|
 2015.10.16.
Két szakma tandíj nélkül
Jövőre jönnek a szakgimnáziumok
Szeptembertől még
többen kaptak esélyt arra, hogy piacképes végzettséget
szerezzenek – közölte Dr. Odrobina László a Nemzetgazdasági
Minisztérium helyettes államtitkára. Az állam most már
nemcsak egy, hanem két OKJ-s szakma megszerzését is támogatja,
ha a tanulmányokat az iskolarendszerben végzi a tanuló.
Sokan megemlítették: nagyon jó a felsőoktatásban
beindult duális képzés, de ez nem változtat azon a helyzeten,
hogy régiónként változnak a hiányszakmák. Ezért döntött
úgy a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy szeptembertől a második
OKJ-s szakma kitanulása is ingyenessé vált életkori határtól
függetlenül?
– A kérdésében említett három témakör, a felsőoktatásban
bevezetett duális képzés, a hiányszakmák kérdése, valamint
az ingyenesen megszerezhető második szakképesítés állam által
történő biztosítása függetlenek egymástól, közöttük
kapcsolat nincs. Az utóbbi bevezetésével az a kormány célja,
hogy azok számára is megteremtse a további támogatott tanulás,
ismeretbővítés lehetőségét, akik nem képesek vagy nem
szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük,
pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további
piacképes szakképesítés megszerzése, mely által a képességeiknek,
érdeklődésüknek megfelelő munkát találhatnak, továbbá
ennek segítségével javítják elhelyezkedési esélyeiket.
A másik változás, hogy aki felsőoktatási diplomát
szerzett, de OKJ-t még nem, neki két szakmát támogat az állam,
ha azt iskolarendszerű képzésben szerzi meg. Ebből arra következtethetünk,
hogy többen nem tudnak elhelyezkedni diplomával a zsebükben?
– Egyáltalán nem, noha a tapasztalatok azt mutatják,
hogy egy jó szakma sok esetben felér egy diplomával. Az első két
szakképesítés megszerzését az állam elsősorban az előző kérdéshez
kapcsolódó válaszban jelzettek céljából támogatja. Természetesen
mivel ez a lehetőség minden állampolgár számára elérhető,
így a szakképesítéssel nem rendelkező diplomások is igénybe
vehetik, mint ahogy szakképesítés híján eddig is lehetőségük
volt az első szakképesítés ilyen módon történő megszerzésére.
A változás tehát most annyi, hogy a szakképesítéssel nem
rendelkező állampolgárok – köztük a diplomások is – egy
helyett kettő szakképesítést szerezhetnek meg iskolai rendszerű
támogatott képzésben.
OKJ-s szakképesítést iskolai rendszeren kívül is
lehet szerezni?
– Igen, természetesen továbbra is lehetséges az OKJ-s
szakképesítések iskolarendszeren kívüli, piaci viszonyok között
működő felnőttképzés (tanfolyami képzés) keretében történő
megszerzése, azonban a második szakképesítés állam által támogatott
formában történő megszerzésére vonatkozó új lehetőség igénybevétele
csak iskolai rendszerű képzésben lehetséges (a felnőttoktatás
esti, levelező vagy más sajátos munkarendje szerint).
Meghatározták-e, hogy mely szakmák elsajátítását támogatják,
s egyeztettek-e előtte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével?
– A képzési, beiskolázási struktúra térségi igényeinek
formálásában a megyei fejlesztési és képzési bizottságok
kapnak szerepet, amelyeket a területi gazdasági kamarák irányítanak.
A bizottság javaslatai alapján évente kell meghatározni a
helyi hiányszakmák listáját, amely kormányrendeletben jelenik
meg. A kialakult rendszer segít abban, hogy a helyi gazdaság igényei
érvényesülni tudjanak a képzési szerkezetben.
Az, hogy nincs felső életkori határ, az a felnőttoktatásban
ismert szlogennel, az „élethosszig való tanulással” áll összefüggésben?
– Nem ez volt az elsődleges cél, de egyetértve a kérdésében
megfogalmazott gondolattal, ez a lehetőség is egy további eleme
az egész életen át tartó tanulás rendkívül szerteágazó
tanulási útjainak, lehetőségeinek.
Munka mellett is el lehet végezni ezeket a tanulmányokat?
– Igen, fontos
szempont volt, hogy az új képzési lehetőség a szakképzett
munkaerőt ne vonja ki a munkából, így az állam által biztosított
második szakképesítés ingyenes elsajátítására csak a munka
mellett is végezhető felnőttoktatás esti vagy levelező
tagozatán van lehetőség.
Melyek a hiányszakmák?
– Azon szakképesítések,
amelyek iránt – a már említett megyei fejlesztési és képzési
bizottságok javaslatai alapján – jelentős munkaerő-piaci
kereslet van. Ezen szakképesítések tanulását a kormány
tanulmányi ösztöndíjjal támogatja. Aki a nappali rendszerű
iskolai képzésben első szakképesítésként ilyen szakmát választ,
havi 10-30 ezer forint közötti ösztöndíjat kaphat a tanulmányi
eredménye függvényében. A hiányszakmák listáját az egyes
tanévek tekintetében kiadott ún. szakmaszerkezeti döntésről
szóló kormányrendeletek melléklete tartalmazza. A
2016–2017-es tanévre vonatkozó hiányszakmákat tartalmazó
kormányrendelet a közeljövőben fog megjelenni.
