vissza a főoldalra

 

 

 2015.10.30. 

A közfoglalkozatás átmeneti jellegű

Kiemelt figyelmet fordítunk a munkaerő-piaci szempontból elmaradott térségek felzárkóztatására

A közfoglalkoztatás keretében munkát és jövedelmet, vagyis értékteremtő, társadalmilag hasznos elfoglaltságot kínáltak az embereknek. A 2016-ban rendelkezésre álló források milyen új foglalkoztatási formák bevezetését teszik lehetővé az önkormányzatok számára? Miként lehetnek hajléktalanokból közmunkások? Meddig tartható fenn a közmunka rendszere? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Kontrát Károly államtitkárt, aki közölte, hogy a jövő évi költségvetés 340 milliárd forintot biztosít közfoglalkoztatásra, ez 253 ezer ember foglalkoztatását teszi lehetővé az önkormányzatok számára.

 Ezek a számok mennyivel magasabbak a 2015-ös költségvetésben megfogalmazottaknál?

 – A 2015. évi költségvetési törvényben meghatározott, 270 milliárd forintos előirányzatnál a 2016. évi keret 70 milliárd forinttal magasabb. Idén megközelítőleg 210 000 fő átlagos létszám foglalkoztatása lehetséges a rendelkezésre álló forrásból, vagyis jövőre több mint 43 ezer fővel lehetséges növelni ezt a létszámot.

 Miként oszlik meg ez a forrás a települések között?

 – A közfoglalkoztatás alapvető célja, hogy a hátrányos helyzetű embereket minél nagyobb számban juttassa vissza a nyílt munkaerőpiacra, vagy amíg ez nem lehetséges addig a közfoglalkoztatás keretében biztosítson munkát és jövedelmet. Ennek érdekében elsősorban az ország gazdaságilag, infrastrukturálisan, vagy munkaerő-piaci szempontból elmaradott térségeiben szükséges támogatást biztosítani, ahol legnagyobb számban jelentkeznek a rászorulók. A Belügyminisztérium kiemelt figyelmet fordít ezen térségek felzárkóztatására. Az idei támogatások jelentős részét (idén 270 milliárd forintból közel 100 milliárd forintot) a járási startmunka mintaprogramok támogatására fordítjuk. Ebben a programtípusban kizárólag a hátrányos helyzetű járások települései kapnak támogatást.

A további, nem hátrányos települések a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében juthatnak forráshoz, a járási programoknál kisebb támogatási intenzitással (idén kb. 80 milliárd forintból).

 A 2016-ban rendelkezésre álló források milyen új foglalkoztatási formák bevezetését teszik lehetővé az önkormányzatok számára?

 – A Belügyminisztérium valamennyi, az év során felmerülő javaslatot megvizsgál. Amennyiben a közösség számára értéket teremtő, hosszú távon fenntartható, a jogszabályi feltételeknek megfelelő programról van szó, úgy a források figyelembevételével támogatás is megállapítható a részükre. Új irányként jelenik meg jövőre a jelentős szakértelmet igénylő termékek előállítása, önkormányzati bérlakások felújítása, állami vagy önkormányzati tulajdonú elhagyatott, romos házak lebontása, a bontott anyagok újbóli felhasználása, szociálisan rászorulók számára történő átadása, szociális közfürdők, közösségi terek, állatmenhelyek kialakítása, felújítása, karbantartása.

 Jövőre a nagyobb települések hajléktalanokat is alkalmazhatnak majd közmunkásnak. Honnan lehet tudni, hogy melyik hajléktalan alkalmas egyáltalán közmunka elvégzésére?

 – A Belügyminisztérium – a Ferencvárosban megvalósuló Az utcáról a munka világába című, hajléktalanok foglalkoztatására irányuló mintaprogram I. és II. ütemének tapasztalatai alapján – 2015-ben országos hajléktalan közfoglalkoztatási programot indított, amely 2016. február 29. napjáig a fővárost és 13 megyét érintően mindösszesen 23 közfoglalkoztató által 606 fő közfoglalkoztatásával, közel 1,1 milliárd Ft támogatási összeggel valósulhat meg. A hajléktalanok foglalkoztatására irányuló országos mintaprogram keretében a közfoglalkoztatók olyan értékteremtő tevékenységet végeznek, mint például a palántanevelés, dísznövények és konyhakerti növények termesztése, brikettálás, komposztálás, elhanyagolt temetők karbantartása, kerámiatermékek, rongyszőnyeg készítése. A közfoglalkoztatási mintaprogram megvalósításának célja kettős: a hajléktalanok számára hasznos, értékteremtő tevékenységet nyújtani, ezáltal élethelyzetükön javítani, valamint a program keretében már nem csak a foglalkoztatásukra összpontosítanak, hanem arra is, hogy a létrehozott értékek a köz számára is értékes termékekké váljanak. A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy 274 fő átlaglétszám közfoglalkoztatásával megvalósuló országos közfoglalkoztatási program indítását kezdeményezte, szintén hajléktalan személyek bevonásával, amelyet a Belügyminisztérium a 2015. szeptember 1. és 2016. február 29. közötti időszakban 190 853 510 Ft összeggel támogat. A Belügyminisztérium jövőre is tervezi az országos hajléktalan mintaprogramok folytatását, valamint a hajléktalan emberek decentralizált keretből történő közfoglalkoztatását. A programokban történő részvétel feltétele a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján meglévő orvosi alkalmasság. Csak azok a hajléktalan személyek vehetnek részt a programokban, akiknek fizikai, mentális és egészségügyi állapota ezt lehetővé teszi.

