|
 2015.09.11.
Fellépés a
zöldhulladék-lerakók ellen
Megjelentek a vaddisznók a belterületeken
Erdei kirándulásainkkor
sokszor láthattuk már, hogy használt autógumik, építési törmelék,
törött és régi ablaküvegek fekszenek egymáson. Látunk árokba
szórt régi tévéket, félig már elrohadt, papírgyűjtésből
hátramaradt újságtömböket, és számtalan egyéb háztartási
szemetet zsákban, vagy épp anélkül. Lomniczi Gergely erdőmérnököt
arról is kérdeztük, hogy milyen büntetésre számíthatnak a
természetkárósítók.
Az illegálisan lerakott zöldhulladék milyen
problémát jelent a természetben?
– Nagyon sokan abban a tévhitben élnek, hogy a zöldhulladék
nem jelent semmilyen gondot, azt nyugodtan ki lehet hordani az erdőszélre,
mert a növényi részek ott úgyis elkorhadnak. Holott a zöldhulladék
is hulladék. Így ugyanúgy problémát okoz a természeti területeken,
ugyanúgy gondot jelent az erdőgazdálkodó számára, mint a
kommunális hulladék, vagy az építési törmelék. Illegális zöldhulladék-lerakást
főleg a főváros zöldövezeti területén és az agglomerációs
települések határán – ahol az erdő mellett húzódik a
kertes házi övezet – találnak munkatársaink. Ez összességében
több tízezer köbméternyi szemét. Rátérve a problémákra:
nyilvánvalóan nem esztétikus a zöldhulladékkupac, főleg, ha
száz köbméternyi hulladék is összegyűlik egy adott helyszínen.
Ez nemcsak elcsúfítja az erdő szélét, hanem gyakorta háztartási
szemetet és építési törmelékeket is leraknak a zöldhulladék
mellé. Sokkal jelentősebb problémát jelent a zöldhulladék a
tűzveszélyes időszakban, akár kora tavasszal, akár a nyári
aszálykor. A kidobott fenyőfélék viszonylag magas
gyantatartalmuk miatt könnyen meggyulladnak. Tehát a fenyő, a
tuja és a többi örökzöld fokozottan tűzveszélyes és erdőtüzek
okozója lehet. Önmaguktól is be tudnak gyulladni a zöldhulladékkupacok,
főleg akkor, ha nagyobb mennyiségben friss, például kaszált füvet
szórnak ki, s a lebomlási, rothadási folyamatok mellett hő
keletkezik. Az utóérés folyamán a fű melegszik, és ha ez a hőmérséklet
elér egy kritikus pontot, akár öngyulladás következhet be. A
következő probléma a vadon élő állatokat érinti. A főváros
térségében a közelmúltban egyre többször jelentek meg a
vaddisznók. Kutatásaink kimutatták: már önálló populáció
él a belterületen. Tehát nem arról van szó, hogy ezek az állatok
az erdőből időnként kijönnek a lakott területre. Ennek fő
oka, hogy minden igényt kielégítő táplálékforrást találnak
a kertes házi övezetben. Kiváló táplálék a vaddisznó számára
a zöldhulladék, ami lehetővé teszi az állatok belterületen
való megtelepedését, állandó jelenlétét. A kertvárosi
lakosság – valószínűleg akaratán kívül – de mégis hozzájárul
ahhoz, hogy hosszú távon a belterületen megtelepedjen a
vaddisznó, ami nemcsak a gyümölcsöt, a növényt, hanem a
kupacban megtelepedett kis állatokat is elfogyasztja. S azt sem
szabad elfelejteni, hogy a zöldhulladék illegális lerakásának
komoly természetvédelmi kockázata is van, mert elősegíti az
invazív fajok, így például a bálványfa, a parlagfű és a
japán keserűfű terjedését. Ezzel az erdő őshonos fajai
kiszorulhatnak az erdőkből. A zöldhulladékkal együtt kikerült
rovarfajok is ártanak a természeti környezetnek.
Mi történik akkor, ha a parkerdő munkatársai tetten
érik a zöldhulladék lerakóját?
– Főleg a megelőzésre koncentrálunk. Több helyen
sorompót, útlezáró karót helyezünk ki, hogy ne jussanak ki
oda autóval, ahová szinte iparszerűen rakták le a zöldhulladékot
a kertekben dolgozó vállalkozók. A megelőzés másik fontos
eszköze az ismeretterjesztés. Hiszen sokan nem rossz szándékból
viszik ki a zöldet az erdő területére, hanem kényelmi okokból
vagy tájékozatlanság miatt. Ezért minden fórumon arra
figyelmeztetjük a lakosságot, hogy akinek zöldhulladéka
keletkezik, és azt szeretné kertjében komposztálni, azt a
kereskedelmi forgalomban megvásárolható, e célra szolgáló zsákokba
helyezve tegye legális elszállításra alkalmassá. Természetesen
az ismeretterjesztés hatása csak évek múltán mérhető le.
Nem kerülöm meg a kérdésére a választ: tettenérés esetén
az erdészeti szakszemélyzet azonnal felszólítja az illetőt a
zöldhulladék elszállítására. Ha ezt ennek ellenére nem
teszi meg, akkor feljelentést teszünk, amit szabálysértési bírság
követhet, de ha tüzet okoz a zöldhulladék, akkor az természetkárosításnak
minősülhet.
Más téma: említette a vadkanokat. Még a ’80-as években
olvashattuk, hogy elszökött, kóbor kutyák, falkákba verődve
élnek a budai hegyekben. Ez mostanra is jellemző?
– Nagy kóborkutyafalkák nemigen élnek az erdőkben,
mert jártabbak és ellenőrzöttebbek ezek a területek. De időként
a felelőtlen gazdák miatt sajnos kóbor kutyák is megjelennek.
Néhányan beengedik csatangolni kutyájukat az erdőbe. Ha egy
kirándulóval szembe jön egy ilyen jószág, az illető nem
tudhatja, hogy egy napok óta kóborló, vagy csak egy félórára
elengedett állatról van szó. Ezért hívjuk föl a felelős
kutyatartásra, kutyasétáltatásra a figyelmet, hiszen „házi
kedvencüket” az erdőben vaddisznók támadhatják meg, és számos
vírusos és bakteriális betegséget kaphatnak el.
Medveczky Attila
|
