vissza a főoldalra

 2015.09.16. 

MEGJELENT a MAGYAR FÓRUM XXVII. évfolyamának 38.száma!

A tartalomból:

Csorja Gergely: Háborúra készülünk (címlapon)

A háború, a maga hagyományos értelmében, ahol két vagy több birodalom, nép, nemzet csap össze, ahol hadseregek rontanak egymásra új értelemmel bővült. A háború két oldalán ma – egyelőre – nem nemzetek, nem államok, nem népek állnak. A mai háború – egyelőre – aszimmetrikus. A szó hadászati értelemben azt jelenti, hogy egy állam és annak fegyveres ereje áll szemben valamiféle megfoghatatlan vagy nehezen meghatározható ellenséggel. A szemben álló felek egyike, a Nyugat még nem is tudja, hogy háborúra készül. Egyes részei igen, de az egész Nyugat még nem. Európa, a már megszokott tunyaságával és értetlenségével figyeli, ahogy a háború szerveződik körülötte.

 Csurka István: A Károlyi Mihály-métely (2.oldal)

De álljunk elő a tényekkel: 1921. szeptember 4-én, a nyugat-magyarországi önvédelem idején, amelynek végpontján a „hűség városa”, Sopron egy népszavazással magyar marad, Jászi ismét megjelenik Belgrádban és egy jugoszláv politikusnak nyíltan elmondja, hogy a kisantant külpolitikáját a Horthy-rendszerrel szemben nem tartja elég erélyesnek és határozottnak. Szeptember 18-án pedig nyílt levelet intéz Avarescu román miniszterelnökhöz abból az alkalomból, hogy a román bíróság Kolozsvárott magyar összeesküvési perben ítélkezett. Ezeket az elítélteket Budapestről vezették félre, állítja, ennél fogva a román kormány inkább Budapesttel számoljon le. A trianoni béke alapján kényszerítse ki, szólítja fel Avarescut, hogy Magyarország demokratikus országgá alakuljon át, mert hiszen elsősorban Romániától függ, hogy nemzetközi nyomásgyakorlások alkalmaztassanak. Ugyanez évben, október 1-jén a harmadik állam, Csehszlovákia külügyminiszterét szólítja meg részben cseh pénzen megjelenő újságjában, a Bécsi Magyar Újságban. „Szinte kétségbeejtő, hogy két évi publicisztikai és informatív munkával lehetetlen volt az elemi igazságokat megértetni a külföldi, ún. demokratikus közvéleménnyel. Politikai, szociológiai és tömeglélektani elemzéseink a legcsekélyebb benyomást sem gyakorolták az antant vezető köreire. Arról van szó, hogy Közép-Európában demokrácia vagy fehér bolsevizmus legyen-e. Soha államférfi felelősségteljesebb helyzetben nem volt, úgy hazája, mint az európai demokrácia fóruma előtt, mint Benes miniszterelnök, a Duna-medence ez idő szerinti kancellárja, ezekben a válságos napokban.” Ehhez nem kell kommentár. A magyarellenes és Nagy-Magyarország feldarabolásában elsőrendűen bűnös Benest így csak egy hazaáruló magasztalhatja fel. A kisantant által létrehozott új magyar köztársaság elnökének természetesen Károlyit gondolta. És Károlyi is erre várt. Ma bőségesen állnak rendelkezésre a Benes kancellár helyébe léptethető nevek, a Cohn-Benditek és a többiek és az engesztelhetetlen gyűlölet is közös, amellyel Jásziék a Horthy-rendszert, a mai rendvédelmi és SZDSZ-es Jászik pedig az Orbán-rendszert illetik.

 2001. Szeptember 11., az emlékezetes dátum (3.oldal)

Új európai politika körvonalai rajzolódnak Amerikában azóta, hogy Washingtonban rossz néven vették, az európaiak ímmel-ámmal adott támogatását a 2001. szeptember 11-ét követő afganisztáni és iraki hadjárataikban. A NATO-n belül Németország, Franciaország, Belgium és Luxemburg a beavatkozás támogatása ellen szavazott, a többiek pedig csak jelképes erőket küldtek Irakba, és csak a britek vettek részt komoly kontingenssel a háborúban.

