|
 2015.10.23.
Az egyházi diakónia az igazi
szeretetszolgálat
A Magyarországi
Református Egyház (MRE) 198 millió forintot nyert szociális
intézményeinek szakmafejlesztésére az Új Széchenyi Terv
keretében. A Református Szolgálatfejlesztés október 31-ig
tart. A program szakmai megvalósító partnere az MRE
Szeretetszolgálati Irodája, amelynek vezetőjével, Beszterczey
Andrással beszélgettünk.
Programunk főcímének azért választottuk a Református
Szolgálatfejlesztést, mert nagyon fontosnak tartjuk különválasztani,
hogy mit tekintünk szolgálatnak és mit szolgáltatásnak –
hangsúlyozza Beszterczey András. – Lehet, hogy erőltetettnek
tűnik a szolgáltatásfejlesztés és a szolgálatfejlesztés
kifejezések megkülönböztetése, de mi fontosnak tartjuk ezt.
Azért döntöttünk a szolgálatfejlesztés mellett, mert a társadalomban
és a gyülekezetekben végzett egyházi munkát nem jó szájízzel
neveznénk szolgáltatásnak. Mert a szolgáltatásról az jut eszünkbe,
hogy szerződést kell kötni, fizetni kell érte, és különféle
elvárásokkal találkozunk vele kapcsolatban. A szolgálat
viszont az egyház lételeme, és hozzá kapcsolódik az önkéntesség,
az önzetlenség, valamint a szeretetből fakadó segítségnyújtás.
Az egyházat valóban a szolgálat jellemzi. Persze volt idő,
amikor a kifejezés a szolgáló egyház teológiája miatt
pejoratív jelentést kapott, de most mi természetesen nem ebben
az értelemben használjuk.
Miért van szükség szolgálatfejlesztésre?
Azért, mert reformátusok vagyunk. Hitvalló és hithű
reformátusként tudjuk, hogy az egyháznak folyamatosan változnia
kell. Mindig érezzük, hogy mikor kell újat kezdeni, és képesnek
kell lennünk változni. Azért van szükség szolgálatfejlesztésre,
mert nem gondolhatjuk azt, hogy – bár jó szakmai tartalommal
rendelkező szolgálataink vannak – minden rendben van. Nem
helyes, ha azt mondjuk, hogy „amit mi elrontunk, azt majd az Úristen
helyrehozza”. A szakmaiságban folyamatosan fejlődnünk kell.
Ahogy a bibliai tétel is mondja: a hitünk mellett szükség van
az ismeretekre is. A szolgálatfejlesztés fő célja, hogy
ismeretekkel gazdagítsa a munkatársainkat, akik a mintegy
harminchétezer ellátott körül tevékenykednek és szolgálnak
a református egyházban. Fontos megtapasztalniuk, hogy vannak új
ismeretek és nézőpontok, amelyekből ők is épülhetnek,
gazdagodhatnak.
A szolgálatfejlesztésük
több részből áll.
Akár egy
asztalhoz is hasonlíthatom, amelyre rá tudjuk tenni az eredményeinket.
A négy láb négy programot jelent. Az egyiket akkreditált továbbképzésként
határozhatjuk meg. Ez azt jelenti, hogy szakmai tartalmakkal
gazdagon teletűzdelt továbbképzéseket indítunk a munkatársaink
számára – ezek ingyenesek és államilag elfogadottak. Közel
négyszáz munkatársunk vesz részt ebben a képzésben. A
program másik része a vezetői műhelymunka. Ennek célja és lényege,
hogy az intézményvezetőinknek olyan gyakorlatiasan átadott elméleti
képzést adjunk, amit felhasználhatnak a napi munkájuk során.
Alaptétel, hogy az ember nem születik vezetőnek, ezért szükséges,
hogy ismeretek átadásával segítsünk. Olyan vezetői
gyakorlatokat, helyzetgyakorlatokat, elméleteket sajátíthatnak
el intézményvezetőink, középvezetőink, osztályvezetők és
főnővérek, amelyeket máshonnan nem biztos, hogy hallanak. A
vezetők többsége már végzett a vezetőképzésen, és nagy többségük
pozitív visszajelzéseket adott. A harmadik láb az informatikai
szoftverfejlesztés, hiszen a munkánkat adminisztrálni is kell.
