vissza a főoldalra

 2015.10.02. 

Több a földműves

A vidékfejlesztési támogatások közvetlenül szolgálják a gazdálkodókat

A mezőgazdasági beruházások növekedése 2014-ben is folytatódott, a bővülés mértéke 2013-hoz hasonlóan meghaladta a nemzetgazdasági átlagot – közölte szerkesztőségünkkel Nagy István államtitkár.

 Miként lehetett elérni azt, hogy az agrárium a gazdasági válság idején is húzóágazattá vált?

 – A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik alapvető termelő ágazata. Az élelmiszerek kereslete alapvetően rugalmatlan, Magyarországon a háztartások élelmiszerre költött jövedelme a válság idején sem csökkent, abszolút értékben az inflációt követő mértékben növekedett 1-2%-kal (2009-ben 172 ezer Ft volt, 2010-ben 174 ezer Ft, míg 2013-ban 196 ezer Ft). Tehát a mezőgazdasági termékek keresletét a pénzügyi gazdasági válság a többi nemzetgazdasági ágazathoz képest kevésbé érintette, sőt a 2008-as árrobbanás hatására a termelői árak jelentősen emelkedtek, javítva ezzel az ágazat kibocsátását és a GDP növekedéshez való hozzájárulását. Azt lehet mondani, hogy 2009 óta a mezőgazdaság kibocsátása folyamatosan emelkedik, 2013-ban a mezőgazdaság teljesítménye meghaladta a 2151 milliárd Ft-ot, mely 2014-ben előzetes adatok szerint 12%-ot növekedve elérheti akár a 2400 milliárd Ft-ot is. A növekedés eredményeként a mezőgazdaság GDP-n belüli részaránya 4,5% körül mozog. A pénzügyi válsággal párhuzamosan kialakuló élelmiszerár-robbanás jelentős termelői, ill. takarmányár-emelkedést okozott a szántóföldi növénytermesztés piacán. Az áremelkedés, bár kibocsátás oldalon jelentős értéktöbbletet eredményezett, finanszírozási oldalon egyes ágazatok számára komoly problémát okozott. Elsősorban az állattenyésztési ágazatok számára jelentett gondot a megemelkedett takarmányárak miatt kialakult jövedelemkiesés, melyet az élő állat és állati termékek ára nem követett. Az állattenyésztési ágazatok megsegítésére az akkor még Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012-ben elindította a Kérődző Szerkezetátalakítási Programot és Sertés Stratégiát.

 A mezőgazdasági beruházások is bővültek az elmúlt 4-5 évben?

 – A mezőgazdasági beruházások elmúlt évekre jellemző növekedése 2014-ben is folytatódott. A bővülés mértéke 2013-hoz hasonlóan 2014-ben is meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. Az év során minden negyedévben nőtt a fejlesztések volumene az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A 2014. évben összesen 320,4 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók, folyó áron 20,5 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság beruházásaiból 5,9 százalékról 6,1 százalékra nőtt. A beruházások volumene 16,8 százalékkal nőtt egy év alatt, amely jelentős mértékben meghaladja a nemzetgazdaság egészére jellemző 14,0 százalékos mértéket. A növekedés 4 éves távlatban még jelentősebb; 2010 és 2014 között a beruházások folyó áron 53,5 százalékkal, változatlan áron 37,6 százalékkal bővültek. Ezáltal a mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság beruházásaiból 4,8 százalékról 6,1 százalékra emelkedett. A beruházások növekedésének köszönhetően összességében javult az ágazat műszaki, technológiai színvonala, és nőtt a hatékonysága, amely a termelés hosszú távú növekedésének alapját képezi. A beruházások alakulására kedvezően hatott az agrár-vidékfejlesztési támogatások növekedése, a jegybanki alapkamat csökkenésének hatására mérséklődő vállalati hitelkamatok, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, valamint a Földművelésügyi Minisztérium által kialakított, és a Magyar Fejlesztési Bank által működtetett kedvezményes hitelprogramok is. A támogatásokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy nem csupán a beruházási célú, hanem a normatív jellegű közvetlen támogatások is jótékonyan hatnak a beruházásokra. Ez annak köszönhető, hogy a normatív támogatások kiszámítható pénzáramlást jelentenek a gazdaságok számára, ami javítja hitelképességüket a pénzintézeteknél.

 Mi a biztosíték arra, hogy ez a bővülés továbbra is fennmarad?