 Az ellenzéki médiumok szerint kevés a pénze az államnak, ezért kitalált egy olyan konstrukciót, amelyben nem kell kifizetnie a törvényben előírt minimálbért sem… Mi a válasza ezekre a vádakra?

 – A kormány stratégiai dokumentumaiban és napi munkájában egyaránt hangsúlyozza, hogy nem tartható fenn olyan rendszer, ahol a segélyezés egyenértékű a munkával kereshető bérrel. A segélyalapú társadalomtól a munka alapú társadalom felé kell haladni és mindenki számára, aki tud és képes, annak – szükség esetén kiemelt állami segítséggel és szerepvállalással − biztosítani kell a munka lehetőségét. Magyarország 2016. évi költségvetését elfogadta az Országgyűlés. A közfoglalkoztatási előirányzat ismeretében megkezdődhetett a 2016. évi közfoglalkoztatási programok tervezése. 2016-ban 340 milliárd forint pénzügyi forrás áll rendelkezésre a közfoglalkoztatási programok megvalósítására. Ez az összeg 70 milliárd forinttal magasabb, mint az idén rendelkezésre álló forrás. A költségvetési törvényben meghatározott előirányzat mértéke évről évre emelkedő értéket mutat. A 340 milliárd forintos forrás közel 253 000 fő foglalkoztatását teszi lehetővé.

 Igaz, hogy a közfoglalkoztatás bevezetése is hozzájárult a közbiztonság javulásához?

 – A közfoglalkoztatás közvetett módon hozzájárul a közbiztonság javulásához is. A közfoglalkoztatottak rendszeres, a passzív segélyezéshez képest magasabb jövedelmet kapnak, amelyből a létszükségleti kiadások stabilabban fedezhetők. A mezőgazdasági start programokban termelt terményekből a rászorultak részére szociális alapon biztosított felesleg szintén segíti a megélhetést. A települések polgármestereinek egyértelmű visszajelzése, hogy a közfoglalkoztatás eredményeképpen a helyi közbiztonság a korábbiakhoz képest jelentős mértékben javult.

 Mennyire megoldott a közmunka értékelése?

