vissza a főoldalra

 2015.10.23. 

Fordulatok

Bizony-bizony, írva vagyon a Bibliában: utolsókból lesznek az elsők. Ez az örök bölcsesség a magyar kormányra is igaz, hiszen az elmúlt napokban annak vagyunk tanúi, hogy a mostanáig agyba-főbe pocskondiázott állami vezetőinket Európa-szerte hirtelen ünnepelni kezdték. Például Orbán Viktor hónapokon keresztül az egész unióban a legfőbb gonosznak számított, a nemzetközi sajtó célkeresztjében állt – most viszont az európai kultúra első számú megmentőjeként éltetik, nem egy országban. Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban vette át a nemzetközi bankszövetségtől a kelet-közép-európai régió legjobb pénzügyminiszterének járó díjat. Az eset érdekessége, hogy az elismerést nagyjából ugyanazok a személyek nyújtották át, és tapsoltak lelkesen, akik mindeddig kígyót-békát kiabáltak a magyar költségvetési politikára, az Orbán-kormány bankokkal szembeni határozott fellépésére, az IMF ostoba előírásaival dacoló, megszorításokra nem hajlandó budapesti magatartásra. Természetesen a díj átadásakor nem kértek bocsánatot Varga Mihálytól; egyetlen szóval sem érzékeltették, hogy sajnálják a korábbi heves támadásokat, bírálatokat. A világért sem mondták volna ki azt, hogy az Orbán-kormány pénzügyi politikájának kárhoztatásakor nem volt igazuk.

Az éles fordulat része, hogy a múlt héten több mint nyolcezren tüntettek Varsóban a migránsok befogadása ellen – és a tömeg Orbán Viktort éltette. A menetben iszlámellenes feliratok mellett az a jelszó is megjelent a táblákon, hogy „Magyarok, mellettetek vagyunk!” E szavakat a tömeg több alkalommal skandálta is. Élesen szidalmazták az Európai Unió brüsszeli vezetését, és azt ismételgették, hogy „Lengyelek a bevándorlók ellen”. A megmozdulást a Nemzeti Radikális Tábor (ONR) nevű jobboldali párt szervezte. Apró szépséghiba, hogy e politikai erő nincs jelen a lengyel parlamentben. Nehéz megállapítani, pontosan hány illegális migráns befogadása ellen tiltakoztak, mert ez a szám folyton változik. Kétezertől a húszezerig több változat is elhangzott már. Júniusban a varsói kormány felajánlotta kétezer közel-keleti és észak-afrikai menekült elhelyezését. Ám szeptemberben Ewa Kopacz miniszterelnök elfogadta az Európai Bizottság menekültelosztási tervét, amelynek értelmében Lengyelországnak további 4500 idegent kell befogadnia. Vagyis összesen 6500 személyt.

A lengyel önkormányzatok túlnyomó többsége ez ellen határozottan tiltakozik, arra hivatkozva, hogy nincs megfelelő anyagi hátterük ennyi ember tartós elhelyezésére. A Dziennik Gazeta Prawna (magyarra fordítva: Jobboldali Napilap) múlt kedden arról írt, hogy a munkaügyi minisztérium megbízásából kérdőívet küldtek ki az önkormányzatoknak. Arról faggatták a polgármestereket, vajon hány menekültstátusszal rendelkező migránst fogadnának be. Még nem érkezett be a minisztériumba az összes válasz, de a részleges eredményekből is egyértelművé vált, hogy a települések egyáltalán nem lelkesednek a migránsokért. A legnagyobb nyitottságot a nyugat-pomerániai vajdaság mutatja: összesen százhetven embert hajlandók fogadni. A 6500 fős keretből százhetvenet… A legelutasítóbb a lublini vajdaság: az ottani önkormányzatok vagy egyáltalán nem adtak választ, vagy az írásos felelet helyett telefonon közölték, hogy nincs lehetőségük menekültek letelepítésére. Az újságnak nyilatkozó polgármesterek arról beszéltek, hogy az általuk vezetett önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő állapotú üres lakásokkal, a települések költségvetései pedig nem tartalmaznak forrásokat a menekültek befogadására és tartós foglalkoztatására. Belügyminisztériumi közlés szerint a tárca jelenleg azt vizsgálja, ugyan miként támogathatnák a központi költségvetésből azokat az önkormányzatokat, amelyek hajlandók migránsokat befogadni. Az uniós előírások szerint ugyanis a menekültelosztási terv keretében Lengyelországnak folyósított brüsszeli pénzt csak a migránsok helyszínre szállítására és a menekültügyi eljárásra szabad költeni, de az önkormányzatok nem kaphatnak belőle. A jelenlegi rendelkezés szerint fél éven belül, 2016 elejétől érkeznek a kvótarendszer értelmében átirányított első menekültek lengyel földre.

Migránsügyben érdekes fordulat, hogy az Európai Bizottság vezetése és a német szövetségi kormány egy új adó bevezetését fontolgatja. A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint az úgynevezett migránsadót az üzemanyagok adójára vagy az áfabevételekre terhelnék, a menekültválság enyhítése érdekében. Az így befolyt összeget állítólag a schengeni határ fokozott védelmére fordítanák, továbbá támogatnák azokat a tagállamokat, amelyek a legtöbbet szenvednek a migránsok óriási áradatától. Azt is rebesgetik, hogy az új adóból megpróbálnák javítani a származási országokban élők, azaz a lehetséges újabb migránsok életkörülményeit. Egy szó mint száz, a beszedett pénzt egy lyukas vödörbe öntenék. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble a neki feltett kérdésre, hogy bevezetik-e a migránsadót, roppant sejtelmesen azt felelte: egy pénzügyminisztertől soha nem szabad azt kérdezni, vajon lesz-e adóemelés… Tehát lesz. A német kormányszóvivő, Steffen Seibert persze sebtében összehívott egy sajtótájékoztatót, amelyen azt bizonygatta, hogy a Süddeutsche Zeitung értesülése alaptalan, és Németország pénzügyi mozgástere megfelelő, minden a legnagyobb rendben. Minden józan ember tudja, hogy napjainkban ez nem igaz: a dolgok egyáltalán nincsenek rendben.

Végül arról essék néhány szó, hogy Lengyelország igen nagy dolgot cselekedett: megvalósította az energiafüggetlenséget. A múlt héten befejeződött a Balti-tenger partvidékén található swinoujsciei gázkikötő építése, amely alkalmas cseppfolyósított gáz (lng) fogadására és tárolására. E beruházással a lengyel állam képessé vált száz százalékban kielégíteni az ország gázszükségletét. Ez azt jelenti, hogy Lengyelország többé nem szorul az orosz földgázra, gazdasági értelemben függetlenné vált Moszkvától. Kulcsfontosságú fejlemény! Az új létesítmény teljes feldolgozó képességének eléréséhez további öt hónapra van szükség. Az első cseppfolyósított gázszállító tartályhajó érkezése a kikötőbe november végén, december elején várható. Az első szakaszban a gázkikötő évi 5 milliárd köbméternyi cseppfolyósított gázt lesz képes gáz állapotúvá visszaalakítani, de a teljesítmény később évi 7,5 milliárd köbméterre növelhető. A beruházás teljes költsége egymilliárd euró, vagyis 300 milliárd forint. Ennyibe kerül a 39 millió lakosú ország teljes energiafüggetlensége. Fele ennyiből: 500 millió euróból, azaz 150 milliárd forintból esetleg építhetnénk egy gázkikötőt, amely Magyarországot is energiafüggetlenné tenné…

Zsille Gábor