vissza a főoldalra

 2015.09.04. 

Ifjúkori kalandból értékteremtő tevékenység

Harminc éves a Történelmi Lovas Egyesület

Fülöp Tibor Zoltán alapítót és az egyesület jelenlegi elnökét Bartos Dezsőt arról faggatjuk, hogy az Almássy téri szabadidőközpontban 1985. szeptember 6-án hivatalosan is létrejött TLE-hez hogyan viszonyult a kommunista államhatalom?

 – Bennünket a tűrt kategóriába soroltak be – eleveníti fel a múltat Fülöp Tibor Zoltán. A ’80-as évek végén részt vettem egy baráti összejövetelen, ahol egy hölgy biztos forrásra hivatkozva állította, hogy a nagy reményekkel szervezett nyugat-európai lovas túránk engedélyezési kérelmét maga Aczél György söpörte le az asztalról. Így nem csoda, hogy mi teljes szívünkből üdvözöltük a rendszerváltást, és nemcsak kommunistaellenességünk miatt, hanem azért is, mert abban is bíztunk, hogy a változások után jelentősen kitágulnak az egyesület lehetőségei is. Szerencsések vagyunk, elmondhatjuk magunkról, hogy kitapostunk egy olyan utat, amelyet előttünk nem járt be még senki, és amely – a személtető példánál maradva – mára szerencsére sokak által használt sztrádává szélesedett. Napjainkra egész Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénye lett, amely több tízezer ember szeme előtt zajlik, és amelyről nagy örömünkre a Magyar Fórum is rendszeresen beszámol. Az egyesület ma már nem játszik vezérszerepet a katonai hagyományőrző mozgalomban, hiszen számos kisebb-nagyobb új szerveződés van, amelyek közül sokan előttünk járnak aktivitásban, lehetőségekben. Ez azonban nem gond, sőt így a jó, hiszen rendkívül fontos, hogy megmaradjon, illetve ha lehet, még tovább szélesedjen a hagyományok megőrzését fontosnak tartók száma. Sikernek pedig nem csak az tekinthető, ha egy szervezet az élvonalban időtlen időkig zászlóként lobog, hanem az is, ha különböző korszakokat túlélve, ezekben más-más szerepet vállalva, de stabil támaszt jelent egy nagyobb nemzetépítő közösség számára.

 Házon belül 2010-ben történt meg a staféta átadása, azóta tölti be a Történelmi Lovas Egyesület elnöki tisztét Bartos Dezső. Az egyesület további terveiről és a születésnapi ünnepség részleteiről a következőket mondja:

 – 2011-től induló „Élő történelem óráink” célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a magyar huszárok történelmi szerepére, ily módon népszerűsítve magát a huszárság intézményét. Szépséges lovainkkal óvodákban, iskolákban, rendszeresen bemutathatjuk az egykoron hadra kelt kiváló, magyar eredetű könnyűlovas csapatnemet, és változatos előadásokkal adhatjuk át azt az életérzést, amely ehhez hozzátartozik. Ezen túlmenően lovas túrákat szervezünk a környékbeli lovasok számára. A hagyományőrzés népszerűsítése mellett igyekszünk megismertetni a családi istállókat és lovardákat a közelben élő lakossággal. Így nem csupán nagyobb lehetősége nyílik a lovagolni szándékozóknak, hanem toborzóink is eredményesebbek, hiszen a kedvtelésből lovaglók növekvő létszáma miatt, úgymond, nagyobb a „merítési” lehetőség. Egyesületünkön belül működik egy népzenei együttes, sőt néptáncosaink is vannak, akik táncházakat szerveznek, továbbá magyar néptáncot oktatnak országhatáron belül és azon kívül. Évente egyszer megrendezzük a meglehetősen nagyszámú lovas érdeklődését kiváltó „Jakab testvérek emléktúrát” az egyesület életében meghatározó szerepet játszó, ám sajnos már elhunyt Jakab-testvérhármasra emlékezve. Mindezek mellett minden évben kiemelt szerepet vállalunk a Tavaszi Emlékhadjárat és a tengődi Zsebeházi Napok megvalósításában is. Együttműködünk más szervezetekkel, részt veszünk állami-, önkormányzati-, de más csapatok által szervezett programokon is, építve ezzel a közösségi kapcsolatokat, s ha tetszik: pillérként állva a XXI. századi hagyományőrzők egyre terebélyesedő világában.

 Jeles évfordulóhoz érkeztek a harmincadik születésnappal, amelyet, úgy tudom, méltó módon meg is ünnepelnek. Lehet már tudni a részleteket az ünnepséggel kapcsolatban?

 – Igen. November 7-én a pomázi Magyar Várban tervezzük a nagy találkozót, ahol ott lesznek a régi tagok mellett az újak is, azok, akik az egyesület alakulásakor még meg sem születtek, de nélkülük ma már nem működhetne ez a nagyszerű szerveződés. A régi emlékek felidézése és a diavetítés mellett, bemutatjuk az egyesület munkáját megjelenítő filmeket.

Huszárkonyhaversenyt is rendezünk, hiszen a közös tevékenység, a közös foglalatosság tud igazán jó hangulatot teremteni, na és természetesen az ezt követő dalárda, amely a maiak előtt sem ismeretlen, régi dalainkat hivatott felidézni, az ilyenkor spontán kialakuló táncház kíséretében