 A közfoglalkoztatás stratégiai céljait, fejlesztési tervének nyomon követését egy közfoglalkoztatási teljesítménymonitor-rendszer felállításával és működtetésével valósítjuk meg 2016. január 1-jétől. Olyan indikátorokat állítunk fel, amelyek alkalmasak a stratégia és a megújuló működési folyamatok megfelelő nyomon követésére. Az indikátorrendszer kialakításakor a közfoglalkoztatás stratégiai céljaiból indulunk ki. A célok megvalósítását biztosító legfontosabb munkafolyamatokhoz mérőpontokat, mutatókat rendelünk, melyek értékeit rendszeresen – havi és negyedéves gyakorisággal – elemezzük. Ezen folyamatokról rendszeres visszacsatolást kapnak a minisztérium, valamint a megyei és járási kormányhivatalok érintett vezetői is. Jelenleg az indikátorok méréséhez szükséges informatikai megvalósításon dolgozunk, az alkalmazás bevezetésének tervezett határideje 2016. január 1. A 2011. január 1-jétől létrehozott közfoglalkoztatás egyik deklarált célja az állás nélkül lévő, de dolgozni akaró emberek számára munkalehetőség biztosítása. Figyelemmel arra, hogy a programok egy része a helyi értékteremtést, a falu lakosságmegtartó képességének erősítését szolgálja, a támogatási rendszer biztosítja az e célok megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket is, így már a kezdetektől megjelent az igény a kitűzött célok megvalósulásának nyomon követésére. A megyei kormányhivatalok foglalkoztatási főosztályai, és a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai a közfoglalkoztatási programok végrehajtásában első fokú hatóságként vesznek részt: hatósági szerződést kötnek, figyelemmel kísérik a létszámbevonást, valamint a program megvalósulás pénzügyi folyamatait, beszámoltatják a közfoglalkoztatókat a kitűzött programcélok teljesüléséről. A fenti cél érdekében a Belügyminisztérium a közfoglalkoztatás központi irányító szerveként a programok megvalósításának helyszínén történő folyamatos monitorozására, valamint a végrehajtás szakmai segítésére megyei szintű koordinátori hálózatot hozott létre. Ennek feladata egyrészt az újonnan induló programok egységes értelmezésével kapcsolatos helyi szintű tájékoztatás, másfelől a programok előmenetelének, a költségfelhasználásnak és a kitűzött programcélok időarányos teljesülésének folyamatos nyomon követése. A rendelkezésre álló adatok felhasználásával a Belügyminisztérium országos adatfeldolgozást végez, ezek alapján programokat értékel. E tevékenységét a programok különböző fázisában más-más céllal végzi. A helyszíni monitorozás mellett a programok nagy száma miatt szükséges olyan informatikai rendszer létrehozása is, amely egyszerre biztosítja az adatok széles körét és a bürokrácia csökkentésének követelményét is. E cél érdekében kezdődött meg a közfoglalkoztatási programok kérelmei online történő benyújthatóságának fejlesztése. Ezzel párhuzamosan pedig a kérelem és hatósági szerződések adatain alapuló monitoring rendszer kidolgozása. Ezzel válik teljessé az a monitoring rendszer, amely magában foglalja mind a helyszíni, mind az adatrögzítésen alapuló programkövetést.

 Milyen fontos változások történtek a nyáron a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy az abban részt vevők minél hamarabb eljuthassanak az elsődleges munkaerőpiacra?

 – A közfoglalkoztatás rendszerének – a tervek szerint átmeneti jellegű – fenntartása mindaddig indokolt, amíg a piacgazdaság keretein belül nem sikerül elérni a teljes foglalkoztatottságot. A közfoglalkoztatás keretében a kormány segélyek helyett hasznos, értékteremtő munka által megszerzett, a segélyeknél jóval magasabb jövedelmet és társadalmi megbecsülést kínál az állástalan embereknek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a közvetlen eredményeken felül a közfoglalkoztatásnak köszönhetően javult az emberek munkamorálja, egészségi állapota, a közétkeztetés minősége, a közbiztonság, valamint csökkent az iskolai hiányzások száma is. Nőtt a képzettségi szint, és sokkal tetszetősebb képet mutatnak a települések utcaképei is. A piacgazdaság elsődleges és a közfoglalkoztatás másodlagos jellegét, így a közfoglalkoztatásban lévő személyek számára munkaviszony létesítésének lehetőségét a kormány számos jogszabály-módosítással biztosította. Ezek közül a legfontosabbak: a rövid időtartamú kereső tevékenység időtartama 90 napról 120 napra nőtt, amely időtartam alatt a közfoglalkoztatott fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe; a közfoglalkoztatott mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaviszony létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra, és az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint díjazás is megilleti; a közfoglalkoztatási törvény 2015. július 13-tól hatályos módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatottakat – amennyiben településükön erre lehetőség van – egyszerűsített foglalkoztatásba közvetítse az állami foglalkoztatási szerv; az állami foglalkoztatási szervhez bejelentett álláshelyekre a korábbitól eltérően közfoglalkoztatásban lévő személyek is közvetíthetők.

 Meddig tartható fenn a közmunka rendszere? Ha majd az államnak jobban megy, akár magasabb bért is fizethet a közfoglalkoztatottaknak?

 – A közfoglalkoztatás átmeneti jellegű. Amíg a nyílt munkaerőpiac nem képes az álláskeresők nagy tömegeit felszívni, addig a közfoglalkoztatás rendszere kínálhat megélhetést és munkát. Ha a gazdaság teljesítőképessége növekszik, és a piaci munkáltatók alkalmazni tudják a munka nélkül lévőket, akkor ezzel egyidejűleg fokozatosan csökkenthetővé válik a közfoglalkoztatásra fordított költségvetési forrás mértéke. A gazdaság erősödésével lehetőség nyílik a közfoglalkoztatás rendszerébe kevesebb forrást invesztálni, hiszen alacsonyabb lesz a közfoglalkoztatottak létszáma. Nem várható el – és hosszú távon nem is járható út –, hogy közfoglalkoztatási bér a minimálbérrel megegyezzen. Ez ugyanis az elsődleges munkaerő-piaci igényekkel ellenkező hatású lenne.

 

Medveczky Attila