vissza a főoldalra

 

 

 2015.09.04. 

A magyar ipartörténet meghatározó vállalata

A teljes egészében magyar tulajdonú cég valamennyi technológiáját maga fejlesztette ki

A padlógyártó Graboplast Zrt. a következő két évben 8,7 milliárd forint értékű beruházást hajt végre exporttevékenységének bővítésére, amihez egyedi kormánydöntés alapján 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap. Hogyan függ össze a déli nyitás politikája a Graboplast tevékenységével? Nem akarták felvásárolni külföldi befektetők a cégüket? Aki válaszol: Jancsó Péter elnök-vezérigazgató.

 110 éves születésnapját ünnepli a Graboplast. Miként sikerült több diktatúra, rendszerváltás és gazdasági válság után is talpon maradnia a cégnek?

 – A névadó Csehországban élő Grab család a Prága melletti textilgyárát 110 évvel ezelőtt úgy akarta bővíteni, hogy az ott gyártott textileket viaszosvászonná fejlessze tovább Magyarországon, s ezáltal részt tudjon venni a boszniai okkupáció utáni vasútépítésben. Ekkor indult el Győrben a Grab család cége. Az első világháború után a cég Grab Rt. néven folytatta tevékenységét. A gazdasági válság után a cég tönkrement, mert hirtelen túl sok árut adtak el, és nem kapták meg időben azok ellenértékét, ezért a bankok felszámolási eljárást indítottak el. Ezután hét győri textil-nagykereskedő vette meg a céget, akik ezt a második zsidótörvényig működtették, amikor is egy magyar bank kezébe került a vállalat. 1948-ban a gyárat államosították. Amikor az ’50-es években a PVC megjelent, az akkori vezetés úgy döntött, hogy ilyen termékeket gyártanak, amivel nagyon sikeresek lettek a piacon. Ez a siker a ’80-as évek elejéig tartott, amikor jött egy válságos időszak, és a rendszerváltás, mikor a cégnek jelentős pénzügyi nehézségei adódtak. S éppen abban az időben vettem át a cég vezetését. Mivel gazdag állami vállalatról volt szó, így sok vagyontárgyát el lehetett adni, így talpra lehetett állítani a céget. Idővel teljes mértékben magyar magántulajdonba került a cég. S hogy mégis miként tudott ez a cég talpon maradni? Mert olyan vezetői voltak, akik a nehéz helyzetben is rátaláltak a kivezető útra, ami által a cég mindig képes volt újból építkezni és eredményessé válni, ha kellett, akár profilváltással. Mi is így tettünk, hiszen korábban műbőrgyárként működtünk. A rendszerváltás után úgy gondoltuk: a műbőr távol-keleti termékké válik – ez a jóslatunk beigazolódott –, ezért a padlógyártásra tértünk rá. Immár több mint 10 éve a padlógyártás a profilunk. A padló pedig egy speciális műbőrtermék. Ezen a területen kívánunk fejleszteni. Amivel ma Magyarországon talpon lehet maradni, az a fókuszálás. Az, hogy egy bizonyos termék gyártására áll rá egy vállalat. Mi olyan speciális padlókat gyártunk, melyek különleges tulajdonságaik miatt jók a buszokban, megfelel a modern színháztechnika, a sportlétesítmények, vagy a kórházak követelményeinek.

 Nem környékezték még meg önöket külföldi befektetők, hogy megszűnjön a 100%-os magyar tulajdon?

 – A rendszerváltás után, mikor a magyar cégek meggyengültek, s a külföldi tőkések fel akarták azokat vásárolni, akkor már a pénzügyileg rendbe tett Graboplast túl értékes volt ahhoz, hogy vezetősége érdemleges ajánlatról tárgyaljon. Az ezredforduló környékén kialakult orosz válság idején megkeresett bennünket egy nagy francia cég, akinek képviselőivel még a komoly tárgyalásokig sem jutottunk el. Úgy gondoltuk, hogy ahhoz, hogy versenyképességünket megőrizzük a világpiacon extenzíven is növekednünk kell – tehát vagy minket vesznek meg, vagy mi veszünk meg vállalatokat. Ezért 2008-ig, a gazdasági válságig egyre több céget vásároltunk meg. A fókuszálás és a növekedés korparancs, és egyben a megmaradásunk záloga.

 Jelenleg mennyi telephelyük van?

