vissza a főoldalra

 2015.10.23. 

Otthonteremtés

Javuló közbiztonság

A saját lakással nem rendelkező józsefvárosiak gondjainak megoldására, a kerületiek lakáshelyzetének javítására mindig is kiemelt figyelmet fordít és fordított Józsefváros önkormányzata. Sára Botond alpolgármestert arról faggattuk, hogy milyen célcsoportokat, milyen módon tudnak lakáshoz juttatni, s a közbiztonság helyzete, a kerülettel kapcsolatos előítéletek nem riasztják-e el a fiatalokat attól, hogy ott béreljenek vagy vásároljanak ingatlant.

 Miként tudja segíteni Józsefváros önkormányzata az ifjú házasok, családok, devizahitel-csapdába kerültek lakáshoz jutását?

 – Az önkormányzat bérlakásainak terhére tudja segíteni őket. A rendeltetésszerű, beköltözésre alkalmas bérlakásokra rendeletünk szerint pályázni kell. Az önkormányzat a pályázatkiírás keretében meghatározza azt a célközönséget, amelyen segíteni szeretne. Ez nyilvánvalóan egy politikai döntés; az elmúlt négy-öt évben mi alapvetően a józsefvárosiakon próbáltunk segíteni a kerületben lévő üres bérlakások megpályáztatásával. Tudjuk, hogy nagyon sok fiatal házaspár a szüleivel él egy háztartásban, s anyagi okok miatt nem tudja megoldani az elköltözést. Ez pedig a legnagyobb gondot a gyermekvállalás tekintetében jelenti. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezeknek a fiataloknak az életét úgy könnyítjük meg, hogy részükre lakáspályázatot írunk ki. Nyertes pályázat esetén az önkormányzattal jogviszonyt alakítanak ki, ezután beköltöznek egy üres bérlakásba. Kiemelendő, hogy az önkormányzat rendeletében meghatározott bérleti díjak havi szinten jóval alacsonyabbak a piaciaknál. Másik célközönségünk a fiatal pályakezdők csoportja. Az egyetemről kikerülő, vagy éppen a munkát vállaló ifjaknak nagy segítséget jelent, ha nem albérletben laknak, hanem kedvezőbb módon önkormányzati bérlakásban.

 A fiatal pályakezdők is csak akkor juthatnak otthonhoz, ha józsefvárosi lakosok?

 – Ebben az esetben kivételt teszünk. Józsefváros egyetemváros, 11 felsőoktatási intézmény működik itt, 13 karral. Több ezer fiatal naponta beérkezik a kerületbe egyetemi kötődésük miatt, és több ezren laknak Józsefvárosban, de közülük nem mindegyik helyi lakos. Célunk, hogy egyetemi éveik után is itt éljenek, s ha lehet, itt vállaljanak munkát. Ennél a pályázatnál egy olyan szempontot is figyelembe vettünk, hogy aki nem józsefvárosi, később azzá váljon. A józsefvárosiak a pályázat elbírálásánál előnyt élveznek, de azok is tudnak pályázni, akik nem kerületi lakosok.

 Térjünk rá a devizahitelesek megsegítésére.

