vissza a főoldalra

 2015.10.16. 

Egyszerűbbé válnak a közbeszerzések

A Közgép hamis adatszolgáltatása objektív tény

Az Országgyűlés szeptember 21-én elfogadta az új közbeszerzési törvényt, mely november 1-jén lép hatályba. A változásokról és a Közgép ügyéről Rigó Csaba Balázs alelnök urat faggattuk, aki közölte: értelmezhetetlen a bíróság végzésében szereplő azon indok, mely szerint a Közgép három évre történő kizárása a közbeszerzésekből a közérdek súlyos sérelmét okozná.

 Miért volt szükség az új közbeszerzési törvényre?

 – Elsősorban az európai uniós jogszabályváltozások miatt, hiszen 2014 tavaszán új közbeszerzési irányelveket fogadott el az EU. Az első, klasszikus szektor közbeszerzéseiről szóló klasszikus EU-irányelv, a másik a közszolgáltatók beszerzéseire vonatkozó, a harmadik pedig a koncessziós szerződésekről szóló irányelv. Másodsorban a komoly hazai reformcélkitűzésekről kell beszélni. Így a közkiadások hatékonyságának növeléséről, egyszerűsítéséről és rugalmasabbá tételéről. A kormány szeretné, hogy a hatékonyabb eljárások minden gazdasági szereplő számára előnnyel járjanak. Az új törvény az irányelvekkel összhangban lehetőséget ad más tagállambeli ajánlattevők részvételére a hazai közbeszerzési eljárásokban. Közös társadalmi érdek, hogy egyszerűbb törvényünk legyen, és egyszerűsödjön ez a sokak számára meglehetősen bonyolult és kógens jogszabály, ami még novemberig érvényben van.

 „Nem szolgálja a közpénzfelhasználás átláthatóságát, a tisztességes versenyt, és a helyi kis- és közepes vállalkozások érdekét az új közbeszerzési törvény” – vélik a szocialisták, s azt kifogásolják, hogy az új jogszabály közbeszerzési értékhatárait már előre beírták a 2015-ös költségvetésről szóló törvénybe. A K-Monitor, magát korrupcióellenesnek mondott civil szervezet pedig azt hangoztatja, hogy törvényt előkészítő Miniszterelnökség, „bár látszólag társadalmi vitára bocsátotta a tervezetet, valójában mindent elkövetett azért, hogy a tőle független véleményeket még véletlenül se kelljen becsatornáznia a normaszövegbe”. Mit gondol ezekről az állításokról?

 – Cáfolom ezeket a kijelentéseket, hiszen Dr. Homolya Róbert miniszterelnöki biztos úr tájékoztatása és az Országgyűlés honlapja alapján tudom, hogy számos LMP-s javaslatot is befogadtak. Azt tapasztaltam, hogy a törvény parlamenti vitája nem váltott ki nagy vihart. Az sem igaz, hogy nem szolgálja az új törvény a kkv-szektor érdekét. Sőt az új még kedvezőbb a kis- és középvállalkozóknak. A cél az eljárásrendek egyszerűsítése, hogy ezzel megkönnyítsük az ajánlattevők életét, és az ajánlatkérők számára a legjobb beszerzési eredmények elérését tegyük lehetővé, és gyorsítsuk az eljárásokat.

 Többen azt hangoztatják, hogy az adott kiírás esetén nem a legolcsóbb ajánlatot tevő nyer. Az árra vagy a minőségre koncentrálnak november 1-je után?

 – A bírálati szakaszban – amikor az ajánlatkérő értékeli az ajánlatokat –, a minőségalapú kiválasztást elsődlegessé teszi a törvény. Bizonyos sajtóorgánumok tévedésből misztifikálták az árat, túlértékelik a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerepét. Eddig lehetőséget adott arra a törvény, hogy egy adott versenyben az ajánlatkérő meghatározza azt, hogy kizárólag az ár dönt. A jövőben csak bizonyos esetekben lehet a legalacsonyabb ár alapján kiválasztani a nyertes ajánlatot. A média egy része állandóan úgy mutatja be a legjobb ajánlatot, hogy a legalacsonyabb árat tekinti a legjobb ajánlatnak. Az ajánlat érvényességének kérdését sajnos figyelmen kívül hagyják. Holott, ha valaki érvénytelen ajánlatot nyújtott be, hiába adta a legalacsonyabb árat, az a hatályos törvény szerint nem lehet alkalmas a szerződés teljesítésére.

 A Közbeszerzési Hatóság november 11-én Budapesten nemzetközi konferenciát rendez Az új közbeszerzési törvény – közbeszerzési irányelvek átültetése címmel. Mi indokolja a rendezvény megszervezését?

