|
 2015.09.04.
Harc az Európán
kívüli piacokért
Józan fejjel a magyar borról
Az elkövetkező
időszak 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési programjából
jelentős összegeket szán a kormány a borászatok technológiai
fejlesztésére. A támogatáson keresztül megvalósuló vidéki
munkahelyekről, a borágazatban dúló versenyről, és az újszerű
bormarketingről beszélgetünk Kis Miklós Zsolt államtitkárral.
Mi történt a magyar borászatban?
– Olyan jelentős mértékű támogatással, mint amilyet
az ágazat most kapott, a rendszerváltás óta nem számolhatott.
A szőlő- és borágazat komoly technológiai fejlesztésen ment
keresztül. Emellett a borászat mint szakma is folyamatosan fejlődik.
A 2014–2018 közötti támogatási időszakban 145,5 millió euró
(43,7 milliárd forint) felhasználására jogosult az Európai
Mezőgazdasági Garanciaalapból, amely évente 29 millió eurós
(8,7 milliárd forintos) forrást jelent. A Földművelésügyi
Minisztérium az új szőlőültetvények telepítését stratégiai
fontosságúnak tartja, így jelenleg a támogatások meghatározó
részét, évente mintegy 19 millió eurót (5,7 milliárd
forintot), a szőlőültetvények szerkezetátalakítására kívánja
fordítani. Emellett 2015-ben a borászati beruházásokra mintegy
8 millió euró (2,4 milliárd forint), a harmadik országokba történő
promócióra 1 millió euró (300 millió forint), míg a melléktermék
lepárlásra 800 ezer euró (240 millió forint) kerülhet kifizetésre.
Milyenek voltak a számok az előző ciklusban?
– A 2007–2013-as időszakban a támogatások legnagyobb
része (87%-a) a termelés szerkezetmegújítására és átalakítására
koncentrálódott. A forrás többi része (9%) a beruházások támogatását,
(3%) a lepárlást, valamint (1%) a borok alkoholtartalom-növelését
szolgálta. A borászokat ezenkívül több egyéb támogatás is
segítette a 2007–2013-as időszakban. Az uniós források a földalapú
kifizetésekkel, az ültetvényátalakítások támogatásával, a
gépbeszerzésekkel, illetve a pincerekonstrukció támogatásával
erőteljesen segítették az ágazat fejlődését. A Nemzeti Boríték
program – 5 éves időtartamra – határozta meg a támogatási
lehetőségeket. Ez 2009-ben 16,8 millió euró volt, amely
fokozatosan növekedett 29 millió euróra.
Hol és milyen mennyiségben tudjuk a magyar bort eladni?
– Magyarország borexportja az elmúlt években 625 és
860 ezer hektoliter között alakult. Legjelentősebb célpiacaink
Németország, az Egyesült Királyság, Csehország és Szlovákia.
Fontos partner Lengyelország és Kína is. A magyarországi
borbehozatal 2014-ben jelentősen visszaesett a Nébihhel közös
fokozott intézkedések és ellenőrzések hatására.
Az új EU-s ciklusban mi várható a források tekintetében?
– A 2007–2013-as időszakban a borászati ágazat a többi
élelmiszeripari vállalkozással „versengett” az elnyerhető
támogatásért. Ezzel szemben 2014–2020 között a Vidékfejlesztési
Programban a borászat versenyképességének javítása önálló
intézkedés. Ez azt jelenti, hogy az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak
közvetlen pályázati forrás áll rendelkezésükre, amiből
finanszírozhatják fejlesztési elképzeléseiket. A borászati
ágazatban felhasználható forrás a Vidékfejlesztési Program
szerint mintegy 20 milliárd forint. Az előző EU-s ciklushoz képest
több mint háromszorosára növekedik a vállalkozások által
megpályázható keret.
Miért kell pályázniuk ezekre a pénzekre a borászoknak?
– A Vidékfejlesztési Program (VP) forrásaihoz a borászatok
is pályázaton keresztül juthatnak hozzá. A benyújtott pályázatok
elsősorban az üzleti terv alapján lesznek rangsorolva, de
emellett természetesen az egyéb, a pályázati kiírásban részletezett
feltételeknek is meg kell felelniük a pályázóknak.
A verseny a borágazaton belül, vagy azon kívül folyik
a forrásokért?
– A Vidékfejlesztési Program az élelmiszeripari beruházásokra
200 milliárd forint forrást biztosít, ebből 20 milliárd
forint elkülönített forrásösszeg a borágazat fejlődését
szolgálja. Mivel a VP-ben önálló jogcímként szerepel a borászat
versenyképességének javítása, ennek értelmében ez azt is
jelenti, hogy az ágazatnak nem kell versenyre kelnie más élelmiszeripari
ágazatokkal. Külön ki kell emelni, hogy a Vidékfejlesztési
Program az élelmiszeripari vállalkozások közül kizárólag a
jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro- és
kisvállalkozásoknak nyújt pályázati forrást.
Túl sok az olcsó külföldi bor az élelmiszerboltok
polcain. Ezekkel az árakkal a magyar nedűk többsége hogy tud
versenyezni? Nem az a cél, hogy minél több hazai bort
fogyasszunk?
– Célunk, hogy növeljük a magyar bor értékét és imázsát.
