vissza a főoldalra

 

 

 2015.09.11. 

Előttünk a város, mögöttünk a kormány

Ma már dunaújvárosinak lenni egészen mást jelent, mint húsz évvel ezelőtt

Modern Városok Program – ez a neve annak a szerződéssorozatnak, amelyet 23 megyei jogú várossal köt meg a kormány. Ennek a szerződésnek a hátterét az ország általános gazdasági fejlődése adja. Orbán Viktor ezért az összes megyei jogú várost végiglátogatja. Sikerült megcáfolniuk a településről kialakult negatív képet? Melyek a tervbe vett közszolgáltatási – és sportfejlesztési beruházások? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Cserna Gábor polgármestert.

 Miniszterelnök úr ősszel ellátogat Dunaújvárosba. Kidolgozták már a fejlesztési terveket?

 – Felkészültünk a kormányfő látogatására, hiszen van mit fejleszteni Dunaújvárosban. A fejlesztési terveket, melyeket uniós, illetve kormányzati segítséggel szeretnénk a közeljövőben megvalósítani, nyáron kezdtük el kidolgozni a gazdasági és stratégiai ügyekért felelős alpolgármester, Szepesi Attila vezetésével. A grémiumban többen részt vettek a hivatal szakemberei közül, így a főépítész és a Dunaújvárosi Városgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója. Az előzetes munkaanyag elkészült, melyet a testületen belül pártegyeztetésre bocsátom, hogy az ellenzéki politikusok is megfogalmazhassák javaslataikat. Kollégáimmal öt nagy területet jelöltünk meg. A közszolgáltatások, a közlekedés, a gazdaság, a környezet, és végezetül a sport, a kultúra, a rekreáció fejlesztését.

Milyen közszolgáltatási beruházásokat szeretnének megvalósítani?

 – A már bezárt, üresen álló II. számú rendelőintézet hasznosítását, a Rosti Pál Gimnázium más épületbe költöztetését, önkormányzati tulajdonú cégek épületeinek energetikai felújítását, az I. számú rendelőintézet állagmegóvását, s a városháza energetikai korszerűsítését.

 Minden megyei jogú város számára a legfontosabb a gazdaságfejlesztés. Mennyire prosperál a dunaújvárosi ipari park?

 – A kis- és középvállalkozásokon kívül két óriási munkahelyteremtő gazdasági társaság működik a városban: az orosz kézben lévő ISD DUNAFERR Zrt. és a dél-koreai tulajdonú Hankook magyarországi abroncsgyára. Nagyon fontos lenne még egy olyan harmadik nagy léptékű cég Dunaújváros számára, amely hosszú távra tervez, azonban nagyon kevés az önkormányzati tulajdonban lévő földterület. Ezért maximum 100 hektáros állami, vagy magántulajdonban lévő földterületet szeretnénk megvásárolni, s ehhez kérnénk anyagi támogatást. Az ipari parkba pedig logisztikai központot hoznánk létre.

 Mit emelne ki a közlekedésfejlesztési projekten belül?

– A nagyvárosi autóbusz-pályaudvar és környezetének rekonstrukcióját, valamint a fontosabb útszakaszok burkolatcseréjét.

 Dunaújváros 2000-ben kapta meg a Nemzet Sportvárosa címet. Ez a cím kötelez. Milyen fejlesztéseket terveznek a sport területén?

 – Amikor a sport témaköre kerül szóba, akkor nem csak az él-, hanem a tömegsportra is gondolni kell. Dunaújvárosban ráadásul több ezerre tehető a regisztrált kispályás labdarúgók száma. Minden szabadon használható sportterületet igénybe vesznek a kispályás focisták, kézilabdázók, röplabdázók. Az élsporttal kapcsolatban ki kell emelni a női kézilabda akadémiát; röplabda akadémiát szeretnénk építeni, illetve a ’70-es évek végén épült kézilabda csarnokunkat, a Fabó Éva Sportuszodát és a radari sporttelepet felújítani.

 Mennyi pénz kell a tervek megvalósításához?

 – A Modern Városok Programján belül körülbelül 30 milliárdos a felújítási tétel, míg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból Dunaújváros mint megyei jogú város célzottan 7,1 milliárd forinttal részesül.  

Ebből az összegből a környező települések is profitálnak?

 – Közvetve mindenképpen. Kórházunk, főiskolánk, az itt lévő cégek nem csak a helyi lakosok számára létesültek. A fejlesztések itt történnek, de nem csak a dunaújvárosiaknak szólnak.

 Dunaújváros nevének hallatán szinte mindenkinek a szocialista nagyipar jut eszébe, s a szocreál stílus. Sikerült megcáfolniuk a településről kialakult negatív képet?

 – Az élhetőbb, szerethetőbb Dunaújváros kialakításának szerves része a Belváros, a Városháza tér felújítása, a Római városrész szociális városrehabilitációja is többek között. Az Acélvárosból, Sztálinvárosból végre polgári várossá váltunk. Ma már dunaújvárosinak lenni egészen mást jelent a társadalom szemében, mint húsz évvel ezelőtt. Olyan várost építünk, ahová nem csak a cégeknek érdemes letelepedni, hanem a fiataloknak is, vagy éppen visszatérni a más településeken eltöltött egyetemi évek után.

 

Medveczky Attila