Mennyien jelentkeztek az állam által támogatott esti,
illetve nappali képzésekre?
– Eddig az NGM fenntartásában lévő 44 szakképzési
centrumba közel 14 000 felnőtt jelentkezett, hogy megszerezze az
államilag finanszírozott második szakképesítését is esti
vagy levelező munkarend szerint indított képzésben. A
2015–2016-os tanévben több mint 45 000 tanuló kezdte meg középfokú
tanulmányait állami fenntartású szakképző intézményekben.
Ezen diákoknak hozzávetőleg 60%-a szakközépiskolai, 40%-a
pedig szakiskolai képzésbe nyert felvételt. A szakképzési
centrumokba integrált szakképző iskolákban pedig mintegy 200
ezer diák folytatja tanulmányait országos szinten.
Jár-e diákigazolvány, vagy ösztöndíj a tanulóknak?
– A tanulói jogviszony alapján diákigazolvány jár a
tanulóknak. Ösztöndíj viszont a vonatkozó jogszabályi előírások
alapján csak a hiány-szakképesítések körébe tartozó, első
szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben
részt vevő tanulók számára jár.
Összesen mekkora forrást fordított erre az intézkedésre
a minisztérium?
– A második szakképesítés megszerzésére irányuló képzések
finanszírozására több milliárd forint fordítható. A képzéseket
indító szakképző intézmények számára a képzésben részt
vevők létszáma szerint és időarányosan folyósítjuk a szükséges
forrást.
Miként alakul át a szakképzési intézményrendszer?
– 2015. július 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központtól (KLIK) a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába
került át 303 szakképzést folytató köznevelési intézmény,
melyek országos szinten 44 szakképzési centrumba szerveződtek,
és ebben a tanévben már ezen új intézmények keretei között
indult el az iskolai rendszerű szakképzés túlnyomó része. A
szakképzési centrumokon kívüli iskolákat viszont az átalakulás
nem érinti.
Milyen feladatokat látnak majd el a szakképző központok
a tanításon kívül?
– A megalakult szakképzési centrumok az új struktúrában
nagyobb önállósággal, így nagyobb felelősséggel tevékenykedhetnek,
mely során a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben is vállalhatnak
szerepet kapacitásuk, valamint képzési profiljuk függvényében.
A 2016–2017-es tanévtől megjelennek a középiskolai
rendszerben a szakgimnáziumok. Ezek miben különböznek majd a
szakközépiskoláktól és a szakiskoláktól?
– Jövő szeptembertől azok a tanulók, akik nem gimnáziumba
jelentkeznek, a szakgimnázium és a szakközépiskola között választhatnak.
A következő tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká
alakulnak, míg a korábbi 3 éves szakiskolák viselik majd a
szakközépiskola nevet. Ez azonban nem csak egy átnevezés,
hanem a képzési struktúra jelentős változását jelenti. Az
átalakítással lehetővé válik, hogy mind a szakgimnáziumi,
mind pedig a szakközépiskolai képzés érettségi végzettséget
és szakmai végzettséget (szakképesítés megszerzése) is nyújtson,
ezzel is elősegítve a munkaerőpiacra történő sikeres belépést,
illetve továbbtanulás esetén a felsőfokú tanulmányok megkezdését.
A szakgimnáziumokban a fiatalok a 12. év végén az érettségi
mellé szakmát is kapnak – ami eddig nem így volt –, majd
egy év múlva technikusi végzettséggel zárják az iskolát. Az
új szakközépiskola 5 éves lesz, ebből 3 év alatt OKJ-s végzettséget
szerez a diák, majd 2 éven át az érettségire készül.
Kiknek ajánlják a szakgimnáziumokat?
– Azoknak a fiataloknak, akik az érettségi mellett piacképes
szakmai végzettséget szeretnének szerezni, mellyel az iskola
elvégzését követően azonnal ki tudnak lépni a munkaerőpiacra,
valamint azoknak, akik a megszerzett szakképesítésüket követően
foglalkoznak a szakirányú felsőoktatásban történő továbbtanulás
gondolatával.
Ezek a változások mennyiben érintik a térségi integrált
szakképző központok – a TISZK-ek – rendszerét?
– A szakképzési centrumok átveszik a térségi integrált
szakképző központok állami szakképzési feladatait.
Amennyiben kilenc osztályos lesz az általános iskola,
nem kell módosítani ezen a rendszeren?
Ha bevezetjük a kilenc osztályos általános iskolát, az
nem teszi szükségessé a szakképzés intézményrendszerének,
struktúrájának módosítását. Változás esetén – a módosuló
közismereti tartalmak függvényében – a szakképzés szakmai
tartalmainak, szakképzési kerettanterveinek felülvizsgálatára,
a módosult közismereti tartalmakkal való harmonizálására kerülhet
sor.
Medveczky Attila
|
