|
 2015.10.30.
Legyen erősebb az országos marketing
A magyar pálinka még nem keresett exportcikk
Bekerült a
Zsindelyes Pálinka Zrt. a Földművelésügyi Minisztérium együttműködő
partnerei közé. Papp Józsefet, a cég tulajdonosát arról kérdeztük,
megéri-e nagy tételben pálinkát főzni, mekkora problémát
jelent, hogy a gyümölcsök sokkal korlátozottabb mennyiségben
állnak rendelkezésre, mint a gabonák, s mit szól ahhoz, hogy a
kormány legálissá tette a házi pálinkafőzést.
Mi az előnye, hogy a Zsindelyes Pálinkafőzde együttműködési
megállapodást kötött az agrártárcával?
– A megállapodás biztosítja számunkra azt a lehetőséget,
hogy a kereskedelmi pálinkafőzéssel, a pálinka előállításával,
forgalmazásával, az eredetvédelemmel, a marketinggel, a pályázatokkal,
az exporttal és a fejlesztésekkel kapcsolatban kinyilváníthatjuk
véleményünket. Az együttműködési partnerség hatalmas előnyt
jelent, hiszen közvetlenül elmondhatom a véleményem az előbb
felsorolt témákban a Minisztérium felé, és én is kérdezhetek
az iparágat érintő kérdésekben. Családi vállalkozásunk 31
éve állít elő pálinkát. Dr. Nagy István államtitkár úrral
még augusztusban találkoztunk Újfehértón, ahol felvetődött
az együttműködés lehetősége. A szükséges adatokat elküldtük
a minisztérium részére, s pozitív választ kaptunk, ami nagy
megtiszteltetés számunkra. Időközben Dr. Fazekas Sándor
miniszter úr felkért a Pálinka Nemzeti Tanács tagjává, ami
munkám elismerését jelenti. A Tanács szakmai véleményt ad és
javaslatokat tesz a kormány részére a pálinkát érintő kérdésekben,
2016-tól pedig már köztestületként működik, tehát döntéshozói
jogkörrel rendelkezik.
Egyáltalán kifizetendő nagy tételben pálinkát
főzni?
– Sógorom 1984-ben hozta létre a bérfőzdét, melyet
folyamatosan bővítettünk, és 2009-ben közel félmilliárd
forintból fejlesztettünk. Az előzetes számvetés elkészítésekor
az adatok azt mutatták, hogy a kereskedelmi pálinkafőzés jövedelmező
tevékenység, sikertörténet lehet. A sikertörténet
bebizonyosodott, viszont a nyereségességi mutatók nem a
tervezettek szerint alakultak. Ennek egyik oka, hogy a magánfőzést
másként értelmezték, mint ahogyan az a törvényhozó szándékában
állt. Az otthoni főzést kizárólag saját részre engedélyezték.
Viszont sokan a törvényben meghatározottnál több pálinkát főztek
ki, és azt kereskedelmi forgalomba hozták. Következményként a
minőségi pálinka nehéz munkával kivívott renoméja sajnos
nagyban sérült, s ez a kereskedelmi pálinkafőzdéket nehéz
helyzetbe hozta. 2010-ben 1 560 000 hektoliterfok volt a legális
értékesítés, s ez 2014-re 700 000-re csökkent. Öt évvel
ezelőtt 42, 2014 végére 134 piaci szereplőről tudtunk. A pálinka
reneszánsza folytatódik – a magyar emberek szívesen fogyasztják
nemzeti italunkat, magukénak érzik a sorsát, büszkék rá,
hogy a pálinka igazi hungarikum. Viszont az otthoni pálinkafőzésre
vonatkozó előírásokat kijátszva jogtalanul kerül
kereskedelmi forgalomba az otthon főzött gyümölcspálinka, ami
miatt a kereskedelmi pálinkafőzdék sajnos létszámcsökkentésre
kényszerülnek. Nálunk 50 dolgozó megélhetése került veszélybe.