 – A mezőgazdasági beruházások e szinten való fennmaradását a fent leírt hitelkonstrukciókon és nemzeti programokon túl a Közös Agrárpolitika keretében hazánkra érkező összeg nagysága is garantálja. Magyarország számára a közös költségvetési keret csökkenése ellenére sikerült növelni az elérhető uniós költségvetési forrásokat, amelynek eredményeként a korábbi időszakhoz képest 18%-kal, 1,9 milliárd euróval több, összesen 12,3 milliárd euró szolgálja a hazai agrárium érdekeit és fejlődését. A közvetlen támogatások jelentősen hozzájárulnak a stabil forgóeszköz finanszírozáshoz, sőt a kiszámítható pénzáramlás eredményeként javítják a gazdálkodók hitelképességét egy hosszú lejáratú hitel esetében. Míg a vidékfejlesztési támogatások közvetlenül szolgálják a gazdálkodók versenyképességének és hatékonyságának javulását. A VP-t a bizottság augusztusban hivatalosan is elfogadta, így a rendelkezésre álló 1300 milliárd Ft-ból hozzávetőlegesen 75 milliárd forint áll majd rendelkezésre a meglévő állattenyésztő telepek modernizációjára és újak létesítésére, ill. az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére, míg az ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére a kertészeti ágazatnak 72 milliárd forint jut majd. Ezek mellett kiemelt cél az öntözés fejlesztése, tárolók létrehozása és felújítása is. A direkt beruházási támogatásokon túl a termelői csoport létrehozása, működési támogatás is hozzájárul tárgyi eszköz beszerzéséhez. Sőt a mezőgazdasági beruházásokra a stabil feldolgozóiparon keresztül az élelmiszer-feldolgozók számára allokált jelentős beruházási források is hatással vannak. A támogatáspolitikán túl a mezőgazdasági termékek nemzetközi keresletének várható bővülése is ösztönzőleg hat a magyar gazdák fejlesztési kedvére.

 Sikeresnek véli a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot?

 – A Több munkahelyet a mezőgazdaságban program sikeresnek tekinthető, melyet az állatállományi adatok és az ágazat foglalkoztatottsági szintje is visszatükröz. A szarvasmarhák számának 2011-ben kezdődött növekedése 2015-ben is folytatódott, júniusban 818 ezer volt. Az állomány fél év alatt 16,3 ezerrel, egy év alatt 29,7 ezerrel gyarapodott. A szarvasmarha-állomány utoljára 1999-ben volt magasabb a mostaninál (857 ezer). Emellett pozitívan alakult a szarvasmarha-ágazat kibocsátása is. 2015. január–júniusban a szarvasmarhavágások száma, és a levágott állatok élősúlya 10, illetve 11 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ugyanebben az időszakban a tejfelvásárlás 7 százalékkal növekedett. Az élő szarvasmarha kivitele 2015. január–júniusban értékben 27 százalékkal, súlyban 11 százalékkal növekedett. Pozitív tény, hogy a sertések száma éves összevetésben tovább nőtt. Idén júniusban összesen 3 millió 124 ezer sertést tartottak, amely az egy évvel ezelőttit 64 ezerrel meghaladja, ugyanakkor (elsősorban a szezonalitásnak köszönhetően) 11,4 ezerrel elmarad a decemberitől. A sertésvágások növekedése 2014-hez hasonlóan 2015. január–júniusban is dinamikus volt, a levágott állatok száma 12 százalékkal, élősúlyuk 13 százalékkal nőtt. A tyúkállomány tovább növekedett, a tyúkok 37,8 milliós száma egy év alatt 2,3 millióval bővült. Az állattenyésztési ágazatban bekövetkezett kedvező folyamatok pozitív hatással voltak a mezőgazdaság foglalkoztatottságára is. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2014-ben 189,6 ezer főre emelkedett, amely ötezer fővel (2,7 százalékkal) haladta meg a 2013. évi szintet. Az ágazat foglalkoztatása 9,7 százalékkal, 16,8 ezer fővel növekedett 2010 és 2014 között. A 2015. évről egyelőre az első negyedévre vonatkozóan rendelkezünk adatokkal. Érdemes megjegyezni, hogy a szezonalitásnak megfelelően a mezőgazdaság foglalkoztatása többnyire az év elején a legalacsonyabb, majd a tavaszi munkák kezdetével növekedésnek indul. 2015. január–márciusban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 189,9 ezer fő volt, amely az előző év azonos időszakának értékét 6,0 százalékkal, 10,8 ezer fővel haladja meg.

 Az idei aszály mennyire hat ki a várható gabonatermésre?

 –Sajnálatosan az aszály is meglehetősen kedvezőtlen hatással volt a gazdasági növények termesztésére, azon belül is a gabonatermesztésre. Az aszály hatása azonban a különböző szántóföldi növények esetében eltérő mértékű. Az őszi vetésű, időközben már betakarított növények esetében kisebb az aszály terméscsökkentő hatása, hiszen az őszi kultúrák a kritikus időszakban megfelelő mennyiségű csapadékot kaptak, így lényeges terméscsökkenés nem keletkezett. A betakarítási időszakban jelentkező hőség miatt pedig csökkentek a szárítási költségek. A leglényegesebb növényünk, az őszi búza termése országosan meghaladta az 5 millió tonnát, amely jó közepesnek tekinthető, minősége pedig jobb, mint az elmúlt években volt. A kukorica esetében viszont lényegesebb terméskieséssel számolhatunk, hiszen július végén az országosan becsült 7 millió tonna helyett a jelenlegi becslések mintegy 6 millió tonna kukoricát prognosztizálnak. Természetesen az aszály miatti terméscsökkenés országrészenként, tájegységenként eltérően tapasztalható. Függ a talajminőségtől, a művelési technológiától, a fajtától, illetve a vetés idejétől is. Az augusztus közepén lehullott jelentősebb csapadékmennyiség javíthat a terméseken, annak mértéke azonban jelenleg nem határozható meg. A szeptember végi termésbecslési adatok már pontosabb képet adhatnak.