|
 2015.10.09.
Kampány az
orosz piac megőrzése érdekében
Meg kell erősítenünk a szakképzést, mivel az ágazatban kevés
a magasan kvalifikált munkaerő
Ruszinkó Ádám
helyettes államtitkár megkeresésünkre közölte, hogy az orosz
turisták száma az orosz–ukrán válság kitörése óta számottevően
csökkent egész Európában, így Magyarországon is, aminek különösen
a hévízi turizmusra van negatív hatása.
Mielőtt rátérnénk az orosz piac helyzetére, kérem,
szóljon arról, hogy a hazánkat elárasztó illegális bevándorlók
miatt csökkent-e a Magyarországra érkező turisták száma.
– Hivatalos vendégforgalmi adataink egyelőre csak júliusig
állnak rendelkezésre, így arról az időszakról, amikor a migráns-helyzet
kritikusabbá vált, illetve a világsajtóban is megjelentek híradások
a magyarországi helyzetről, csak a turisztikai szakmai
szervezetek jelzései alapján tudunk képet formálni. A
helyzetet úgy tudnám összefoglalni, hogy egyelőre szórványos
lemondások történtek, de az egész ágazat szintjén nem volt
érzékelhető csökkenés. Az utazási irodák főleg távoli
országokból történt lemondásokról számoltak be, de hangsúlyozom,
hogy ez egyáltalán nem jellemző. A szállodák – főként a
budapestiek – az egész szezonban kedvező foglaltsággal működtek.
Az ország szállodái például júliusban tavalyhoz képest
11%-kal több árbevételt értek el. Minden lehetséges fórumon
elmondjuk, hogy – bár a média által közvetített kép
gyakran nem ezt erősíti –, Magyarország továbbra is teljesen
biztonságos úti cél, a migránshelyzet által érintett helyszínek
pedig távol esnek a népszerű turistaútvonalaktól és látványosságoktól.
Aki nem Budapest valamelyik nagy pályaudvarára érkezik, az jó
eséllyel egyáltalán nem találkozik ezzel a helyzettel.
Egyre több helyről hallani, hogy a turizmus kijött
a válságból. Mit mutatnak a számok?
– A magyar turizmus teljesítménye már 2010-ben elérte
a 2008-as gazdasági krízis előtti szintet, azóta pedig évek
óta rekordokat döntve növekszik. Az ágazat ma már a nemzeti
össztermék (GDP) 9 százalékát állítja elő, és a munkavállalók
11 százalékát foglalkoztatja. Tavaly Magyarország turizmusának
növekedése négyszeresen haladta meg az európai átlagot: míg
a nemzetközi turistaérkezések száma világszinten 4,4 százalékkal,
Európában 3 százalékkal, addig Magyarországon 13,7 százalékkal
nőtt. A 2015. évi folyamatok ismét rekordévet vetítenek előre.
A KSH szerint az idei első hét hónapban a vendégszám 8,9 százalékkal,
a vendégéjszaka-szám 6,7 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket,
és ami üzleti szempontból még fontosabb, a vendégek közel 13
százalékkal többet költöttek szállásra, mint tavaly. A több
költés nagyobb jövedelmezőséget, több adóbevételt,
magasabb béreket, több beruházás lehetőségét, azaz magát a
fejlődést jelenti az ágazatnak. A legfrissebb júliusi adatok
is azt jelzik, a tendencia folytatódik, úgyhogy nagyon bizakodóak
vagyunk.
Éveken át hallhattuk, hogy Oroszország számára vonzó
turisztikai célpont Magyarország. Az orosz–ukrán háború
mennyire befolyásolta az orosz turisták számát?
