vissza a főoldalra

 

 

 2015.10.23. 

Új turistacentrum a Mátrában

Akik nem tudják megfizetni a drága szállodákat, olcsóbb, barátságos pihenőházainkat kereshetik föl

Az Országos Kékkörhöz kapcsolódó kerékpáros pihenőhellyé és turistacentrummá alakította a Mátrában fekvő Rudolf-tanyát az Egererdő Zrt., a 70 millió forintos beruházást a földművelésügyi miniszter avatta fel október 2-án. Dr. Jung László, vezérigazgató arról beszélt, hogy a korábban munkásszállásként szolgáló Rudolf-tanya mára igazi pihenőhellyé, illetve turistacentrummá vált.

 Mit kell tudni a Rudolf-tanyáról, s mennyien látogatták eddig nevezetességét, a fenyőarborétumot?

 – A Rudolf-tanya korábban erdészkolónia volt. A régmúltban, a Bükkben és a Mártában is kialakítottak ilyen kolóniákat, szolgálati lakásokkal. Az volt az erdei munkások téli szálláshelye – hiszen akkor még nem tudták a dolgozókat szállítani. Tehát munkásszálló volt a Rudolf-tanya is; és a ’70-es években történt az első változás, amikor már az ilyen létesítményekben erdei munkások alig laktak. Így elhagyottak lettek az épületek, majd az erdészetek a legkülönbözőbb színvonalú szálláshelyeket alakították ki belőlük. A Rudolf-tanya területén a ’80-as évek végén az istállót és a vályogból épült szolgálati lakást földig leromboltuk, és az engedélyezett tervek után ugyanazon a helyen apartmant alakítottunk ki. Megtörtént a most átadásra került épület felújítása is a kornak megfelelő műszaki paraméterekkel. Ezt az épületegyüttest már látogatott pihenőhelyként ismerték a turisták. Valóban, a tanya mellett ott a fenyőarborétum, de nem is annyira azt látogatják, mert nincs feltárva annyira, hogy abban sétálni lehetne. Tervezzük egy tanösvény megépítését is.

 Akkor miért keresik föl a Rudolf-tanyát?

 – Mert a közel 700 méterrel a tengerszint felett fekvő csendes hely, s ezért alkalmas a pihenésre. Nagyon sokan vették már korábban is igénybe, akár egy hetet is el lehetett itt tölteni, miáltal a környék szépségeit lehetett megtekinteni. Így sokan túráztak Kékestetőre vagy Galyatetőre, Parádsasvárra. Az épület állaga időközben nagyon megromlott, ezért mindenképpen fel kellett újítani. Az egyre erősödő mátrai turizmus is szinte megkövetelte ezt. Mára a hazai turizmuson belül az erdők látogatottsága egyre jobban növekszik; az Egererdő Zrt. a Bükkben is kiterjedt területen gazdálkodik, ahol szintén ugrásszerűen megnőtt a turisták száma. S érzékeltük, hogy mennyire kellemetlen, hogy emellett hiányoznak a tájékoztató táblák, az esőbeállók, a szalonnasütő helyek, mellékhelyiségek, pihenésre alkalmas épületek. Ha nem teszünk semmit, akkor egy idő után elmaradhatnak a látogatók, és joggal kritizálhatják tevékenységünket. Ezért az Egererdő 2010 óta tervszerűen újítja fel turistaházait. Tudjuk, hogy nagyon szép, színvonalas szállodák épültek a Mártában és a Bükkben, de azok árfekvése nem mindenki számára elérhető. Azt tapasztaltuk, hogy akik a nomád életkörülményt kedvelik, és csak egy hétvégére jönnek föl, szeretik a természet közelségét, a minimális komfortfokozatú szálláshelyeket keresik. Ezért a Mátrában három objektumot is felújítottunk. Először Szalajka-völgyi házunkat alakítottuk át, amelyben 22 fő tud kényelmesen megszállni. Pótágyakkal és sátorozással ez a szám növelhető. Ezt az objektumot – ahová fel lehet utazni kisvasúttal is – nyáron szinte teljesen megtöltötték a turisták. Fenyvespusztán 32 főnek hoztunk létre szállást. Ezek az épületek nincsenek konyhával ellátva, hanem „csak” melegítő eszközökkel, ami az árat is mérsékeli; 4000-4500 forintba kerül személyenként egy éjszaka, s mellé tiszta ágyneműt, hideg-meleg vízszolgáltatást biztosítunk. Ebbe a sorba illeszkedik bele a Rudolf-tanya, ahol a szállásnak létezik már hagyománya, viszont ott a pályázati lehetőségek egyelőre csak turistacentrum és kerékpáros pihenőhely létrehozását tették lehetővé. Távlati célunk a szállásbővítés 20 fő számára. Azért nem tervezünk nagyobb szálláshelyeket, mert azt tapasztaltuk, hogy főleg baráti társaságok, családok igénylik ezeket a szolgáltatásokat. Ezek a házak nem csak kerékpárral, hanem személygépkocsival is megközelíthetők.

