|
 2015.09.18.
Nincs
esélyük a spekulánsoknak
Az állami földek vásárlásával megerősíthetők a családi
gazdaságok
Lázár János, a
Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az állami
földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére
kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi
minisztert és a Nemzeti Földalapot. Mi az előterjesztés célja?
Milyen áron és kiknek adnák el az állami földeket? Hogyan
tudják távol tartani a spekulációs céllal vásárlókat? –
ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Dr. Bitay Márton államtitkárt.
Most az állami földek vásárlásáról és persze a
fideszes mutyikról szól a legújabban szervezett tiltakozás. Öntsük
tiszta vizet a pohárba: mit tartalmaz a tervezet?
– Már önmagában az is érdekes, hogy miért támadják
ezt a programot, mert a meghirdetett 50 ezer helyrajzi számból
41 ezer tíz hektár alatti földterület. Mi azzal a probléma,
hogy az állam azt mondja: 7,5 hektárt nem tart fenn magának,
hanem lehetővé teszi, hogy a helyi gazdák licitáljanak rá? Különösen
fájdalmas számomra, hogy a Kisgazda Polgári Egyesület koalíciós
partnerként támadja azt az elképzelést, hogy a
10 hektár
alatti birtoktesteket vásárlásra fölajánljuk a helyi kisgazdáknak.
Akkor most térjünk rá a „mutyizás” vádjára. A földforgalmi
törvény pontosan meghatározza, hogy ki vásárolhat földet:
magyar állampolgár, természetes személy, helyben lakó földműves.
Aki jogosult, az pedig licitálhat az adott földterületre. S aki
a legtöbbet kínálja, azé lesz a föld. Három hektár felett
nyílt árverésre kerül sor; a 3 hektárnál kisebb területeket
pedig meghirdetjük, s a nemzeti földalapkezelő szervezet
eladja, ha azokra megfelelő vételi ajánlatok érkeznek. Tehát
semmilyen „mutyira” okot adó körülmény nincs. Az vásárol,
aki a törvényeknek megfelel és a legtöbb pénzt kínálja az
adott birtoktestért. Spekulánsok, befektetők, külföldiek kizárva.
A befektetők egyébként sem tudnak vásárolni, hiszen nem földművesek,
nem helyiek, ráadásul a hatályos szabályok szerint egy földművesnek
maximum
300 hektár
tulajdona lehet. Ők pedig nyilván már most kimerítették ezt a
lehetőséget. Tehát ha például valakinek van 250 hektárja,
akkor már csak 50 hektárt tud venni.
Beépítettek-e biztosítékokat a spekulációs céllal
vásárlók ellen?
– Hogyne. A megvásárolható földekre 20 éves elidegenítési
és terhelési tilalmat jegyeznek be, valamint az államnak
visszavásárlási joga is lesz. Tehát azt senki sem tudja
megtenni, hogy pénzt ad a helyi gazdának a földszerzésre, hogy
a területet az illető rövid időn belül átírathassa rá.
A családi gazdaságok annyira erősek, hogy képesek földvásárlásra?
– Nem vezetünk statisztikát a családi gazdaságok
vagyonállapotáról. A Magyar Fejlesztési Bank azt a feladatot
kapta a kormánytól: olyan hitelkonstrukciót dolgozzon ki, hogy
a 20 éves elidegenítési tilalmi jog alatt a vásárló vissza
tudja fizetni a liciten kialakult végleges vételárat. Az állami
visszavásárlási jog adja a bank számára a fedezetet. A terv
szerint annak, aki a legtöbbet ajánlja a földterületért, a vételár
10 százalékát máris felveszi hitelbe és kifizeti, a többi 90
százalékot pedig az MFB meghitelezi 20 éves időtartamra. Úgy
vélem, hogy ez a metódus inkább a tíz hektár feletti
birtoktesteknél lesz jellemző.
A parlagon heverő földeket szándékoznak kiárusítani?
– Nem, ezeket a földeket jelentős részben most is a
helyi gazdák művelik. A programban benne lesz minden állami szántóterület,
beleértve azokat is, amelyeknek majd csak a jövőben jár le a
haszonbérleti szerződése.
Van olyan vélemény, hogy ez törvénymódosítás nélkül
nem megy.
– Egyetlenegy törvényt sem kell módosítani; az állami
földek értékesítését, bérbeadását, tehát hasznosítását
pontosan szabályozza a Nemzeti Földalapról és a földforgalomról
szóló kétharmados törvény. Egyedül a Nemzeti Földalapról
szóló 262/2010-es kormányrendeletet kell majd módosítani.
Mikor indulnak az árverések?
– Ősszel várhatóak az első árverések.
Kik végzik el az értékbecslést?
– A kikiáltási ár a helyben szokásos piaci ár 10 százalékkal
magasabb összege lesz, erre jön még a licit. Ennek az az oka,
hogy felelősen kell gazdálkodni az állami vagyonnal akkor is,
ha kifejezetten a családi gazdaságok versenyképességének érdekében
történik az értékesítés.
Tehát véghezviszik a programot a tiltakozások ellenére
is.
–Természetesen.
Medveczky Attila
|