A Földművelésügyi Minisztérium 2013-ban elindította a
Nemzeti Borkiválóság Programot, amelynek alapvető célkitűzései
között szerepel a magyar borok értékesítési lehetőségeinek
javítása, a pincészetek és azok kiválóságaink minél szélesebb
körű megismertetése. A „Nemzeti Borválogatott” évről évre
bemutatkozhat számos külföldi és hazai rendezvényen is. Az
elmúlt évek eredménye, hogy több mint 60 rendezvényen,
szakmai kiállításon, diplomáciai rendezvényen szerepeltek a
fehér, rozé, vörös, pezsgő- és aszúkiválóságaink pl.: a
Hungarikum Gálán, a hazánkba akkreditált diplomaták újévi
fogadásán vagy Közép-Európa legnagyobb boros szakmai rendezvényén,
a VINCE Budapesten. Az Országkóstolók eredményeit tartalmazó
Borkiválóságok Könyve sorozatból jelenleg már a 7. kötet
jelent meg. Minden kormányzati döntéshozóhoz, borral foglalkozó
szakértőhöz, a kilenc stratégiai partner közreműködésének
(pl. Bortársaság, Zwack, In Vino Veritas stb.) köszönhetően
pedig a fogyasztók széles köréhez is eljuttattuk az ingyenes
kiadványt. A belföldi fogyasztást ösztönző és a kommunikációs
kampányok keretein belül lehetőség van a magyar borok promóciójára.
A hazai rendezvények közül az idei legnagyobb az Országos Mezőgazdasági
és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár, amelyet 2015.
szeptember 23-tól 27-ig rendeznek meg. Minden kormányzati döntéshozóhoz,
borral foglalkozó szakértőhöz, a kilenc stratégiai partner közreműködésének
köszönhetően pedig a fogyasztók széles köréhez is
eljuttattuk az ingyenes kiadványt.
Honnan van pénze a termelőnek az EU-n kívüli megjelenésre?
– Az első pályázat 2013-ban indult meg. Reméljük,
hogy az 50%-os támogatási szint komoly segítséget jelent az
Európai Unión kívül forgalmazni kívánt borok piaci bevezetéséhez,
jobb piaci lehetőségek eléréséhez, vagy az eladási ár növeléséhez.
Bortermelésünk szempontjából fontos, hogy Európán kívüli
piacokra is bejussunk, és megszerettessük a magyar bort. A támogatás
lehetőséget ad mind a földrajzi, tehát származási hely, mind
a borszőlő fajtájának megismertetésére. Az első pályázati
lehetőség keretében 7 nyertes pályázó 11 borvidék termelőinek
promócióját valósítja meg. A többéves programoknak a
2015–2016-os borpiaci év végéig, 2016. július 31-ig kell
befejeződniük. A programok célországai az Amerikai Egyesült
Államok, Japán, Kanada, a Kínai Népköztársaság és az
Oroszországi Föderáció voltak az első körben, ez bővült ki
most újabb országokkal. A minisztérium a pályázati időszak
ismételt meghirdetéséről a támogatás iránti újabb érdeklődés
miatt döntött. Az igénylés legfontosabb feltételei közé
tartoznak, hogy támogatható promóciós programjavaslatot a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsán kívül csakis olyan hegyközségi
szervezet, egyesület vagy gazdasági társaság nyújthat be,
amelynek tagjai között a szőlő-bor ágazatban dolgozó árutermelő
szőlész vagy borász van. A második körben, a 2015 első félévében
meghirdetett pályázat keretében a 12 nyertes pályázó részére
összesen több mint 2 millió euró áll rendelkezésre a magyar
borok népszerűsítésére 2015-2017 között. A célországok között
kiemelkedik az USA és Kína de Kanadában, Kazahsztánban,
Oroszországban és Svájcban is valósulnak meg promóciós
programok uniós támogatás mellett.
Mi ennek a nagyszabású támogatásnak a legfőbb célja?
– Kiemelt cél, hogy a munkaerő-igényes ágazatok (állattenyésztés,
kertészet, élelmiszer-ipari feldolgozás) támogatása mellett
megerősödjenek a mikro-, kis- és közepes gazdaságok, javuljon
a vidék megtartó képessége. A Vidékfejlesztési Program
ezenfelül annak lehetőségét is biztosítja, hogy a mezőgazdasági
vállalkozások olyan egyéb, tevékenységgel is foglalkozzanak,
amellyel az időjárás által okozott károkból eredő bevételkiesést
kompenzálni tudják, tevékenységüket diverzifikálják.
Lesznek változások
a források keretét illetően?
– Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap 29 millió eurós
(8,7 milliárd forintos) éves támogatási forráskerete nem változik,
ugyanakkor a borászati beruházások támogatási kerete átkerül
az új Vidékfejlesztési Program támogatható intézkedései közé.
Így az Európai Mezőgazdasági Garancialapból a korábbi éveknél
is több forrás juthat a szőlőültetvények szerkezetátalakítására,
valamint a bortermékek promóciójára.
Kiknek szól
a Vidékfejlesztési, és kiknek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs
Operatív Program?
–A Vidékfejlesztési Program az élelmiszeripari vállalkozások
közül kizárólag mikro- és kisvállalkozásoknak nyújt pályázati
forrást. Azokat az élelmiszeripari vállalkozásokat, amelyek
nem esnek ebbe a kategóriába, mintegy 100 milliárd forintnyi
keretösszeggel a GINOP finanszírozza. Ebből következően a nem
mikro- és kisvállalkozás méretű mezőgazdasági vállalkozások
élelmiszer-feldolgozási tevékenységéhez – amelybe beleértendő
a borászat is – a GINOP forrásaiból lehet majd támogatást
igénybe venni.
Medveczky Attila
|