A mai kor eszközei és az ahhoz kapcsolódó szoftverek nagy segítséget
nyújthatnak a nyilvántartások, valamint az adminisztráció
vezetéséhez. Olyan alapszoftvert szeretnénk adni a munkatársak
kezébe, amit tovább tudunk fejleszteni saját igényeink, elképzeléseink
szerint. Fontos, hogy ezeken képesek legyünk személyre
szabottan adminisztrálni a napi szakmai tevékenységünket. A
szolgálatfejlesztési program negyedik részében olyan
munkacsoportok jöttek létre, amelyek egy-egy ellátotti
csoporthoz készítenek szakmai anyagokat. Olyan tudományos és
egyházi szempontok szerint készített írásokat adnak át,
amelyekben megjelenik az intézmény, az ellátott és a hozzátartozók
viszonyrendszere.
Ha jól értem,
ezzel a programmal a Magyarországi Református Egyház a
Szeretetszolgálati Irodán keresztül minden – legyen az gyülekezeti,
egyházmegyei, egyházkerületi vagy közegyházi – református
diakóniai intézményt támogatni szeretne.
Igen, és hangsúlyozom,
hogy ezzel a pályázattal a Magyarországi Református Egyház
Zsinata és hivatalai nem irányítóként, nem ellenőrként,
hanem segítőként mennek a gyülekezetekbe és az intézményekbe.
Ez a szolgálatfejlesztési program nagyon jó eszköz arra, hogy
a támogató szándékot az egyház részéről kinyilvánítsuk.
A visszajelzések alapján ez „át is megy”, és a résztvevők
megérzik, hogy ez a program valóban jó.
Az egyháztagok hogyan találkozhatnak a program eredményeivel?
Akkor találkozhatnak vele, ha szervezett diakóniai szolgálat
működik a közelükben. Ez a pályázati program komoly szakmai
határok között mozog. A gyülekezeti diakónia fejlesztése ezért
legfeljebb közvetett módon jelenhet meg benne, főként az ellátotti
csoporttól független munkacsoport anyagaiban. Viszont azok a gyülekezetek,
amelyek intézményfenntartók, a mindennapi életben is
megtapasztalhatják az eredményeket.
Hogyan jelenik meg a református szemlélet a szakmai
programban?
Egyházi keretekben dolgozunk, gondolkodunk, és az egyházi
keretekben dolgozóknak szeretnénk olyan lehetőséget nyújtani,
amely az egyházi mellett diakóniai és szakmai identitást tud
nekik adni. Ha ez utóbbiakat megfogalmazzák, akkor azt is meg
tudják határozni, hogy mitől lett református az ő szolgálatuk.
Mi, akik szeretetszolgálatot végzünk, mindannyian küzdünk
azzal a kérdéssel, hogy mitől lesz református a diakóniánk.
Úgy gondolom, hogy amilyen szeretetszolgálatot az egyház
folytat, az az alap, és azt kellene végeznie mindenkinek. Mert
szerintem ez az igazi szeretetszolgálat. Ettől kezdve pedig csak
azon tudok elgondolkodni, miért akarnánk mi mást nyújtani.
Amikor egy ember gondozásáról beszélünk, akkor a teljes személyiségét
vesszük alapul, amelyben benne van a teste, a lelke, a
spiritualitása, a tudása, minden tapasztalata. Elengedhetetlen,
hogy az élet kezdetétől az élet végéig legyen szavunk hozzá.
Az, amikor ugyan elkísérik a születéstől a halálig, de a halál
pillanatában nem tudnak neki mit mondani, nem tekinthető teljes
odafigyelésnek. Az egyházi szolgálat azonban holisztikus szemléletű,
a teljes emberre figyelő ellátást tud nyújtani mindenkinek.
Mit jelent a program „Hit, tudás, fejlődés” mottója?
A hit a közös alapot jelenti. A tudás, amint korábban már
mondtam is, a hithez kapcsolódó ismeret, tapasztalat,
intelligencia. A fejlődés pedig e kettőből származtatható.
Az a dolgunk, hogy a hit és tudás kettőséből megtapasztalt új
ismeretek, új érzések a fejlődés felé irányítsanak minket.
T. Németh László
(reformatus.hu)
|
