|
 2015.09.18.
Kevés
a börtön
A liberalizmus csődje
A kormányzat elsőrendű
feladata az emberek biztonságának garantálása, ezért elkötelezett
abban, hogy Magyarország állampolgárait és becsületes munkával
megszerzett javaikat megvédje a bűnözőktől. Kontrát Károly
államtitkár úrtól a börtönhelyzet felől érdeklődünk.
Több a bűnöző, vagy kevés a börtön?
– A kormány elkötelezett, hogy Magyarország állampolgárait
és becsületes munkával megszerzett javaikat megvédje a bűnözőktől.
Az, hogy ilyen mértékben nőtt a fogvatartotti létszám, elsősorban
nem a bűncselekmények számának növekedésével, hanem sokkal
inkább a szigorodó jogszabályoknak, illetve a rendőri felderítés
hatékonyságának köszönhető. A bíróságok hosszabb büntetési
tételeket szabva, több elkövetőt ítélnek szabadságvesztésre.
Az elmúlt öt évben az egytől tíz évig terjedő szabadságvesztésre
ítéltek száma közel harmadával emelkedett, a 10 év feletti
szabadságvesztésüket töltők száma is majd ennyivel nőtt.
Mi a különbség a liberális, és a polgári
vagy a konzervatív büntetőpolitika között?
– Az emberek a szocialista kormányok idején úgy érezték,
a törvények nem védik meg a jogkövető állampolgárokat, nem
tartják vissza a bűnök elkövetésétől a bűnösöket; nem az
áldozatok, hanem az elkövetők pártján állnak. Joggal háborította
fel a társadalmat, ha a bűnt elkövetők rendszeresen elkerülhették
a büntetést és megismételhették bűneiket. A szocialisták törvényei
miatt 2002 után egyre többen garázdálkodhattak következmények
nélkül, egyre kevesebben kerültek börtönbe. A jogszabályok
szigorítása, a büntetési tételek növelése, az életfogytig
tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok
védelme megfékezi a bűnök elkövetőit, és világossá teszi
a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők
paradicsoma. Különös gonddal kell védenünk a gyermekeket és
az időskorúakat, akiket a szocialista kormány idején egyre több
támadás ért. A kormány kiemelt területként tekint a közrend
és a biztonság kialakítására, és ehhez minden szükséges
feltételt meg is teremt. A liberális büntetőpolitika
megbukott, a szocialisták idején a börtönöket, most a bűnözőket
zárják be, nagy különbség. A szigorúbb törvények következtében
az emberek nagyobb biztonságban vannak.
Az MSZP–SZDSZ-kormányok idején mennyi börtönt zártak
be?
– Például a szocialista kormány a fővárosi Gyorskocsi
utcai, illetve az esztergomi börtön bezárásáról is döntött.
Míg költségcsökkentést vártak a börtönök bezárásától
és liberalizálták a büntetőpolitikát, addig a börtönök zsúfoltsága
az egekbe szökött, 2008-ra elérte a 144%-ot.
A második és a harmadik Orbán-kormány idején mennyi
új börtönt építettek?
– A kormány első döntései között volt a korábban
bezárt börtönök újranyitása, Először Állampusztán és a
Gyorskocsi utcai börtönben helyeztek el újra rabokat, majd Pécsen,
Kecskeméten és Budapesten nőtt az elhelyezhető létszám. Idén
adtuk át a szintén korábban bezárt martonvásári börtönt,
illetve a Budapesti Fegyház és Börtönben a hosszú idős
szabadságvesztésre ítélt fogvatartottak új körletét.
Szombathelyen egy használaton kívüli épület felújításával
nőtt jelentősen a létszám. Augusztus végén Vácott, a tiszti
iskola átalakításával nyílt további lehetőség
fogvatartottak elhelyezésére. Az utóbbi években közel
ezerhatszázzal nőtt a férőhelyek száma.
Jelenleg több a fogoly, mint a hely a börtönökben?
– A férőhely-bővítési beruházásoknak köszönhetően
megállt a zsúfoltság növekedése, sőt csökkent a börtönök
telítettsége. A kormány célul tűzte ki, hogy a börtönök zsúfoltságát
az európai normáknak megfelelő mértékűre csökkenti, ezért
2019-ig tartó férőhely-bővítési programot indított.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága már tavasszal
jelezte, hogy zsúfoltak a magyar börtönök. Terveznek férőhelybővítést?
– A bővítés folytatódik, további beruházásokat
tervezünk Szirmabesenyőn és Állampusztán. A távlati tervek között
pedig egy ezer fogvatartott befogadására alkalmas bv. intézet
építése, valamint nyolc új 500 fős börtön kialakítása is
szerepel.
Egyébként a strasbourgi bíróság előírhatja, hogy
melyik ország hogyan szervezze meg büntetés-végrehajtását?
