vissza a főoldalra

 2015.10.02. 

Magas minőségű, egészséges termékek

A gazdák egyszerűbb feltételek mellett tudják igénybe venni a támogatást

Mintegy 60 milliárd forintot fordíthat Magyarország az ökológiai gazdálkodás támogatására. Mezei Dávid helyettes államtitkár kifejtette, hogy a biogazdáknak az uniós ökorendeletek valamennyi előírását be kell tartaniuk, hiszen a cél, hogy Európában mindenütt azonos körülmények között termelt, különleges minőségű, ellenőrzött biotermék kerüljön a fogyasztó asztalára.

 Kinek köszönhetik a biogazdák a nagyobb támogatást?

 – A magyar kormány döntéséről van szó; a Vidékfejlesztési Program forráskeretének elosztása, illetve az erre tett javaslat mindig az adott tagállam felelőssége. Nagyon kevés korlátozás található az EU-s jogszabályokban. S ezeket a korlátozásokat figyelembe véve a tagállamok állítják össze a forrástáblát.

 Mi állt a döntés hátterében?

 – A kormány stratégiai célkitűzése az ilyen típusú gazdálkodás támogatása, fejlesztése és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelése. Ennek egyik indoka, hogy az ökológiai gazdálkodás keretében magas minőségű, egészséges termékeket lehet előállítani és a fogyasztók asztalára tenni. Mindezt úgy lehet véghezvinni, hogy a környezetterhelés lényegesen alacsonyabb, mint egy hagyományos gazdálkodás esetében. Szintén lényeges ok – ahogy minden egyes európai forrás tekintetében –, hogy mindez hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. Különösen igaz ez a vidékfejlesztési alap forrásaira, hiszen sok vidéki térségben kevés a munkahely. Az ökológiai gazdálkodás viszont munkaerő igényesebb ágazat, hiszen nem gépesítéssel, vegyszerek alkalmazásával oldják meg az agrotechnológiai feladatokat, hanem a legtöbb esetben emberi munkaerővel.

 Hozzávetőlegesen mennyi biogazdálkodás működik hazánkban?

 – Körülbelül másfél ezer termelő regisztrált ebbe a rendszerbe. A biogazdálkodás európai szinten egységesen nyomon követett és ellenőrzött rendszer, hiszen itt nem csak sajátos gazdálkodási módszerről van szó, hanem – ahogy említettem – a cél a jó minőségű, egészséges termelés. Ezért a biogazdáknak az uniós ökorendeletek valamennyi előírását be kell tartaniuk, hiszen azt kell elérni, hogy Európában mindenütt és azonos körülmények között termelt, ellenőrzött biotermékhez jussanak a vásárlók.

 Miben különbözik az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodás támogatása?

 – Az ökológiai gazdálkodás során védjeggyel ellátott termék jön létre, mely garanciát jelent a fogyasztók felé. Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program lényege a kevésbé környezetterhelő módszerek elterjesztése a gazdák körében. Míg tehát az AKG célja „csupán” a környezetkímélő gazdálkodási formák támogatása, az ökológiai gazdálkodásé ennél jóval több, és így a vállalt kötelezettségek is jóval szigorúbbak. A biogazdák nem válogathatnak az előírások között. A szigorú követelmények abban is kifejeződnek, hogy az uniós rendelet az ökogazdák esetében automatikusan teljesítettnek veszi a területalapú támogatások úgynevezett zöldítési kötelezettségeit, míg az AKG-s gazdák esetében nemcsak a zöldítést kell teljesíteni, hanem minden esetben azon túlmenő kötelezettségeket is kell vállalniuk, hiszen csak akkor kaphatnak támogatást.

 Miként tudják a biogazdák igénybe venni a támogatást?

 – A gazdák jóval egyszerűbb feltételek mellett tudják igénybe venni a támogatást. A jövőben elegendő lesz az uniós ökológiai rendelet követelményeit betartaniuk. A Vidékfejlesztési Program minden egyes forrására pályázni kell, ezt EU-s jogszabály írja elő, ez előzi meg a támogatás elnyerését.

 Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke aggódik, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programban nagyobb összeg lesz elérhető, mint a biogazdálkodási támogatás.

 –Roszík Péter alelnök úr évtizedek óta nagyon komoly erőfeszítéseket tesz a magyar ökogazdálkodás érdekében, és ezt a tevékenységét elismerjük. Ahogy más ökogazdálkodás iránt elkötelezett szervezetekkel, úgy a Magyar Biokultúra Szövetséggel is szorosan együttműködünk. Azonban nem osztjuk alelnök úr aggályait. Önmagában a vidékfejlesztési támogatási összegek összehasonlítása ugyanis félrevezető lehet. Az agrártámogatások rendszere több elemből áll, és figyelembe kell venni az első pillért, a területalapú támogatásokat. Az agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevő gazdák számára a területalapú támogatások 30%-a, tehát hektáronként 90 euró abban az esetben jár, ha a gazda teljesíti a zöldítésben vállalt kötelezettségeket. Az agrár-környezetvédelmi programban elnyerhető támogatásért ezen felül még további többletkötelezettségeket is kell vállalnia a gazdáknak. Az ökogazdálkodási programban viszont szó sincs zöldítési kötelezettségről, hiszen azt az EU eleve teljesítettnek veszi. Ezért az abban résztvevőknek automatikusan jár a hektáronkénti 90 eurós zöldítési összeg. A másik különbség, hogy az ökogazdálkodásból származó terméket a gazda magasabb fogyasztói áron tudja értékesíteni. Ez a plusz jövedelem nem jelentkezik az AKG-programban. A harmadik fontos eltérés, hogy az ökogazdálkodásra kötelező előírások érvényesek, míg az AKG-programnál választhat a gazda az előírások között. Magasabb egy hektárra jutó támogatási összeg az agrár-környezetgazdálkodási programban csak akkor érhető el, ha a gazda az összes választható előírást mind felvállalja és betartja. Ez viszont többletköltségekkel is jár számára. Kiemelendő, hogy sikerült elérnünk az Európai Bizottságnál, hogy az ökogazdálkodásnál nem kell a degressziót foganatosítani, tehát bizonyos területhatár fölött nem csökken az egy hektárra jutó támogatás összege. Ehhez képest az AKG-nál 300 hektár fölött 15%-os, 1200 hektár fölött pedig már 50%-os támogatási összegelvonást kell alkalmazni.

Medveczky Attila