Az új amerikai Európa-politika lényege mindezek miatt az a terv, hogy a németek és a franciák közé minél több éket verjenek, szétrobbantva ezzel a jelenlegi EU-motort. A német–orosz közeledés meghiúsítására az elemzés szerint Washington minden elképzelhető módszert megfontol majd, s ebben főszerepet szán Nagy-Britanniának, mely segítségével e manőverekbe bevonható lehet Svédország, Dánia és Hollandia is.

 Recsk volt a gyötrelmesebb

Dálnoki Miklós Lajos és Gábori György véleménye, akik Dachauban és Recsken is voltak (4.oldal)

Vitéz Krasznay Béla nyugalmazott honvéd ezredes, a Recski Szövetség országos elnöke nyitotta meg a haláltábor évfordulós megemlékezését.

Köszöntötte a megjelenteket, külön a fiatalokat, és mindenkit emlékeztetett a borzalomra, ami megesett, de hosszú évtizedekig még beszélni sem lehetett róla. Az ÁVH 1950 nyarán nyitott kényzermunkatáborába ítélet nélkül elhurcolt internáltak, akik közül széles e világban mindössze tizenegyen élnek, négyen itt vannak. Ők azok, akiknek az ávósok odavethették: magukkal nem kell elszámolni. A megsemmisítő táborba a rendszer ellenségeit egyre nagyobb számban szállították. A haláltábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget, hogy soha ne legyen többé Recsk, hogy a fiatalok lássák, hova jut az az ország, amelynek irányítása idegenszívű emberek kezébe kerül. A Recski Szövetség nemcsak azokból áll, akik Recsken raboskodtak, kegyeletből a volt kitelepítettek hozzátartozói is beléptek a szövetségbe, mely felvállalta más üldözöttek érdekképviseletét is. Recsken évről évre emlékülést tartunk, és fejet hajtunk az áldozatok előtt.

Vitéz Krasznay Béla után Dr. Boross Péter miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke emelkedett szólásra:

„Tisztelet azoknak, akik e tábor szenvedő lakói voltak, s e tábor minden kínkeservét vállalták. Sokan meghaltak már közülük, de emlékük figyelmezteti az utókort. Az emlékezés és a tisztelgés mellett lényeges a tanulságok levonása. A miértre való magyarázat. Nem azért hozták létre ezt a tábort, mert kövekre volt szükség. A hatalom tombolása, szélsőséges gyűlölködése, és a félelme miatt azoktól, akik lelkükben olyan érzéseket hordoztak, hogy magyarok, hívő keresztények, miatt döntöttek a tábor létrehozásáról. (…) Az ’50-es években nagyon sokszor hallhattuk, hogy ezt Amerika már nem tűrheti. Zengzetes, nemes ígéretek hangzottak el a Szabad Európa Rádióból. Mi viszont nem tudtuk, hogy az a nagyhatalom, az USA mennyire fertőzött. (…)”

 Elfogadhatatlan a kvótarendszer

Az Európai Parlament álmegoldást szavazott meg (5.oldal)

Az Európai Unió elhibázott menekültügyi politikája oda vezetett, hogy Magyarország a legnagyobb migrációs hullámnak van kitéve – hangsúlyozta Pelczné Dr. Gáll Ildikó az Európai Parlament alelnöke. Hozzátette: Magyarország minden lehetséges törvényes eszközzel megvédi az unió schengeni határait és betart minden jogszabályt, s ezt várja el a többi tagállamtól is.

 Szűcs Balázs atya: Deviáns vagy segítséget kérő? (5.oldal)

A tanév elején sokszor előkerül a jó gyerek–rossz gyerek kérdése. Ki a jó gyerek? Ki a rossz gyerek? Aki jó gyerek, azt nagy dicséretekkel tudjuk elhalmozni, aki pedig nem fér bele a jó gyerek kategóriába, arra hamar kimondjuk, hogy rossz, és egy olyan skatulyába zárjuk, ahonnan nagyon nehéz kitörnie. Ezzel szemben az igazi kérdés valahogy úgy hangzik, hogy milyen az a háttér, ahonnan az illető származik. Ismertem olyan srácot, akit rengeteget csúfoltak azért, mert büdös volt, nem mosakodott. Egyszer télen meglátogattam őt és a családját, és akkor megmutatta, hogy ők otthon úgy fürdenek, hogy begyújtanak a kályhába, ráteszik lavórba a vizet, majd ha felmelegszik, akkor az egyetlen szobában megfürdenek. És mivel télen nem volt víz a telepen, ahol laktak, a városból kellett azt is kihozni kannákban. Amikor ezt a fiút csúfolták, hogy büdös, hihetetlen agresszívvá vált, és hatalmas dühkitörései voltak. Miért? Mert egy igen fájó pontjára tapintottak.

