|
 2015.09.04.
A munkaképességet
alapvetően meghatározza a testi és lelki egészség
Segítjük a versenyképes kis- és középvállalkozások
letelepedését
A Nógrád megyei
lakosok munkaképességének javításáért indítottak programot
a térségben; ennek részeként decemberig 12 500 embert vonnak
be szűrővizsgálatokba, illetve egészségfejlesztési
programokba. Sándor Ildikó ügyvezető igazgatót arról
faggattuk, hogy a lakosság korösszetétele és a munkanélküliség,
elszegényedés összefüggésben áll-e a polgárok egészségi
és lelki állapotának romlásával, s miként lehet elérni,
hogy a fiatalok ne költözzenek el Nógrád megyéből.
A Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. főleg
területfejlesztéssel és az üzleti élet szabályozásával
foglalkozik. Miként kapcsolódik mindehhez az egészségügy?
– A társadalom fejlesztése szoros kapcsolatban áll a
területfejlesztéssel. Fejleszthetünk „csak” iparterületeket,
ipari parkokat, vagy közszolgáltatásokat, ha nem figyelünk oda
azokra, akik a gazdaságot, vagy a közszolgáltatásokat működtetik,
akkor nem beszélhetünk kellően komplex fejlesztésről. Amikor
a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklussal kapcsolatban elkészült
a megye területfejlesztési koncepciója, illetve a területfejlesztési
program, föltártuk azt, hogy sajnos a megye társadalma olyan állapotban
van, amely már sok esetben a gazdaság fejlődésének korlátját
jelentheti. Nálunk nagyon rosszak az egészségügyi mutatók. A
magas munkanélküliségből adódóan a lakosok lelki problémái
okozzák sok esetben a fizikai betegségeket. A program ezért
egyaránt koncentrál a fizikai és a lelki állapot felmérésére.
Az egészségügyi szűrésekbe a kórházakat vontuk be, míg a
konzorciumban a civil partnerek feladata, hogy felhívják a
figyelmet az egészséges életmódra, a család szerepére,
illetve mentorálják a hátrányos helyzetben élőket, és megerősítsék
alkalmazkodó képességüket. Emellett közösségfejlesztést is
végeznek a civil szervezetek ebben a projektben.
Ezeken a szűrőprogramokon kötelező a részvétel?
– Nem kötelező. Része a projektnek az az átfogó,
megyei szintű egészségkommunikációs kampány, amelynek keretében
megpróbáljuk a lakosokat rávenni arra, hogy vegyenek részt a
szűréseken, s megállapodásokat kötünk a munkaadókkal is.
Tehát egy-egy nagyobb vállalathoz a kórházak helybe viszik a
szervezett szűréseket, vagy a munkavállalók szűrését
megszervezik a vállalatoknál.
Mire szolgál az integrált egészségügyi adatbázis létrehozása?
– Főleg a munkaképes lakosság egészségügyi állapotát
szeretnénk felmérni, s ez alapján elkészíteni a
2014–2020-as fejlesztési időszakban egy új társadalomfejlesztési
programot. Ez a projekt nagyon rövid lefutású, mivel a
2007–2013-as időszak maradék forrásaira írták ki azt a pályázatot,
mely által egy héttagú konzorcium közel 537 millió forint támogatást
nyert. Tehát még komolyabb javulásokat a lakosok egészségi állapotában
nem tudunk elérni. Ez az adatbázis segít minket az állapotfelmérés
véghezvitelében, s abban, hogy megvizsgáljuk, melyek azok a módszerek,
amelyeket 2020-ig hatékonyan tudnánk alkalmazni a munkaképes
lakosság egészségügyi fejlesztése érdekében.
A kampánnyal elérhető, hogy több munkaképes lakos éljen
a megyében?
– Egyelőre a prevenciót próbáljuk meg népszerűsíteni.
Részben azt, hogy menjenek el szűrésekre, másrészt nagyon sok
rendezvényen részt veszünk a partnereinkkel együtt, ahol felhívjuk
a figyelmet az egészséges életmódra, a mozgás fontosságára.
Említette, hogy magas a munkanélküliség a megyében.
Emiatt több fiatal elköltözött Nógrádból?
– Nálunk sajnos fokozottan jellemző, hogy a fiatalok –
főleg a képzett fiatalok – elhagyják a megyét. Ennek a hatása
a munkaerőpiacon is érezhető. Annak ellenére, hogy magas a
munkanélküliségi ráta, ha most bejönne egy több ezer főt
foglalkoztatni kívánó befektető ebbe a társégbe, nem biztos,
hogy rövid idő alatt sikerülne munkaerőt toboroznia, éppen a
társadalom elégtelen mentális és fizikai állapota miatt. Akik
régóta munkanélküliek, és már nem is bíznak abban, hogy
munkát találjanak, mentálisan kerültek olyan állapotba, hogy
nagyon nehezen lehet csak aktív munkavállalóvá segíteni őket.
Mégis, miként lehet elérni, hogy Nógrád megye
ledolgozza versenyhátrányát?
– Ki kell használnunk azt a földrajzi adottságunkat,
hogy nagyon közel fekszik a megye Budapesthez és a Közép-magyarországi
régióhoz, ahová alig jutnak uniós fejlesztési pénzek,
ugyanakkor Nógrád megye kétharmada szabad vállalkozási zóna.
A pályázati rendszerből már most kivehető, hogy előnyben létesítik
ezeket a szabad vállalkozási területeket a már eddigi kedvezményeken
túl. Így egyre többen érdeklődnek Nógrád megye iránt.
Alapvető célunk, hogy versenyképes kis- és középvállalkozások
telepedjenek le a megyében, olyanok, melyek a telephelyüket is
itt fejlesztik. Ugyanis a domborzati viszonyok sem teszik lehetővé,
hogy gigaberuházások érkezzenek. A kkv-szektor igényeinek
megfelelő munkaerőt kell ezért kiképezni. Elég sokan ingáznak
Nógrádból a Közép-magyarországi régió településeibe
dolgozni, amiből az következik, hogy megvan az a potenciális réteg,
amely szívesen vállalna a megyében munkát megfelelő
munkahelyteremtés esetén.
Mindehhez rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra?
– Éppen ezen dolgozunk. A megye a Terület- és Településfejlesztési
Operatív Programon belül jelentős forrásokat tud gazdaságfejlesztésre
fordítani. Megyei keretünk 41 milliárd forint, melynek
legnagyobb hányadát gazdaságfejlesztésre szánjuk. Sok település
megfogalmazta iparterület-fejlesztési igényét, tudván, hogy a
vállalkozások keresik a megye főleg déli és nyugati térségeit.
Ehhez igazodva fejlesztünk olyan iparterületeket, melyek képesek
fogadni a kis- és középvállalkozásokat.
Medveczky Attila
|
