|
 2015.10.16.
Az Iskolakert Program elősegíti a környezeti
nevelést
Nemcsak a fővárosi, de a vidéki családok sem foglalkoznak
kertműveléssel
Az agrár pályaorientációban
is fontos szerepet kaphat az iskolakert ügyének felkarolása –
közölte Román István helyettes államtitkár, aki szerint a
mai digitális világban lényeges, hogy a gyerekek
megismerkedjenek a kertészkedés alapjaival.
Nemrég azt nyilatkozta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által
fenntartott agrárszakképző iskolák segíthetik az iskolakertek
jövőbeni megerősítését. Hogyan képzeljük el az
iskolakerteket, és mi az Iskolakert Program célja?
– Nagyon sok helyi kezdeményezés arra irányul, hogy
iskolakerteket hozzanak létre az általános iskolák udvarában,
vagy az épület közelében. Mindennek megvannak a feltételei: a
lelkes pedagógus mellett szükséges a megfelelő földterület.
A Földművelésügyi Minisztérium arra vállalkozik, együttműködve
a köznevelési rendszert működtető Emberi Erőforrások
Minisztériumával (EMMI), hogy segítse a kezdeményezéseket,
hogy azok minél inkább kiteljesedjenek, s új iskolakertek
alakuljanak. Ezek a kertek a vidék megtartó ereje szempontjából
rendkívül fontosak, nem is beszélve arról, hogy az
iskolakertek évszázadokon át a nevelés fontos színterei
voltak – ezért pedagógiai oldalról is nagyon sok többletet
tudnak adni a gyerekeknek.
A tankert tehát előteremti a biológiaoktatás
anyagát is?
– Így van; s amellett tudni kell, hogy most már nemcsak
a nagyvárosi, hanem a vidéki fiatalok jelentős része is
elszakadt a kertműveléstől. Legtöbbször fű és tuja található
csak a kertben, vagy még azok sem. Így a program célja már
nemcsak az, hogy a városi fiatalokat megismertesse a kertműveléssel,
hanem hogy a vidékieket is – sajnos.
Az iskolakertnek több típusa is lehet? Mert olvastam
mini botanikus kertekről, haszonkertekről és hobbikertekről
is.
– Számos helyi kezdeményezésről hallunk, s a pedagógusok
elképzeléseitől függően az iskolakerteknek sok formája létezik.
Nem akarjuk ezeket szabályozni, mert a helyi viszonyoknak, és
elkötelezettségeknek megfelelően többféle megoldás létezik.
Célunk, hogy ezeket a kezdeményezéseket segítsük, illetve
felhívjuk a figyelmet arra, hogy minél több iskolakert jöjjön
létre.
Az Iskolakertekért Alapítvány díjai motiválhatják a
tanulókat?
– Természetesen, mert az Iskolakertekért Alapítvány is
olyan kezdeményezés, mely megpróbálja összefogni, és koordinálni
az iskolakertek egy részét. Azt is fontosnak tartom, hogy a felsőoktatásban
tanuló, pedagógusnak készülő fiatalok is megismerkedjenek az
iskolakert ügyével. Illetve azokkal a módszertani ismeretekkel,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy-egy ilyen kert művelésénél
valóban hasznosuljon a gyerekek nevelése. Győrben, a
Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karán választható
tárgy az iskolakertekkel való foglalkozás. Ezért az FM is
megtesz mindent annak érdekében, hogy egyre több felsőoktatási
intézményben megjelenhessen választható tantárgyként az
iskolakert, s azok a pedagógusok, akik ez iránt érdeklődnek, már
a tanulmányaik ideje alatt megkaphassák azt a szakmai támogatást,
hogy később képesek legyenek iskolakerteket létrehozni.
Az iskolakertek létrehozására lehet pályázati forrást
igényelni, vagy ezt mindenkinek önerőből kell megvalósítania?
– Jelenleg az iskolakerteket minden intézmény saját
maga valósítja meg, és a program mozgalomként működik. Az FM
erre vonatkozólag nem írt ki pályázatokat. Jelenleg annak a
munkacsoportnak, amit létrehoz a Földművelésügyi Minisztérium
és az EMMI, az elsődleges feladata, hogy áttekintse a jogi szabályozásokat,
és helyzetfelmérést végezzen el. Hiszen sok helyi kezdeményezésről
tudunk, de jó lenne átfogó képet kapni az Iskolakert Program
ügyéről, annak helyi problémáiról. S célszerű lenne a
programhoz pénzforrást is előteremteni. Az iskolák természetesen
segítséget keresnek, és több helyen kapnak is az önkormányzatoktól.
Az agrárszakképző iskolák többsége rendelkezik tangazdasággal
és szakemberállománnyal. Mind a tangazdaságok, mind a
szakemberek segíthetik az iskolakertek létrejöttét. Olyan
tankertek megvalósítását, melyek az agrár pályaorientációban
is fontos szerepet kaphatnak. Az agráriumban egyre kevesebb a jó
szakember, ezért szükséges a fiatalokat erre a pályára csábítani.
Azáltal, hogy megismertetjük a gyerekeket a kertműveléssel, pályaorientációs
feladatot is elláthatunk. Bízunk benne, hogy akik megkedvelik az
iskolakertekkel való foglalkozást, később valamilyen agrárszakmát
választanak.
A fővárosi, nagyvárosi tanulók szabadidejükben
okostelefonjaikon játszanak, chatelnek; érdekli őket egyáltalán
a mezőgazdaság, a dugványozás?
– A gyerekek nagyon fogékonyak minden jó kezdeményezésre,
és ezért is fontos, hogy minél több általános iskolában létrehozzanak
tankerteket. Tapasztalataink szerint nagyon sok fővárosi oktatási
intézmény mellett működik iskolakert. Ezzel azt is elérhetjük,
hogy a diákok egészséges élelmiszereket fogyasszanak. Sok
gyerek rácsodálkozik arra, hogy például a kertben termesztett
paradicsomnak mennyire más az íze, mint amit a nagyáruházakban
lehet kapni. Azok a kezdeményezések, melyek ehhez a célhoz
kapcsolódtak, mind sikeresek; az AGRYA mint a fiatal gazdákat összefogó
szervezet, az FM támogatásával folytatja a Vesd Bele Magad!
programot, melynek keretében a kisiskolások vetőmagot kaptak,
hogy otthon azt elvessék. A programhoz közel 300 iskola
csatlakozott. Elsősorban az a feladatunk, hogy bemutassuk: nem
csak az okostelefon, a net világa létezik, s a mai digitális
világban is fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megismerkedjenek a
kertészkedés alapjaival.
Medveczky Attila
|