– Tény, hogy az orosz vendégéjszakák száma idén
jelentősen csökkent. Ez azonban nem csak nálunk tapasztalható
jelenség. Az Európai Unió országai közül Magyarország az
orosz beutazó turizmus visszaesésének kisebb vesztesei közé
sorolható, már csak az orosz turistáknak a kiemelkedő színvonalú,
rendkívül jó ár–érték arányú magyar gyógyturizmus iránti
erős kereslete miatt is. Így például, miközben tavaly a
kereskedelmi szálláshelyeken éves szinten már 0,7%-kal csökkent
az orosz vendégéjszakák száma, a gyógyszállodáinkban éppenséggel
5,7%-os volt a növekedésük. Oroszország az elmúlt években
hazánk harmadik legfontosabb turisztikai küldőpiacává lépett
elő, a Magyar Turizmus Zrt. 2015–2017-es marketingstratégiájában
is a legnagyobb potenciált rejtő, stratégiai jelentőségű
piacok között szerepel. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi
helyzetet – ami a forgalom visszaesését eredményezi –
Magyarország kevéssé tudja befolyásolni, a reális célkitűzés
az lehet, hogy a veszteségeket minimalizáljuk. Ennek érdekében
nemzeti marketingszervezetünk fenntartó marketingtevékenységet
végez, Magyarországnak az oroszok körében máig meglévő széleskörű
ismertségére, pozitív imázsára és nem utolsó sorban az egészségturizmus
terén meglévő versenyelőnyünkre építve. Szolgáltatásaink
ár–érték aránya, árszínvonala mellett a magyar gyógyvizeknek
és az erre kiépült évtizedes szakértelemnek, modern
infrastruktúrának nem igazán van jelentős konkurenciája sem
Oroszországban, sem a térségben. Bízunk benne tehát, hogy
amint rendeződik az orosz–ukrán konfliktus, ismét növekvő
számban térnek vissza orosz vendégeink.
Az oroszok főleg a termálvizes szolgáltatással ellátott
településeket, így Hévízt keresték föl. Hogyan tudják véghezvinni
a forgalomélénkítő kampányt?
– Mindenekelőtt
valamennyi lehetséges, rendelkezésre álló turizmusdiplomáciai
csatornát felhasználva tudatosítjuk, hogy az orosz turisták
továbbra is szívesen látott vendégek, akár Hévízen, akár
az ország egyéb desztinációiban. Ezt jómagam is több
alkalommal megtettem személyes találkozókon, szakmai kiállításokon,
állami vezetőkkel, turisztikai szervezetekkel és vállalkozásokkal
tárgyalva. A jó viszony tudatosításán kívül pedig fokozott,
célzott marketing tevékenységgel elsősorban az orosz utazásszervezőket
érjük el, kapcsolattartással, folyamatos, orosz nyelvű információk
biztosításával, tanulmányutak szervezésével, hiszen az
oroszok az európai átlagnál még mindig sokkal nagyobb arányban
utaznak szervezetten. Mindezt a munkát a Magyar Turizmus Zrt.,
illetve az orosz egészségturizmusban leginkább érintett városok
is folyamatosan végzik, a legköltséghatékonyabb eszközökkel.
Az orosz beutazás visszaesése talán legérzékenyebben Hévízt
és környékét érinti, ahol az utóbbi években meredeken
emelkedett az orosz vendégek száma. Ezért is fontos, hogy a
Magyar Turizmus Zrt. az önkormányzattal, a helyi turisztikai vállalkozásokkal
és a legnagyobb orosz beutaztató irodákkal együttműködésben
szeptember végén egy célzottan Hévízt népszerűsítő kampányt
indít Moszkvában.
A keleti nyitással a FÁK-országokon kívül mely államokkal
sikerült új alapokra helyezni az idegenforgalmi kapcsolatokat?
Igaz, hogy egyre több kínai turista fordul meg Magyarországon?
– A keleti nyitásnak is köszönhetően 2011 és 2014 között
több mint 41%-kal nőtt az ázsiai vendégéjszakák száma, mely
mára megközelíti az évi egymilliót. Ezen belül az egyik legörvendetesebb
fejlemény a kínai beutazó forgalom növekedése. A világ
legjelentősebb küldőpiacáról érkező utazók egyúttal a
legjobb költésű turisták, ezért jelenleg is azon dolgozunk,
hogy minél több kínai vendég érkezzen Magyarországra,
illetve hazánk mind több európai körút részeként
szerepeljen a nekik szóló ajánlatokban. Kezünkre játszik
ebben az a Kínát és 16 kelet-közép-európai országot tömörítő
együttműködés, amelynek – fontos turizmusdiplomáciai sikerként
– koordinációs központja Budapesten működik, és az a
feladata, hogy növelje a régiónkba érkező kínai turisták számát.