 Csak szálláshelyeket fejlesztettek?

 – Nem, mert lényeges a látványosságok fejlesztése is. Három kisvasútvonalunk nagyon népszerű, és sokan igénybe is veszik ezt a szolgáltatást jó idő esetén. A korszerűtlen állomásokat fejlesztenünk kellett. S azt is meg kellett oldalunk, hogy a kerekesszékesek, a babakocsit toló kismamák is feljussanak a vasúthoz, ezért lifteket építettünk Szilvásváradon. Az utakat is azért építettük át, hogy ne gátoljanak senkit a kátyúk a látványosságok megközelítésében. A kerékpárutakat is fejlesztettük, sőt a meglévő Kéktúra útvonalat a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen digitalizáltuk. Szintén lényeges az utak karbantartása; szakaszonként kollégáink ellenőrzik a tisztaságot, s hogy nem akadályozzák-e a haladást a bedőlt fák. Kevésbé láthatók az infrastrukturális fejlesztések, a szennyvíztározók, csatornák, mellékhelyiségek, pelenkázók létrehozása. A Rudolf-tanyában átadott épület azt a célt szolgálja, hogy a turisták megpihenjenek, és a kerékpárosok karbantarthassák eszközeiket. További terveink: erdei iskolák szervezése, bemutató termek létrehozása, időszaki, illetve állandó kiállítások rendezése. Három részből álló fejlesztési programunk még nem fejeződött be, és soha nem is fog, mert a turizmus változó igényeivel folyamatosan lépést kell tartanunk. Már most is olyan színvonalas szolgáltatásokat nyújtanak az erdészeti részvénytársaságok, melyek vonzóbbá tehetik az erők látogatását.

 Pályáztak a mostani 70 millió forintos beruházásra?

 – A fejlesztések jelentős részét pályázati forrásból, plusz önerőből valósítjuk meg. A Rudolf-tanyára vonatkozó költségek zömét, mintegy 50 millió forintot pályázaton nyerte el a zrt. Kiemelendő, hogy gazdasági társaságként és nem költségvetési szervként működünk. Bár 100%-ban állami tulajdonú a részvénytársaságunk, az európai jogharmonizáció értelmében csak csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatást kaphat az államtól kizárólag működésre. Ez azért lényeges, mert bármit is megépítünk, felújítunk azt működtetni kell, ami tetemes költségekkel jár. Az említett objektumok fenntartása veszteséges lenne, ha a törvény adta lehetőségeket kihasználva az erdőgazdálkodásból származó bevételek jelentős részével nem tudnánk kompenzálni a kieső összeget.

 Szükséges-e reklámozni a turisták számára az új lehetőségeket?

 – Természetesen. Az egyik ilyen reklámeszköz az erdeiszallas.hu honlapunk, ahol le is lehet foglalni a szálláshelyeket. Emellett együttműködési szerződést kötöttünk azokkal a szövetségekkel – kiemelem a Magyar Természetjáró Szövetséget –, akik jelentős információs bázissal, hálózattal rendelkeznek.

 

Medveczky Attila