vissza a főoldalra

 

 

 2015.10.23. 

Pro domo – emelnünk kell

Nem szerencsés, ha egy újság magáról ír. De kénytelenek vagyunk. A Magyar Fórum (MF) 27 éve jelenik meg hétről hétre. Eredetileg az MDF indította, de haláláig Csurka István irányítása alatt állt. A ’90-es évek közepén 50 000 példányban kelt el, ami megdöbbentően magas számnak számít egy nemzeti radikális laptól. Az MF azóta is az egyetlen lap, mely a nemzeti radikalizmus elvein, tehát a Szabó Dezső, Németh László, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Csurka István és sok más nemzeti gondolkodó építette pályán jár tovább.

Csurka háttérbe szorulása, majd halála miatt az általános vélekedés az volt, hogy az MF tönkremegy, képtelen fenntartani magát. Ezt a vélekedést erősítette, hogy a lap 2002 óta karanténban volt, azaz ide hirdetés nem jöhetett. Olyannyira nem, hogy az a néhány vállalkozó, aki szimpátiából támogatott minket, mereven elzárkózott attól, hogy pénzükért cserébe hirdetéseiket megjelentessük. Attól tartottak, hogy hátrány éri őket, ha az MF-ben hirdetnek.

Az újság az előzetes várakozással szemben azonban nem ment tönkre. Bár kétségtelen, hogy a kilencvenes évek közepétől az eladott példányszám jelentősen csökkent, de nem jobban, mint más nyomtatott újságnál. Az internet hatásánál csak a tudatos, parancsba adott elhallgatás hatása volt erősebb. Ma bármely közéletinek számító emberrel folytatott MF témájú beszélgetés vezérérve, hogy az újságnak már nincs hatása, már alig olvassák.

Eladott példányszámokkal hiába érvelünk, hiába mondjuk, hogy sok esetben több mint országos jelentőségűnek beállított lapoknál és lehetőségeinkhez képest, ahhoz képest, hogy reklámra nincs pénzünk, hogy még minket is megdöbbentő körülmények között dolgozunk, rengeteg visszajelzést kapunk. Jelentős hirdetés hozzánk mégsem érkezik, annak ellenére, hogy kormánypárti és ellenzéki lapok dúskálnak az állami és nagyvállalati hirdetésekben.

Miután az év elején fiatalok jelentek meg a lapnál, elindítottuk Facebook-oldalunkat. A siker megdöbbentő. Kevesebb, mint fél év alatt közel tízezer (a cikk írásának pillanatában 9392, de a megjelenéskor a trendnek megfelelően 10 000 feletti) követőnk van, pedig az újság általában komolyabb hangvételű, hosszabb elemző írásai nem kimondottan Facebook-kompatibilisek.

Ezzel megelőzünk meghatározónak beállított kormánypárti hetilapot, olyat is, ami több éve fenn van a Facebookon és külön stáb készíti az online megjelenést. De megelőzünk olyan új napilapot és internetes megjelenést is, mely mögött jelentős erő áll.

Meglátjuk, hogy meddig gyarapodik a lájkok száma, de ha egy darabig tart a heti több száz – és egyre növekvő számú – új kedvelést jelentő tendencia, akkor pár hónapon belül tulajdonképpen a legnagyobb Facebook-ismertséget felmutató, nem bulvár újságok közé kerülünk.

Szomorú, általános állapot az, amikor egy magyar nemzeti radikális lap, egy a globalizmust önmagában megjelenítő orgánum auditálására szorul. De másként nem tudjuk megmutatni magunkat, mert itthon elhallgatnak, kizárnak, legfeljebb hitegetnek. Pedig követőink több mint 40 százaléka 40 évesnél fiatalabb, azaz, az az érv sem állja meg a helyét, hogy az újságot csak az idősebb generáció olvassa. (Az utóbbi néhány bekezdésért a Facebookot nem használó és az egészet nem is értő olvasótól bocsánatot kérek, mert amúgy én sem használom és értem ezt a közösségi fórumot.)

A fent említett eredmény – melyre önmagunk megerősítése miatt is szükség volt és mely eredményért fiatal segítőinknek nem tudunk eléggé hálásak lenni – nem jelent több bevételt, mégis megerősített a folytatás szükségességében és hasznosságában.

Anyagi gondjaink továbbra is égetőek. Így nem tehetünk mást, mint hogy megemeljük az újság árát. A Magyar Fórum évtizede, vagy talán még régebben változatlan áron jut az olvasóhoz. Most kénytelenek vagyunk a 247 forintos árat felvinni 350 forintra. Tudjuk, hogy sokak számára ez a 100 forint is nagy teher, mégis azt kérjük, hogy tartsanak ki mellettünk és támogassák továbbra is lapunkat azzal, hogy hétről hétre megvásárolják vagy időszakosan előfizetik.

Köszönjük.

 

Papolczy Balázs, főszerkesztő