 – Három telephelyen működünk, s viszonylag tiszta profilokkal. Győrben – ahol a cég központja található – padlókülönlegességeket gyártunk sportlétesítmények, járművek, egészségügyi intézmények, színpadok, irodák számára. A tatabányai gyárunkban főleg lakossági termékeket, illetőleg egyszerűbb irodák, vagy iskolák padlózatát állítjuk elő. Kecskeméti telephelyünkön pedig sportparkettákat, és háromsávos fa parkettákat gyártunk. Mindhárom gyárunk modern, és új technológiákkal dolgozik. Most épül negyedik gyárunk Tatabányán, melynél jelen pillanatban már a próbagyártások zajlanak.

 Ehhez a beruházáshoz kaptak 3 milliárd forint vissza nem térítendő kormányzati támogatást?

 – Ezt a beruházást azért hajtottuk végre, mert a PVC padlópiacon olyan „forradalom” zajlik, mely arról szól, hogy megjelentek új termékek, melyek közül a legjelentősebb a luxury vinyl tiles, az LVT. Ez egy olyan termék, amelynek gyártása során nagyon sok hulladékot, másodlagos nyersanyagot is fel lehet dolgozni, ugyanakkor a felületi része szép, kopásálló és modern, olyannyira, hogy nagyon nehéz a valóságos fától, vagy kőtől megkülönböztetni. A világon évente több gyár épül, ahol LVT-t gyártanak, s mi nem akartunk kimaradni a versenyből. Az új gyár megépítéséhez és a tatabányai bővítéséhez kaptuk meg a kormánytól a 3 milliárd forintos támogatást. Ez sokszorosan megtérül majd, hiszen a beruházásnak jelentős exportnövelő hatása lesz.

 Hogyan függ össze a déli nyitás politikája a Graboplast tevékenységével?

 – Az EU, és Magyarország is igen sokáig nem tekintette fejlesztendő területnek Afrikát, főleg annak a volt francia gyarmatoktól délre eső részét. Ezt az elmúlt 15 évben Kína kihasználta. Hiszen ma már a Dél-afrikai Köztársaságban, Zimbabwéban, Nigériában Kína a legnagyobb befektető. A magyar kormány nagyon helyesen látta meg, hogy Afrikában több politikailag stabil országban egyre jobban emelkedik a GDP, de gazdasági kapcsolatot nem alakítottunk ki velük. Üdvözöljük a kormány déli nyitás politikáját, ezért a külügyi tárcánál több kollégával tárgyaltunk arról, hogy készítsék elő Afrikában is a Graboplast termékeinek piacra jutását.

 Mi jellemzi a cég innovációját?

 – Saját magunk készítjük a technológiánkat, fejlesztéseinket. A már említett LVT-típusú beruházást illetően, a gépek átvételét követő néhány hónapon keresztül a Graboplast mérnökei, technikusai a termékeket fejlesztik ki. Tehát a Graboplastnak nincs olyan terméke, amit ne maga fejlesztett volna ki, s van köztük néhány világszabadalom is. Forgalmunknak körülbelül 3,5%-át kutatás-fejlesztésre fordítjuk, ami az egyik legjobb és megtérülő befektetésünk.

 Több cég és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége is azt nehezményezi, hogy a munkavállalók jelentős hányada nem rendelkezik piacképes tudással. Önöknek nincs ilyen problémájuk?

 – A beruházásokhoz és a bővítésekhez szükséges piacképes tudással rendelkező munkaerő-mennyiség régiónként eltérő. Győrben gyakorlatilag nem lehet munkanélküliségről beszélni, ott az Audi és a többi nyugati cég olyan bérpiaci árat diktál, hogy aki annak nem tud megfelelni, nem jut megfelelő munkaerőhöz. Mi olyan technológiával dolgozunk, ami nem igényel sok munkaerőt, ezért akire szükségünk van, fel tudjuk venni. Tatabányán, ahol új gyárat építünk, szeretnénk 60 embert felvenni, s ennek nem látjuk az akadályát. Kecskeméten megjelentek a Mercedesnek beszállító gyárak, melyek 500-600 főt foglalkoztatnak, és elszívják a munkaerőt azokról a területekről, ahol mi is tevékenykedünk. Ezért ma Kecskeméten, ahol bővíteni akarunk, látjuk a legnehezebbnek a helyzetünket. Mondom ezt annak ellenére, hogy Magyarországon a Graboplastnak nincs versenytársa – kivéve a faparketta készítésében – és minden területen, ahol dolgozunk, piavezetők vagyunk. Viszont olyan sok terméket gyártunk, hogy a magyar piac aránya nem éri el a 6%-ot. Azért kaptuk meg 3 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatást, mert a Graboplast magyar tulajdonú, innovatív, mert főleg exportra termel, így hozzájárul Magyarország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.

 

Medveczky Attila