|
 2015.10.09.
Ők nem háborús
menekültek
A horvát kormány intézkedése a fejetlenség iskolapéldája
A magyarországi közvélemény
mindeddig úgy tekintett Horvátországra, hogy ott sérülnek a
legkevésbé a kisebbségek jogai, és sokáig nem is volt probléma
a kétoldalú kapcsolatokkal. Most pedig regisztráció nélkül rázúdítanák
a bevándorlókat Magyarországra – közölte Jankovics Róbert,
a HMDK ügyvezető elnöke, majd hozzátette: amikor háború dúlt
a horvátok és a szerbek között valóban lehetett látni menekülteket,
akiket Magyarország befogadott. Akiket most látunk, azok nem
menekültek.
A horvát miniszterelnök, Zoran Milanovic egyértelműen
kijelentette: „rákényszerítik a magyarokra a menekülteket.”
Hogyan fogadta mindezt a horvátországi magyarság, és a HMDK
vezetése?
– A megromlott horvát–magyar viszony igazi károsultjai
a horvátországi magyarság és a magyarországi horvátok.
Hiszen évszázados barátság romlott meg – sajnos úgy látom,
hogy tartósan – a két ország között. Milanovic kijelentése
még nem is olyan durva, mint amit a horvát belügyminiszter, a
horvát kormányfőhelyettes, Ranko Ostojic mondott Orbán Viktor
miniszterelnök úrról, miszerint Milosevic tanítványa a magyar
kormányfő. Ezeket a mondatokat visszautasítjuk, elítéljük. S
egyértelmű, hogy ennek a kommunikációs háborúnak a frontját
a horvát kormány nyitotta meg.
A horvát kormány azt nyilatkozta szeptember 18.
előtt: „Ők teljesen felkészültek a migránsok befogadására,
és majd megmutatják Európának, hogy kell kezelni ezt a
helyzetet.” Ez tehát a Magyarországra való átszállítást
jelenti?
– Félve követjük mi is az eseményeket, s aki nem csak
a horvát közszolgálati tévécsatornát nézi, láthatja, hogy
mi a valóság, így azt is, hogy az ország vezetését teljesen
felkészületlenül érte a migránsok áradata. Az is lehet, hogy
tudták, mi következik, de nem készültek föl rá. Kiemelendő,
hogy egy hónapon belül országgyűlési választásokat tartanak
Horvátországban, és a migránsokkal kapcsolatos nyilatkozatokat
ennek a tükrében is vizsgálni kell. A közvélemény-kutatások
szerint a jobboldal áll nyerésre. Ezért a baloldal olyan erős
retorikai eszközt alkalmaz, hogy jobbról előzze meg a
jobboldalt. A horvát miniszterelnök és helyettese úgy
pocskondiázza Orbán Viktort, hogy a szavazóik lássák, sokkal
keményebbek ők, mint azok, akik eddig a nemzetközi porondon a
magyar kormányfőt szidalmazták.
Az első csapás a magyarok által lakott településeket
érte. Ön ott lakik a pélmonostori kaszárnya közvetlen szomszédságában,
ahová migránsokat helyeztek el. Félnek a helyi magyarok a bevándorlóktól?
– Körülbelül 200 méterre lakom attól a kaszárnyától,
ami 18 éve üresen áll víz és villany nélkül. Azt, hogy
teljesen felkészületlenül érte az országot ez a migránsválság,
mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az első másfél napban,
hivatalosan Horvátországba beérkező 13 ezer migránsból legalább
8 ezret Pélmonostorra hordtak. Abba a mezei kisvárosba, melynek
összes lakosa 8 ezer fő. Hogy féltünk-e? Ez csak természetes.
Családom, feleségem, kislányom – mindenki félt. Nem tudok róla,
hogy a migránsok atrocitásokat követtek volna el Pélmonostoron,
de rendkívül félelmetes, mikor egy 8 ezer fős kisvárost néhány
órán belül 8-9 ezer ismeretlen, más kultúrához tartozó
idegen lep el. Ez a fejetlenség, a káosz iskolapéldája.
Mit gondol, a menekültek miért nem Boszniát választották,
ahol muzulmánok élnek?
– A horvát média azt akarja a lakosságba beleszuggerálni,
hogy a kormány mennyire humánus módon bánik a menekültekkel.
Én őket migránsoknak nevezem. Nem olyan rég háború dúlt a
horvátok és a szerbek között, és akkor valóban lehetett látni
menekülteket, akiket Magyarország befogadott. Tehát mi tudjuk,
hogy néz ki az, aki a háború borzalmai miatt menekülni kényszerül.
Akiket mi látunk, azok nem menekültek. Sok olyan asszonyt láttam,
akik nem viselték azt a ruhadarabot, amellyel a fejet és a
mellkast lehet befedni. Ők gazdasági migránsok, akik a jobb élet
reményében indultak útra. Jobb élet pedig nem várja őket
Boszniában, de Horvátországban sem. Ezért most a cél
Bajorország.
Igaz, hogy a horvát rendőrök a migránsoknak
Magyarország felé mutatták, hogy arra van Szlovénia?
– Erről én is hallottam, de a hírt nem tudom megerősíteni.
Arról a csoportról van szó, amely a horvát–szerb határ
baranyai szakaszán állt, s áttörte a rendőrkordont, majd
elindult gyalog Kiskőszegről, a magyarlakta település, Vörösmart
felé. A vörösmarti körforgalomból ki lehet jutni Eszék, azaz
Szlovénia és Udvar, azaz Magyarország felé is. Úgy hallottam,
hogy a rendőrök valóban az udvari – tehát a magyar – határátkelőhely
irányába terelték a migránsokat, mondván „arra van Szlovénia”.
Várható még egy ilyen hatalmas áradat az Árpád-kori
magyar falvakon keresztül?
– Ez attól függ, hogy megnyitják-e újra a Batina és Bácsbezdán
közti horvát–szerb határt. Ha ez bekövetkezik, akkor az ősmagyar
Duna-menti településeket elárasztják migránsokkal. Nem csak
mi pélmonostoriak, hanem a vörösmartiak, a csúzaiak is félnek
a jövőtől. A jövőtől, ami beláthatatlan.
Medveczky Attila
|