 – 2011–2012 óta, amikor a devizahitelesek helyzete egyre kilátástalanabbá vált, a kormány fokozatosan segített a bajbajutottakon. Józsefvárosban is sok száz embert érintett ez a probléma, s akkor mi is elgondolkoztunk azon, hogyan tudjuk kimenti az adósságcsapdából az itt élőket, hogy ne maradjanak fedél nélkül. Hiszen azt hallottuk, hogy a finanszírozó bankok ki is lakoltathatják azokat, akik képtelenek a hitelt visszafizetni. Azok számára írtunk ki bérlakhatási pályázatot, akiknél a bank felmondta a szerződést, és akár végrehajtási eljárását indítottak ellenük. Ekkor az illető átköltözhetett egy önkormányzati bérlakásba, és egy évet kapott a bérlő és a bank arra, hogy közös értékesítés keretében az üresen hagyott lakást eladják, s így megszűnik a devizahitel. Ezek után a bérlakások díját már jóval könnyebben tudta fizetni a hajdan devizacsapdába esett adós. A pályázatot úgy dolgoztuk ki, hogy felkerestem a kerületben lévő valamennyi hitelintézetet, fölmértük, hogy a devizaprobléma hány embert érint Józsefvárosban. Majd az általunk kidolgozott pályázati anyagot véleményeztettük a hitelintézetekkel, s közöltük velük, hogy nemcsak az a célunk, hogy a kilakoltatással fenyegetettek bérleti jogviszonyt kössenek az önkormányzattal, hanem az adósságrendezés is. Ezért a bankok nagyon készségesek voltak, több szakmai javaslattal segítették a pályázatunkat. A konstrukció keretében eddig több mint 25 család szabadult meg a devizaadósságtól.

 Józsefvárosban élek, s ha végigsétálok a Práter vagy a Kőris utcán, akkor látok olyan házakat, melyek falait még ’56-os belövések csúfítják, ugyanakkor modern lakóparkokat és szépen felújított épületeket is. Hogyan lehet ezen az erősen eklektikus utcaképen változtatni?

 – Bizonyára a Corvin- és az Orczy-negyed házait hasonlította most össze. A Corvin-negyednél városrehabilitációs program zajlik a Futureal Delta Kft. és az önkormányzat közös együttműködésében, s lassan végéhez ér. Ez jó példája a lepusztult városrészek újjáépítésének. Polgármester úr programjában felvállalta az Orczy-negyed program elindítását. Ezt a városrész-megújítási programot az önkormányzat EU-s vagy kormányzati forrásból vagy mindkettőből, és pluszban önerőből tudná biztosítani. Hasonló projekt ment véghez a Magdolna-negyedben, ahol mára három uniós programból szépültek meg a közterek és a lakóépületek. Az Orczy-negyed megújítását 5-6 milliárd forintból el tudnánk kezdeni, ami által nagy változásokat idéznénk elő, de ez az összeg nem elég arra, hogy olyan városkép alakuljon ki, mint most a Corvin-negyedben. Az Orczy-negyed kapcsán kiemelendő, hogy a kormány oda telepítette a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, s a környéken 2011-től nagyon komoly beruházást végez. Ezek a beruházások azt is eredményezhetik, hogy a negyedben megjelennek a piaci szereplők, és ők is fejlesztenek.

 A ’80-as években a helybeliek nagy szerencsével, és akkor is csak ráfizetéssel tudták eladni ingatlanjaikat, főleg a Belső-Józsefvárosban élők. Azóta megváltozott ez a trend? Mert még mindig sokan úgy gondolnak Józsefvárosra, mint a bűnözés, a drogosok egyik fellegvárára.

 – Nem állítom, hogy teljesen megszűnt a bűnözés a kerületben, ezért a közbiztonság javítása továbbra is fontosabb feladat. A drogkérdésben is tettünk olyan lépéseket, melyeket megelégedéssel fogadtak a közbiztonsági szakértők. A közel 300 millió forintos térfigyelő-kamera program pedig az év elején fejeződött be. Az eredmények kézzelfoghatóak, és ma már a józsefvárosiak is sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat. Az említett ingatlanárak területén kerületünk elég jól áll. A válság idején sem csökkent az ingatlanok értéke, igaz, a kereslet visszaesett. Az elmúlt két évben az ingatlanpiacon áremelkedést észleltünk, és az önkormányzati tulajdonban lévő üres telkek iránt egyre inkább érdeklődnek a hazai és a külföldi befektetők, s közülük nem egy akár 80-100 lakásos társasházakat építene. Az ön által is említett Kőris utca, és az egész Orczy-negyed arculata a közeljövőben nagyban megváltozhat, mert nemcsak az önkormányzati, hanem a piaci oldalról is elindulhat a városrészfejlesztés.

Medveczky Attila