 Magyar–kínai gazdasági sikertörténet

A kormány eszközrendszere támogatja a Keleten megjelenni kívánó cégek (6.oldal)

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanáccsal közösen szakmai rendezvényt és üzletember-találkozót tartott augusztus 28-án a Magyarországon tartózkodó Kína Belső-Mongólia tartomány kormányzati és üzletember-delegációja részvételével. Sikeres-e a keleti nyitás politikája? Megélénkültek-e a magyar–kínai kapcsolatok? – kérdeztük Csutora Zsolt helyettes államtitkárától.

 Emelkedik a betegágy mellett dolgozók jövedelme

Javultak az ápolási és a gazdasági működés feltételei (7.oldal)

Kiemelten fontos, hogy az ország teljesítőképessége szerint javítsa az egészségügyi ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ezért már július 1-jén megszüntették az egészségügyi dolgozók mozgóbér befagyasztását. Miért döntöttek annak idején a bérbefagyasztásról? Mekkora összeg áll rendelkezésre a jövedelememelés végrehajtásához? Hogyan tudják kiegyenlíteni a régiós különbségeket? Aki válaszol: Dr. Mészáros János helyettes államtitkár.

 Menekülthelyzet – turizmus

Budapest változatlanul olyan biztonságos, mint amilyen egy évvel ezelőtt (7.oldal)

Az illegális bevándorlók miatt mennyi turista mondja le magyarországi látogatását? – kérdeztük a Magyar Utazási Irodák Szövetsége elnökét, aki kihangsúlyozta: hazánkban semmi sem veszélyezteti a külföldi turistákat.

 Az önellátás felé

Családok százai jutnak kiszámítható jövedelemhez (8.oldal)

Komló Város Önkormányzata 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is eredményesen pályázott szociális földprogramok megvalósításának támogatására. Polics József polgármestert a megtermelt áruk értékesítéséről, a program bővítéséről, a szociális bolt fejlesztéséről faggattuk.

 Orbán Európa Védelmezője - Nekem Szülőhazám (9.oldal)

Olyasmit tesznek most az osztrákok, amiért ezt megelőzően folyamatosan bírálták Magyarországot, de nem kell elégtételt venni, és a saját szerepünket sem most kell értékelni – mondta a TV2-ben a Tényeknek adott exkluzív interjújában Orbán Viktor.

Miközben néztem az adást, eszembe jutott, hogy az EU vezetői jelentéktelen számokról nyilatkoztak, és a magyar miniszterelnökre a hazánkban rekedt liberálbolsi sajtó képviselőivel versenyezve kígyót-békát kiabáltak, Orbán higgadt maradt. Az unásig ismételt kvótarendszer értelmetlenségét egy egyszerű visszakérdezéssel megvilágította: mondják meg, mit intéz el? És valóban mondják meg, mi értelme volt 100-200 ezer közötti menekültet osztogatni egymás között, ilyen olyan átvállalásról fecsegni feleslegesen, mikor a német külügyminiszter már tudta, hogy csak hozzájuk egymillióan érkezhetnek. Majd kíváncsi leszek, mi történik a csütörtöki válságértekezleten, amit a valósággal hirtelen szembetalálkozó német és osztrák hölgyek és urak összehívtak. A múlt hét nagy részében mit hallottunk Németországból? Mi vagyunk a fehérek közt egyedül európaiak, mi bezzeg befogadjuk a menekülteket! Nem úgy, mint a szörnyű magyarok, akik csak azon törik a fejüket, hogyan tudnák megakadályozni a menekültek belépését.Aztán elég hirtelen megváltozott minden.