– A büntetés-végrehajtást illetően az Európai Unió
nem ró törvényi kötelezettségeket a magyar államra, a
strasbourgi bíróság az Európa Tanács ajánlásai alapján
hozza meg ítéleteit, a férőhelybővítés program során
fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy – bár ezek ajánlások
– ezek szellemében alakítsuk ki az új férőhelyeket.
A liberálisok azt is hangoztatják, hogy azért nem jó
szigorítani a büntetőkódexet, mert sokan – elsősorban a
fiatalok – a börtönben válnak igazi bűnözővé. Ez az állítás
mennyiben felel meg a valóságnak?
– Épp ellenkezőleg, a büntetésüket töltő fiatalkorúak
nagy részének a börtönökben kezdődik meg a szocializációja,
itt járnak először rendszeresen iskolába, illetve itt sajátítják
el a munkakultúrát. A börtönök nagy figyelmet fordítanak az
elítéltek, különösen a fiatalkorúak oktatására: általános
és középiskolai oktatásban, szakmaképzésekben is részt
vesznek a fogvatartottak. Számos kulturális programot szerveznek
nekik, színházi előadások, tanulmányi és sportversenyek, tréningek
és tanfolyamok segítségével bővítik a fiatalkorúak
ismereteit, elősegítve, hogy szabadulásuk után bűnelkövetés
helyett hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak.
Mennyibe kerül az államnak egy fogvatartott ellátása?
– Az egy fogvatartottra jutó közvetlen napi költség
2151 forintra tehető, ez a közvetett költségekkel együtt (közművek,
az intézetek karbantartása, a személyi állomány munkabére
stb.) 7779 forint.
A rabok valahogyan ledolgozzák ezt az összeget?
– Kormányzati elvárás és cél, a társadalom jogos igénye,
hogy a fogvatartottak dolgozzanak és járuljanak hozzá fogva
tartásuk költségeihez. Jelenleg az intézkedéseknek köszönhetően
a munkaképes elítéltek mintegy 80 százaléka dolgozik. A büntetés-végrehajtási
intézetek maguk gondoskodnak a fogvatartottak élelmezéséről,
de a zárkák ajtaját, az ágyakat is a fogvatartottak készítik,
illetve külső megrendelésre is dolgoznak, például a rendészeti
szerveknek.
Hogyan lehet egy büntetés-végrehajtási intézet önfenntartó?
– A büntetés-végrehajtási szervezet mára részben önfenntartó,
a belső ellátás keretében a fogvatartottak maguknak állítják
elő az élelmiszert és a használati tárgyak nagy részét. A
szervezet tizenkét, állami tulajdonban lévő gazdasági társaságát
kifejezetten az elítéltek foglalkoztatására hozták létre. Az
alapvető élelmiszer-ellátottság közel száz százalékos,
ehhez a bv. gazdasági társaságai állattenyésztéssel, növénytermesztéssel,
pékségekkel és egy vágóhíddal is hozzájárulnak. A zárkaajtókat
Vácon, a vaságyakat Sopronkőhidán gyártják, a fegyőrök ruhája
Kalocsán, a bakancsok pedig Balassagyarmaton készülnek.
Magyar Helsinki Bizottság javasolja az alternatív büntetések
alkalmazását, például a házi őrizetet, mert az – szerinte
– hatékonyabb. Mi erről államtitkár úr véleménye?
– A szabadságvesztés alternatívájaként az új büntetőtörvény
életre hívta a reintegrációs őrizet jogintézményét. Az
alkalmazott végrehajtási mód lényege, hogy az elítéltek
szabadságvesztésük hátralévő részét – maximum 6 hónapot
– nem börtönkörülmények között, hanem lakóhelyükön töltik
le. A végrehajtás biztonságát a folyamatos ellenőrzés és az
elítélt lábára helyezett távfelügyeleti eszköz alkalmazása
garantálja.
A kormány nemrég törvényjavaslatokat nyújtott be,
melyek ha hatályba lépnek, onnantól a határzár megrongálása
vagy az azon való átjutás bűncselekmény lenne, ami börtönbüntetést
vonhatna magával. A már így is túlzsúfolt börtönök készen
állnak az illegális bevándorlók fogadására?
– A törvények módosítása mind azt a célt szolgálja,
hogy megvédjük Magyarországot, a magyar embereket és az uniót.
A kormány célja, hogy a zöldhatáron illegális módon senki ne
léphessen az országba. A jogszabályok módosításával lehetőség
nyílik a kiutasítás alkalmazására is, amennyiben az illegális
határátlépést bűncselekménnyé minősítik, és a bíróság
emiatt elrendeli az előzetes letartóztatást, illetve jogerős
szabadságvesztést szab ki, akkor ezen elkövetők fogadására a
magyar büntetés-végrehajtás felkészült.
Medveczky Attila
|
