vissza a főoldalra

 

 

 2015.09.18. 

Csorja Gergely: Baj van!

A Magyar Fórum lényegében kizárólagosan az Önök jóvoltából létezik. Az eladott újságokon kívül nincs más lényegi bevételünk. Nálunk nem hirdetnek nagyvállalatok, nem kapunk pályázati pénzeket és egyéb úton sem támogat bennünket senki. Ez egyrészről rossz, hiszen a nyomdaköltség, a fizetések és egyéb költségek előteremtése hétről hétre egyre nehezebb. Van azonban ennek a tűrt létnek előnye is. Mégpedig az, hogy nem függünk senkitől, senkinek sem kell megfelelnünk.

Csurka István szellemi örökségét vállaltuk, így annak ellenére, hogy többen akarták már a kormány ellen fordítani az újságot – anyagi eszközökkel is –, amíg a kormány és a Fidesz alapvetően jó irányba viszi az országot, addig törekvéseit támogatjuk, de ha szükségét látjuk, kritizáljuk is.

A kormánynak most sok barátja és sok ellensége van. Sokan visszhangozzák a kormányzati kommunikációt – többnyire pénzért – és sokan mondanak szépeket a nyilvánosság előtt és köpködnek magánbeszélgetések alkalmával. Az olvasóra bízzuk, hogy mit tart hasznosabbnak. A kormány nyilatkozatainak, kommunikációs technikáinak végeláthatatlan, hurráoptimista ismételgetését, vagy a valóság jóindulatú, de egyben őszinte leírását.

A kormányzat tavaly az amerikai ügyvivő által katalizált válságból, melyet néhány hibás döntés alapozott meg, a menekültüggyel kijött. A menekültügy ma csodafegyvernek tűnik, a valós probléma idejekorán indított kezelése telitalálat volt. Volt.

Nekünk, magyaroknak hit kell. Hunyadi Jánossal megállítjuk az Oszmán birodalmat, de a XX. század kétségtelenül legnagyobb politikai elméjéből, Bethlen Istvánból pár év alatt kiábrándulunk. Bethlen példája azért is jó, mert közben a – legyünk őszinték – kevésbé tehetséges politikus, Horthy Miklós népszerűsége töretlen maradt, még a vesztes háborúval együtt is.

Horthyt azért szeretjük, mert hinni lehet benne. Horthy összes hibájával együtt hiteles maradt. Róla tudtuk, hogy elsősorban katona és úriember. És így maradt meg a köztudatban.

A Fidesz elsöprő győzelmeit ez a hit adta. Hiszünk benne, hogy a karizmatikus vezető olyan szervezetet vezet, melyet követni lehet. Hiteles erő, mely a valóságra reagál, mely őszinte, és képes megoldást adni valós problémákra. Akkor is, ha a probléma vagy csak a probléma képe éppen a saját megítélésében van.

Most megkondítom a vészharangot. Most, amikor látszólag teljes a siker, most ez a vészjelzés nem okozhat kárt, csak figyelmeztet. A hit kezd elfogyni. Ez a hitvesztés bármikor átfordulhat a hitelesség teljes elvesztésébe. És akkor már hiába jönnek az eredmények, mi magyarok csak legyintünk.

Ez a nemzet ilyen. Hiteles, erős vezetőre van szüksége, aki képes kiosztani néhány pofont, és képes elhitetni, hogy nem ő, nem a párt, nem a hatalom a cél, hanem létezik az egyetemes magyar cél. És ő vagy ők ezért dolgoznak.

A mindentudó kommunikációs zseniknek ezen kellene dolgozni. Gőzerővel, amíg még érdemes.