 Cipolla lóháton (10.oldal)

Beszélgetés Tóth János operaénekessel, rendezővel

Büszke vagyok rá, hogy talán én vagyok az egyetlen, aki a három legjelentősebbet, a Bánkon kívül a Hunyadi Lászlót és a Dózsa Györgyöt is megrendezhettem. A Bánk bánt a 2000-es évek elején egy szabadtéri előadásban a váci Nagyboldogasszony székesegyház előtt, a Dózsa Györgyöt az Erkel Színházban, a Hunyadit pedig Szegeden a kőszínházban és a Dóm téren is. A felkérések véletlenül jöttek – ha beszélhetünk véletlenekről –, de valóban szeretem ápolni azokat a hagyományokat, amelyek nemzeti kultúránk gyökereit jelentik, akár zenéről, akár képzőművészetről van szó. Valójában hagyományőrzőnek mondhatom magam akkor is, ha tudom, ezek a szavak, fogalmak lassan „elhasználódnak” és rossz értelemben vett közhelyekké válnak. Bár ha az ember közhelyekkel találkozik az életében, s azokat élményszerűen tapasztalja meg, akkor mutatják csak meg eredendően igaz tartalmukat. S ha már a hagyományoknál tartunk, meg kell említenem, hogy körülbelül tíz éve az életmódom is ebbe az irányba terelődött. Két lovam van, elvégeztem hát a Testnevelési Egyetem lovaskultúra szakát, s így próbálok eleget tenni lovas hagyományaink ápolásának. Többször énekeltem lóháton általam írt dalokat, megzenésített költeményeket. Az ilyen produkciókra lovas-ünnepségeken, ünnepélyes rendezvényeken vagy például egy fogathajtó verseny megnyitóján kerül sor.

 Életet akarunk a romok felett

Nagy Ödön szórványlelkész és néprajzkutató (16.oldal)

(Nagy Ödön szórványlelkész és néprajzkutató; szerk.: Keszeg Vilmos; EXIT Kiadó, Kolozsvár, 2015.)

938-ban jelent meg Szórvány és beolvadás című nagy volumenű tanulmánya. Nagy Ödön szerint szórványnak nevezzük fajtestvéreinknek olyan kisebb-nagyobb közösségét, települését, mely idegen fajú népek közt vagy a magyar nyelvterület romániai szigeteinek középpontjain kívül létesült, illetve a történet folyamán elpusztult magyar területen maradt fenn. A szórvány fogalmában a közösségi életnek, a településnek a szétszórtsága is benne van, de benne van főként az a vonás, hogy a szórvány fogalmával jelölt közösségek kis számuknál és szervezetlenségüknél fogva nem élnek benne szervesen a magyar közösségben. A szórványnak ezt az elsődleges jelentését átvisszük minden olyan magyar településre is, amely nincs benne népközösségünkben. Szórvány, illetve szórványterület pl. a moldvai magyarság, noha összefüggő nyelvterületen, tekintélyes számban él, de közösségi életünkből kiesett, és a nyelvi beolvadás útján van. A szórványok tagjai nem a népközösség fókuszai iránt rendeződnek el, mint valami mágneses erővonalon, hanem azokon kívül élnek és így a nemzet építő munkájában semmi részt sem vesznek. Virtuális lélekszám, rendezetlen tömeg a népközösség testében, amely – szerves kapcsolatai a nemzettesttel és annak műveltségével nem lévén – mint súlyos tehertétel szerepel vagy a kárunkra történő állandó beolvadás miatt úgy tekinthető, mint csatorna, amelyen évről-évre a népesség ezrei folynak ki és ömlenek bele egy idegen faj életerős folyamába. Ez utóbbi csoportba főként azok az ókirályságbeli gyár- és ipartelepek tartoznak, ahová a csatolt területek minden részéről az uralomváltozás óta népünk tízezreinek állandó bevándorlása történik.

 Tamás Gáspár Miklós: A MIÉP eltűnt, Csurka István elhunyt, de az ő eszméi uralkodnak Magyarországon (19.oldal)

Amikor ma, lapzárta előtt ezt a meglepő kijelentést elolvastam TGM-től, döntöttem. Holnap kimegyek a temetőbe, leülök a sírral szembeni padra, és elújságolom a hírt, a jövő héten meg elmondom a választ. Jó?

Nos, nézzük akkor TGM szövegét először: A dolgot így is lehet látni: az idegengyűlölő, illiberális, antiszociális magyar kormány és a segítőkész, együtt érző humanisták finom összjátékával sikerült kiakolbólítani a menekülteket Magyarországról.