Magyarország esetében mérhető eredményei vannak a mintegy másfél
éves múltra visszatekintő együttműködésnek: a magyarországi
kereskedelmi szálláshelyeken 2014-ben közel 90 ezer kínai vendég
töltött el több mint 160 ezer vendégéjszakát, ami 16%-kal
haladja meg az előző évi adatot. Hazánkban pedig idén a
tavalyinál is gyorsabb ütemben nőtt a kínai vendégéjszakák
száma. A KSH adatai szerint 2015 első félévében a kínai vendégek
száma közel 35%-kal, a kínai vendégéjszakák száma pedig
mintegy 30%-kal nőtt a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken.
A májusban beindított Peking–Budapest légi járat – mely
hetente négyszer köti össze a magyar fővárost a kínai fővárossal
– tovább javíthatja a kínai beutazóturizmus dinamikáját.
És vajon mi indokolja az új Nemzeti Turizmusfejlesztési
Koncepció elkészítését?
– A válaszom egyszerű: ahhoz, hogy kiszámíthatóan
fejlődjön, növekedjen egy ágazat, szükség van egy vízióra.
A 2015–2025 időtávra készülő koncepció átfogó célja a
magyar turizmus európai szintű versenyképességének megteremtése.
Az ezt szolgáló uniós és egyéb hazai fejlesztési források
optimális felhasználása is azt követeli meg tőlünk, hogy időről
időre összhangba hozzuk a stratégiai célokat és fejlesztési
prioritásokat. Az előttünk álló, 2020-ig tartó uniós
fejlesztési ciklusban szeretnénk a 2007–2013-ashoz hasonló,
300 milliárd forintos nagyságrendű forrást bevonni az ágazatba.
A koncepció finomhangolása most történik, a koncepció
megalkotásával egyúttal igazodási pontokat is kívánunk nyújtani
a turizmus szereplőinek az elkövetkező években követendő
kormányzati turizmuspolitikát illetően. Nagyon fontos feladatok
előtt állunk. Meg kell például erősítenünk a szakképzést,
mivel az ágazat a magasan kvalifikált munkaerő terén hiánnyal
küszködik. Versenyképességünk növelése megkívánja, hogy
itthon tartsuk a fiatal, jól képzett szakembereket, ehhez
viszont motiválni is tudnunk kell őket, amihez többek között
az anyagi megbecsülés is hozzátartozik. Reméljük, hogy az ágazat
növekvő jövedelmezősége a vállalkozásoknál is megteremti
az alapokat a szakképzett munkaerő megtartásához, a munkakörülmények
javításához. Szerencsére gyönyörű hazánk turisztikai
vonzerőit egyre többen fedezik fel külföldön és itthon egyaránt;
fővárosunk a kontinens egyik legszebb városa, amely a beruházásoknak
hála évről évre egyre többet tud adni. Gyógyfürdőink, gyógy-
és wellness-szállodáink egyedülálló szolgáltatást nyújtanak,
boraink, gasztronómiánk, fesztiváljaink minden nemzet és
minden generáció számára vonzó attrakciót jelentenek.
Feladatunk ezzel együtt, hogy növeljük a legjobban jövedelmező
felső kategóriás szolgáltatási kínálatot. Egy új, több
ezer férőhelyes budapesti kongresszusi központ kiemelt beruházásként
való felépítéséről is azért született kormányzati döntés
többek között, hogy a magas minőségű szolgáltatási
szegmens kínálatát erősítsük. Hasonlóképpen tervezzük az
orvosi turizmus fellendítését is. Természetesen örömmel
fogadjuk a romkocsmákba érkező „bulituristákat” is, de
tudvalevő, hogy a legtöbbet költő vendég mégiscsak az, aki
kongresszusra érkezik. Ha a minőség felé mozdulunk el, akkor
nemcsak turizmusunk versenyképessége, de a jövedelmezőség, az
ágazatban dolgozók, az ágazatból élők jóléte is nőni fog,
és ez a kormány végső célja is.
Medveczky Attila
|