 – Kétévente szervezünk nemzetközi konferenciát, melyen részt vesznek a hazai és a nemzetközi közbeszerzési piac szereplői. Húsz éves a magyar közbeszerzési szabályozás – tehát jubilálunk is. A harmadik indok, az új közbeszerzési törvény bemutatása. Az egyik fő újdonság, hogy a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárások alkalmazásának lehetőségei bővültek. Ezen a téren kiemelendő a központosított beszerzés, a határon átnyúló közös beszerzések szabályozása. Fontos változás, hogy elegendő lesz a közbeszerzési eljárásba bejelentkező vállalkozásnak nyilatkozatot tennie arról, hogy a cég rendelkezik a kiírásoknak megfelelő összes dokumentummal és egyéb, a tenderben meghatározott feltételekkel. Ez is bizonyítéka az adminisztrációs terhek mérséklésének. Csak a kiválasztott nyertesnek kell valamennyi szükséges részletes, esetleg közjegyző által is hitelesített dokumentumot becsatolnia. A törvény az uniós eljárásrendben kivételesen indokolt esetben az ajánlatkérők választására bízza, hogy előírnak-e műszaki-szakmai alkalmassági feltételt az ajánlattevők számára. Az új jogszabály által egyszerűsödnek az előzetes hirdetmény-közzétételi kötelezettségek az uniós értékhatár alatti áru- és szolgáltatásmegrendelések, valamint az ötszázmillió forint alatti építési beruházások esetében.

 Nem kerülhetjük meg a Közgép ügyét. A Közbeszerzési Döntőbizottság D.392/11/2015. számú határozata a Közgép Zrt. jogorvoslati kérelmének elutasításáról rendelkezett. Ezzel szemben viszont a bírósági végzés a döntőbizottság határozata végrehajtásának felfüggesztését rendelte el. Hogyan fogadták a bíróság döntését? Fellebbeznek?

 – Nem a hatóság, hanem a döntőbizottság fellebbezett a Fővárosi Törvényszékhez. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – mint ajánlatkérő – hamis nyilatkozattétel miatt érvénytelenítette a Közgép vezette konzorcium ajánlatát. Megjegyzem, hogy a Közgép Zrt. egyik konzorciumi partnere, egy szerb cég nem támadta meg az ajánlatkérő döntését egyetlenegy fórumon sem. A Közgép viszont így tett, s ez jogában állt. Ezután következett a döntőbizottsági tárgyalás. A döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő helyesen járt el, mert a szóban forgó öt érvénytelenségi ok közül egy biztosan megáll; előírták referenciának, hogy minden pályázónak fel kell mutatnia többek között két 500 négyzetméteres zárt fedélzettel rendelkező vízi szállításra alkalmas eszközt, s ez ebben az esetben nem volt meg. Így a döntőbizottság közigazgatási határozatban elutasította a Közgép kérelmét. Az említett döntőbizottsági határozatban nincs végrehajtandó döntés. A szerződéses moratórium letelt. Az ajánlatkérő szerződött azzal az érvényes ajánlatot adó ajánlattevővel, aki az érvényes ajánlatok közül a legalacsonyabb árat adta. Az ajánlatkérő a Közgép vezette konzorcium ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, ezért nem vehette figyelembe az ajánlatát a további értékelésben. Ezután a Közgép Zrt. a döntőbizottság határozatát a bíróságon megtámadta, és egyúttal kérte, hogy az ítélethozatalig mentesülhessen a kizárás alól. A tárgyalást október 1-jére tűzte ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, de szeptember 16-án hozott egy közbenső végzést, amelyben a döntőbizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztésére adott lehetőséget. A döntőbizottság álláspontja az, hogy az irányadó eljárásjogi szabályozás és a töretlen bírói gyakorlat szerint fogalmilag kizárt, értelmezhetetlen a végrehajtás felfüggesztése egy kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben, ennélfogva a végzés súlyosan jogsértő és tartalmilag megalapozatlan. A döntőbizottság határozata olyan közigazgatási határozat, amelyben elutasította a Közgép kérelmét. Nem értelmezhető az, hogy egy elutasító határozatban mit lehet felfüggeszteni. Irreleváns a bíróság végzésében szereplő azon indok, mely szerint az érintett gazdasági szereplő három évre történő kizárása a közbeszerzésekből a közérdek súlyos sérelmét okozná. A hamis adatszolgáltatás megtörténte objektív ténykérdés, amely alapján az ajánlatkérő döntésével beállt a kizáró ok. Ezért fellebbezte meg a végzést a döntőbizottság és lényegében kérte a törvényszék segítségét a végzés értelmezéséhez, így az nem jogerős. Csak jogerős végzés birtokában zárható le megnyugtatóan ez a konkrét ügy. Bízom a törvényességben és a bíróságban, még akkor is, ha ebben az ügyben a döntőbizottság nem ért egyet az első fokú közbenső bírósági végzéssel.

Medveczky Attila