A napokban viszont pozitív fordulatot vett az ügy: a
Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős
államtitkára bejelentette, hogy megmarad az otthoni pálinkafőzés
lehetősége, de uniós elvárás a „párlat adójegy” bevezetése,
ami egy liter 42 fokos pálinka után 700 forint. Ez már előrelépés,
s bízom benne, hogy néhány éven belül már nyereségről
tudok beszámolni. Kérdésére visszatérve: tudom, hogy nincs időutazás,
viszont ha egy nagyobb összeg állna rendelkezésemre, talán óvatosabban
kezdtem volna bele a kereskedelmi pálinkafőzésbe és a fejlesztésekbe.
Szomorúan hallom. A magánfőzés szigorításán kívül
mivel lehetne segíteni a pálinkafőzdéken?
– El kell érni, hogy a hazai piacon kereskedelmi
forgalomból minél többen vásároljanak minőségi magyar pálinkát.
Az exportmennyiséget is növelni kell. Ez a legnehezebb. Cégünk
2010 végéig nagyon sok külföldi kiállításon mutatta be termékeit,
és szomorúan állapítottam meg, hogy a legjobb magyar pálinka
is csak idehaza világhírű. Míg a vodkánál egy hektoliterfok
ára körülbelül 1300 forint, addig a barackpálinkánál ez az
összeg idén 5500 forint. Gabona szinte bármilyen mennyiségben
beszerezhető, ha megnövekedne a kereslet a vodka iránt. A pálinkák
esetében más a helyzet, mert az időjárás befolyásolja a gyümölcs
minőségét és mennyiségét. Az én meglátásom szerint komoly
állami marketingtámogatás nélkül nemzeti italunk, a pálinka
nem válhat keresett exportcikké. Az első lépés, hogy az összes
magyar nagykövetségen, külkereskedelmi kirendeltségen, az állam
külföldi intézményeiben magyar pálinkát szolgáljanak föl a
fogadásokon, díszvacsorákon.
Nemrég dr. Pana Petra helyettes államtitkár azt
nyilatkozta lapunknak, hogy az olaszok érdeklődnek a magyar pálinka
iránt. Ön is ezt tapasztalja?
– Semmi okom megkérdőjelezni ezt a kijelentést. Vállalkozásunkat
egyelőre még nem keresték föl az olaszok. 2011-ben nagyobb
mennyiségű körtepálinkát adtunk el a szlovák, a cseh és a német
piacon. Rá egy évre pedig palackozott barackpálinkát vittünk
ki Németországba. Azóta komolyabb exportsikerről nem tudok
beszámolni, viszont érdeklődők folyamatosan vannak.
Termékeikkel több díjat is nyertek. Az elismerések után
többen fogyasztották idehaza a Zsindelyes pálinkákat?
– A legtöbb díjra pályáztunk, s azok elnyerése tevékenységünk
szakmai elismerését bizonyítja. Kiugró értékesítési eredményeket
egyértelműen az Újfehértói Fürtös Ágyas Meggypálinka
elismerései hoztak számunkra, viszont a többi termékdíj és
eredményeink mindenképpen hozzájárultak a márka ismertségéhez
és elismertségéhez. Így ma már a több mint 100 jelen lévő
kereskedelmi pálinkamárka közül az élbolyban lehetünk. Két-három
éve nem vettünk részt nagy szakmai versenyeken, jövőre
viszont be szeretném nevezni termékeinket a jelentős magyar,
európai és tengerentúli párlat- és italversenyekre.
Milyen irányban fejlődhet tovább a vállalkozása?
– Élni szeretnénk a kis- és középvállalkozások számára
meghirdetett pályázati lehetőségekkel. Fejleszteni szeretnénk,
amihez megkaptuk már a jogerős építési engedélyeket. Áttekinthetőbb,
informatikai alapra kívánom helyezni gyártási rendszerünket.
Technológiai fejlesztésünkre 400 millió forintos tervet készítettünk
el. 2008-ban felépült kóstolóházunk, és megérett az idő a
további turisztikai fejlesztésekre – ezzel kapcsolatban ki
szeretnénk használni Nyíregyháza, Nyírbátor és Máriapócs
közelségét mint turisztikai vonzerőt.
Korábban pályakezdő
mérnökökkel újítottuk meg vállalkozásunkat, de családi vállalkozás
révén most már a második generáció is munkába állt, így már
gyerekeinkkel együtt szeretnénk a fejlődés útjára lépni.
Medveczky Attila
|