Így is lehet nézni: az idegengyűlölő magyar kormány és az együtt érző humanisták finom összjátékával sikerült az egész problématömkeleget Ausztria és Németország nyakába sózni.

 Egy magyar futballmenedzser Amerikában

Kőrösi László életcélja, hogy segítse a magyar tehetségek érvényesülését (20.oldal)

Fiatal korában sokan Gerd Mülleréhez hasonlították rendkívüli gólérzékenységét, ám bohémsága miatt labdarúgóként nem futott be akkora karriert, mint amekkorát tehetsége alapján befuthatott volna. Menedzserként azonban annál sikeresebb lett. Egykoron Törőcsik Andrásnak is sikerült csapatot találnia, néhány éve pedig Hercegfalvi Zoltán kansasi szerződését hozta tető alá. A magyar tehetségek segítését szívügyének tekinti annak ellenére is, hogy 46 éve Chicagóban él, és a hazai futballal semmilyen intézményes kapcsolata nincs. Sportrovatunkban ezúttal az egyik legsikeresebb magyar futballmenedzserrel, Kőrösi Lászlóval beszélgetünk.

 Keresse a heti Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál. De már szeptember 16-án, szerdán 9 és 15 óra közt megvásárolhatja a kiadóhivatalban. (Budapest, IX. kerület, Ráday u. 32. I. emelet). Előfizetéssel kapcsolatos információ: +36-30-7545-017, info@magyarforum.hu

 A Magyar Fórum korábbi cikkei elolvashatók a Facebook oldalon – amennyiben elnyeri a tetszését az oldal, kérjük „tetszikelje”.

 /https://www.facebook.com/magyarforumonline?fref=ts/

 A CSURKA ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA

 Kedves Honfitársam!

 Bizalommal teli szívvel és abban a reményben keresem fel, hogy sorskérdéseinkben egyetértünk. Végzetes volna tovább halogatni, ezért ki kell mondanunk: tartozunk megőrizni annak az embernek az emlékét, akinek ma ilyen nagy hitele van a magyarság legjobbjai között. A dolog szellemi voltából következik, hogy az őrzés megszervezése egy értelmiségi csoport feladata. Erre vállalkozott a Csurka István Emlékbizottság, amely elnökévé választott.

 Négy-öt magyar összehajol – Csurka István emlékére, ez a jelmondatunk. A mintegy 4000 honfitársunktól kapott támogatásának köszönhetően, ígéretünknek megfelelően, 2012. Karácsonyra kiadtuk a Csurka István Emlékkönyvet. 2013 nyarán pedig felavattuk síremlékét, melyen valóságos láng lobog, soha ki nem alvó. Jelképezve őt, a lámpást, aki világított szerte Magyarországon. Csurka István 80. születésnapján bemutattuk Pató Róza Csurka Istvánt ábrázoló bronzplakettjét, valamint Boros Péter szobortervét.

 Szeretnénk felhívni figyelmüket, következő nagy célunkra: a Csurka István tiszteletére emelendő köztéri szoborra. Mindamellett országjáró körutat szervezünk, hogy Csurka István a nemzeti emlékezetben is méltó helyre kerüljön. A fiatalságot is bevonnánk a programokba: a középiskolások számára novellapályázatot hirdetünk. Bár elég erőt érzünk magunkban, a feladat azonban olyan nagy és jelentős pénzeszközöket igényel, hogy saját erőből nem győzzük.

 Mint karmesternek engedjék meg, hogy Liszt Ferenc Les preludes című művének mondanivalójával búcsúzzam: az ember élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.

 Budapesten, 2015. szeptembere

 Barátsággal: Medveczky Ádám a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas karmestere

 Szíves adományaikat várjuk A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány számlaszámára:11712004-20341426

 Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy „Csurka István Emlékére”. 

 A Csurka István Emlékbizottság adománygyűjtése A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány céljaival összhangban történik.

 Az alapítvány adatai: Nyilvántartási szám: 1026; Székhely: 2081 Klotildliget, Vörösmarty u. 16.; Célja: A hazai népi-nemzeti, konzervatív irányultságú kultúra és sajtó támogatása. Az Alapítvány képviselőjének neve, elérhetősége: Medveczky Attila; 1092. Budapest, Ráday u. 32.