Külgazdasági és Külügyi
Intézet vezető kutatója.
Victor Ponta pozíciója az ellene irányuló eljárás óta
igencsak bizonytalan. A gyanúsítás óta lemondott a Szociáldemokrata
Pártban (PSD) betöltött elnöki tisztségéből, és egyre többen
nyilatkoznak úgy, hogy a miniszterelnöki széktől is meg kéne
válnia a szocialista politikusnak. Ezt az álláspontot képviseli
Románia államfője, Klaus Iohannis, de Ponta távozását sürgette
a minap Günther Kirchbaum is, aki a német parlament alsóházának,
a Bundestag Európa-ügyi bizottságának a vezetője.
Victor Ponta érzi a rá nehezedő nyomást, és azt se
feledjük, hogy túl van egy vesztes államfői választáson,
ahol nagy meglepetésre történetesen Klaus Iohannis ellenében
maradt alul. Ha még ez nem lenne elég, Pontára ránőtt koalíciós
partnere is, az egyre népszerűbb Gabriel Oprea román belügyminiszter.
A támadások ellenére mindazonáltal sikerült növelnie a
népszerűségét, és itt érthetjük meg, hogy miért jött kapóra
Pontának Magyarország tulajdonképpeni lenácizása a kerítésépítés
ürügyén – tette hozzá.
Erdélyt is féltik, és nagyon akarják Moldvát
Victor Ponta cselekvését annak fényében kell vizsgálnunk,
hogy hamarosan országgyűlési választások lesznek Romániában.
Választást nyerni pedig csak akkor lehet, ha népszerű egy
politikus a választók körében.
Ponta ennek megfelelően az elmúlt időszakban több
hangulatjavító gazdasági intézkedést tett, csökkent például
az áfa, és úgy tűnik, hogy a román gazdaság szépen pörög.
Persze kérdés, hogy mennyire tartható fenn ez hosszabb távon,
ugyanis a román GDP-t tulajdonképpen csak a fogyasztás pörgeti,
és közben elhalványulnak a beruházások – hívta fel a
figyelmet Barabás Tibor János.
Ha tehát Ponta, illetve pártja sikeresen akar nekivágni a
közelgő országgyűlési választásoknak, akkor nem alapozhat túlzottan
a gazdasági sikerekre. (A gazdaság állapotát közvetve jól
jellemzi az az adat, hogy dübörög az elvándorlás is Romániából,
a lakosság száma 19 millió alá esett, és súlyos a
szakemberhiány.) És itt jön képbe a mesterségesen fűtött
nacionalizmus.
A román belpolitikában a korrupció mellett meghatározó
téma a Moldovai Köztársasággal való egyesülés. A többségében
román anyanyelvűek lakta terület igencsak érzékeny pont
keleti szomszédunk számára, az első világháború után 20 évig
Romániához tartozott, de Oroszország is érdekszférájaként
határozta meg Moldovát, és végül 1940-ben elfoglalta a románoktól.
Azóta nyíltan ki nem mondott, de a román elit által egységesen
elfogadott prioritás Moldova és Románia egyesülése, amihez szükség
van a román közvélemény feltüzelésére. Ehhez pedig kapóra
jön a „magyarkártya”, amely mindig jól használható eszköz
a román politikusok kezében, és a magyarok ellen szépen ki is
játszható, mivel a román többség amúgy is ellenzi a székelyföldi
autonómiatörekvéseket.
Ráadásul Victor Ponta addig „hergelheti” a közvéleményt
a migránsokkal kapcsolatban Magyarország ellen, ameddig Románia
is azon kevés államok között van, amelyekben a lakosság hozzáállása
a migránsok iránt pozitív. Ezt már Alfred Bulai szociológus
fejtette ki egy felmérésre hivatkozva, aki szerint ez a pozitív
elvi hozzáállás addig fog tartani, ameddig csakis a tévében látnak
a románok menekülteket – ha a szomszédban találkoznak velük,
akkor drasztikusan elutasítók lesznek.
Nem lehet sokáig kerítésezni
A szakértő azt is elmondta, hogy a román miniszterelnök
sokáig nem tarthatja fenn az ellenséges hangnemet Magyarországgal
szemben, éppen a gazdasági kapcsolatok fontossága miatt,
amelyekre nagyon szüksége van most Romániának. A kivándorlás
mellett azért is, mert az Európai Unió az úgynevezett ellenőrzési
mechanizmus keretén belül folyamatosan figyeli, hogy a költségvetési
hiány ne emelkedjen 3% fölé, és Ponta adócsökkentési
csomagja éppen ebbe az irányba tereli a folyamatokat.
Ráadásul Ponta ellenzéke, a jobbközép Nemzeti Liberális
Párt (PNL) egy hajszállal, de népszerűbb a kormányzó
szocialistákhoz képest. Egy júniusi felmérés szerint a
szocialisták 37%-on állnak, míg az ellenzék 41%-kal megnyerné
a választásokat, úgy, hogy kommunikációjában kevésbé képvisel
nacionalista álláspontot és hagyományosan jobb kapcsolatokat
ápol a választásokon meghatározó szerephez jutható Romániai
Magyar Demokrata Szövetséggel.
hirado.hu
|
